El lehet ezt felejteni?! – A poszttraumás stressz szindróma

A poszttraumás stressz szindróma (röviden: PTSD) a súlyos stressz következtében fellépő tünetegyüttes.

Mindennapi életünkben sokféle stresszhelyzetet élünk át, többnyire az ezekhez kapcsolódó problémákat képesek vagyunk megoldani. Hol könnyebben, hol nehezebben, de fel tudjuk dolgozni a minket ért bántó eseményeket, a traumákhoz kapcsolódó negatív érzések elmúlnak, s gyakran magát az eseményt is elfelejtjük. De előfordulhatnak olyan helyzetek, amelyekkel nem ilyen könnyű elbánni: sokáig rágódunk rajtuk, újra és újra eszünkbe jutnak, s az eseményhez kapcsolódó rossz érzések sem akarnak elmúlni.

A PTSD tünetei és az azt előidéző helyzetek

Melyek azok a helyzetek, amikkel fokozottan nehéz megküzdeni? Ha valaki például átéli, hogy őt magát vagy közvetlen környezetét súlyos sérülés vagy halál fenyegeti, vagy ilyen sérülés éri, akkor előfordulhat, hogy nem képes a visszatérő emlékképektől szabadulni. Rémálmai vannak róla, sőt éber állapotban is újraélheti betörő emlékképek formájában, szinte filmszerűen. Jellemző, hogy az esemény újraélése során az eredetivel közel azonos erősségű félelmet, rettegést, illetve tehetetlenséget él át a személy. A tehetetlenség fontos tényező a tünetegyüttes létrejöttében: ha valaki aktívan meg tud küzdeni a helyzettel a trauma során, akkor jóval könnyebben fel tudja dolgozni azt.

Ilyen súlyos stresszhelyzetnek számíthat közeli hozzátartozó váratlan halála vagy életveszélyes sérülése, betegsége is. Leggyakrabban szexuális és fizikai erőszakot elszenvedőknél diagnosztizálnak a későbbiekben PTSD-t, de gyakori ez az állapot a különféle baleseteket, természeti csapást vagy bűneseteket, háborús eseményeket átélők körében is.

A tragikus eseményt újra átélni borzasztó élmény, ezért a traumatizált személyek kerülik a traumához kapcsolódó, arra emlékeztető helyeket vagy embereket, illetve az erről való beszélgetést is. Ez viszont beszűkíti életterüket, érzelmi életüket, és segítséget sem képesek kérni, hiszen említeni sem szeretik azt, ami velük történt. Az is előfordulhat, hogy csak az egyén megváltozott viselkedése tűnik fel a környezetnek: felfokozott élénksége, ingerlékenysége, esetleges dühkitörései, rosszkedve, illetve csökkent érdeklődése és részvétele a korábban szeretett társas tevékenységekben

A traumatizált személy is átéli ezeket a tüneteket: úgy érezheti, elidegenedett a környezetétől, érzelmeit nem tudja kifejezni, koncentrációs nehézségekkel és alvászavarral küzd.

A tünetegyüttes felléphet a traumatizáló eseményt követően azonnal, ekkor akut stressz szindrómáról, ha fennmarad egy hónapot követően is, akkor már PTSD-ről beszélünk. A tünetek jellemzően pár héttel a traumát követően lépnek fel, de hónapokkal később is kialakulhat a PTSD, s akár évekig is fennmaradhat megfelelő kezelés hiányában.

A PTSD a népesség 3-6 százalékát érinti: az emberek körülbelül egyharmada él át intenzív stresszt élete folyamán, de csak 10-20 százalékuknál fejlődik ki a betegség. Azt, hogy kinél alakulhat ki PTSD, számtalan körülmény befolyásolja. Meghatározó lehet a stressz intenzitása, mértéke és személyes jelentése, az egyén személyisége, életkora, érzelmi érettsége, fontosak korábbi, stresszel kapcsolatos tapasztalatai. Fontos tudni, hogy a PTSD pszichésen teljesen egészséges embereknél is kialakulhat súlyos trauma következtében.

A kezeletlen PTSD lehetséges következményei

A PTSD egyéb pszichés betegségekre is fogékonyabbá tesz, s ha ezek a kezeletlen PTSD-vel párhuzamosan lépnek fel, tovább ronthatják az életminőséget. Kísérőbetegségként előfordulhat depresszió, különböző szorongásos kórképek, szerfüggőség (drog, alkohol), s kedvezőtlen személyiségváltozások is előfordulhatnak.

El kell-e viselni a PTSD tüneteit? Lehetséges gyógymódok

A kialakult állapotba való belenyugvás a lehető legrosszabb megoldás. A PTSD kezelésére számtalan terápiás módszer áll rendelkezésre mind a gyógyszeres, mind a pszichoterápia területén. Számos áldozatvédelemmel foglalkozó alapítvány működik Magyarországon, ahol segítséget kaphat a traumát elszenvedett személy. Ezeken a helyeken és egyéb terápiás intézményekben is kaphat ellátást a rászoruló. Fontos a trauma megosztása, megbeszélése, mivel ily módon az elszenvedő a leggyötrőbb érzést, a tehetetlenséget tudja átalakítani.

A pszichoterápia során olyan "megküzdési" módszereket sajátíthat el, amelyek segítségével előbb az enyhébb, majd a súlyosabb stresszt kiváltó ingereket is megtanulhatja kezelni. Így ezeket a stresszingereket a továbbiakban nem kell elkerülni, s jelentésük feldolgozhatóvá válik. A gyógyszeres terápia során szorongáscsökkentő és az alvásminőséget javító szereket kaphat a traumatizált személy.

A PTSD tehát mindenképen kezelhető, az első lépés - a segítségkérés - a legfontosabb.

Szili Katalin

forrás: archívum
(Patika Tükör – 031201)