hipertonia

Ma Magyarországon minden tizedik ember érintett a vesebetegségekben, és évente mintegy 500-600 ezer vesebeteg szorul gondozásra. Éves szinten 250-270 vesetranszplantáció történik, és közel 6500 krónikus veseelégtelenségben szenvedő beteg életben maradását a dialíziskezelés biztosítja. A vesebetegek és a dialízisre kerülő betegek száma évente 4-6 %-kal növekszik, és hazánkban a végállapotú veseelégtelenségben szenvedő betegek fele akut veseelégtelenség miatt azonnali dialízisre szorul.
„A különböző szakmai és civil szervezetek az elmúlt években, évtizedekben számos programmal, aktivitással érték el nemcsak a vesebetegeket, hanem a lakosságot is, tájékoztattak a vese működéséről és a vesepótló kezelésekről. A Nemzeti Vese Program saját aktivitásai mellett ezeket a kezdeményezéséket is segíteni kívánja, illetve olyan oktatási-képzési alapot biztosít, amely hatékonyabbá teszi a társszervezetek, szakmai szervezetek munkáját. A végső cél természetesen a szakmai konszenzuson alapuló cselekvési terv megalkotása, amely a döntéshozók számára ad iránymutatást” – mutatta be a programot Zoltán György, a Nefrológiai Szolgáltatók Egyesületének elnöke.

A felsőoktatás hanyagolja a testnevelést, a korosztály egészségügyi mutatói romlanak.

A felsőoktatási törvény rendelkezik ugyan a hallgatók egészségéről, ezáltal az intézmény lehetőséget biztosíthat a testmozgásra, de a bolognai rendszerben már nem diplomafüggő a testnevelés tárgyhoz rendelt kurzusok elvégzése. Míg a felsőoktatási intézmények eldöntik, hogy kisebb vagy nagyobb szerepet vállalnak-e a fiatal felnőttek egészségre nevelésében, addig a 18-25 éves korosztály egészségügyi mutatói egyre rosszabbak.

Az intézmények felelősség- és szerepvállalása a testnevelési órák tekintetében meglehetősen változatos. Vannak intézmények, amelyekben a testnevelés továbbra is kritérium tantárgy maradt, és arra is van példa, hogy a hallgatók csak bizonyos szolgáltatási díj ellenében vehetik igénybe ezt a lehetőséget. A Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (MEFS) szerint már készül a felmérés azokról az intézményekről, akik egyáltalán nem foglalkoznak a hallgatók egészségre nevelésével. A Nemzeti Sport által megrendelt kutatások szerint az ország lakosságának 69 százaléka egyáltalán nem sportol, a maradék 20 százalék mozgásszegény életet él. Magyarországon a legfiatalabb korosztály, a 18-25 évesek harmada szenved valamilyen krónikus betegségben. Az Egészségügyi világszervezet (WHO) által kiadott hivatalos adatok szerint a krónikus betegségek, mint magas vérnyomás, a diabétesz vagy a keringési zavarok, világszerte megelőzik a fertőző betegségeket és a haláloki lista élén állnak. A krónikus betegségek kialakulásában döntő szerepe van a mozgásszegény életmódnak.

A Magyar Stroke Társaság 2011-ben is tovább kívánja folytatni a szélütés elleni küzdelmet. A Társaság idén februárban útjára indította társadalmi célú edukációs kampányát, amelynek fő célja – a tavalyi évhez hasonlóan –, hogy minél többen ismerjék meg a stroke tüneteit, ugyanakkor legyenek tisztában a 3 órás időablak jelentőségével.

A stroke nemcsak a nagymamák és nagypapák betegsége, hanem egyre inkább sújtja a fiatalokat is. A betegek száma évről-évre nő. Magyarországon évente 18 ezren halnak meg agyi érkatasztrófa következtében, a betegek 1/4 -e fiatalabb mint 60 éves, a férfiak átlag 5 esztendővel hamarabb kapják meg a stroke-ot, mint a nők. Ennek súlyos szociális következményei vannak, éppen ezért folytatni kell a lakosság felvilágosítását.

Az eddigi statisztikai adatok azt mutatják, hogy a 2008-ban először életre hívott kampány elérte célját, hiszen az emberek egyre bátrabban hívják a mentőket, ha a szélütésre utaló jeleket észlelik, ugyanakkor a vérrögoldások száma is fokozatos emelkedést mutat. A Magyar Stroke Társaság elnöke, Prof. Dr. Bereczki Dániel szerint a hangsúly a tájékoztatás folytonosságán van. Ennek megfelelően a Stroke kampány keretében évek óta töretlenül tart a lakosság edukációja.

Az agy vér-, oxigén- és tápanyagigénye óriási, energiatartalékai szinte nincsenek. Ha a vérellátási zavar néhány óránál hosszabb ideig tart, az agyszövet elpusztul. Ujjbegynyi izom- vagy májszövet pusztulása lényeges következményekkel nem jár, hasonló mennyiségű agyszövet elvesztése azonban beszédképtelenséget vagy valamelyik testfelünk bénulását okozhatja. A beteg elfelejt olvasni, számolni, máskor képtelen a szöveget megérteni. Hall, de nem ért, olvas, de a szóképek olyanok mintha ismeretlen nyelven íródtak volna. Sok beteg depresszióssá válik. Néha elfelejti, hogyan kell öltözni, késsel-villával enni, saját lakásában nem tud tájékozódni, képtelen a beszélgető partner arcmimikáját felismerni. Nem tudja eldönteni, a partner sír vagy nevet. A mimika által közvetített információ elvész.

2013-ban ismételten országjáró körútjára indul Magyarország egészségvédelmi programjának speciális, mobil szűrőállomása. A cél változatlan, a Program szervezői továbbra is lehetőséget kívánnak biztosítani a lakosságnak, hogy megtegyék az első lépéseket egészségük javítása érdekében.
A Program elmúlt három évében 65267 ember élt a 30 különböző, európai szinten is kiváló minőségű szűrővizsgálat adta lehetőséggel. A résztvevők 57 százaléka a nők, míg 44 százalékuk a férfiak köréből került ki. A hölgyek átlag életkora 40 év, a férfiaké 39 év volt. A legaktívabbak Budapesten és Pest megyében voltak az emberek. A kérdőíves válaszok száma közel négymillióra rúg.