A Magyar Stroke Társaság 2011-ben is tovább kívánja folytatni a szélütés elleni küzdelmet. A Társaság idén februárban útjára indította társadalmi célú edukációs kampányát, amelynek fő célja – a tavalyi évhez hasonlóan –, hogy minél többen ismerjék meg a stroke tüneteit, ugyanakkor legyenek tisztában a 3 órás időablak jelentőségével.
A stroke nemcsak a nagymamák és nagypapák betegsége, hanem egyre inkább sújtja a fiatalokat is. A betegek száma évről-évre nő. Magyarországon évente 18 ezren halnak meg agyi érkatasztrófa következtében, a betegek 1/4 -e fiatalabb mint 60 éves, a férfiak átlag 5 esztendővel hamarabb kapják meg a stroke-ot, mint a nők. Ennek súlyos szociális következményei vannak, éppen ezért folytatni kell a lakosság felvilágosítását.
Az eddigi statisztikai adatok azt mutatják, hogy a 2008-ban először életre hívott kampány elérte célját, hiszen az emberek egyre bátrabban hívják a mentőket, ha a szélütésre utaló jeleket észlelik, ugyanakkor a vérrögoldások száma is fokozatos emelkedést mutat. A Magyar Stroke Társaság elnöke, Prof. Dr. Bereczki Dániel szerint a hangsúly a tájékoztatás folytonosságán van. Ennek megfelelően a Stroke kampány keretében évek óta töretlenül tart a lakosság edukációja.
Az agy vér-, oxigén- és tápanyagigénye óriási, energiatartalékai szinte nincsenek. Ha a vérellátási zavar néhány óránál hosszabb ideig tart, az agyszövet elpusztul. Ujjbegynyi izom- vagy májszövet pusztulása lényeges következményekkel nem jár, hasonló mennyiségű agyszövet elvesztése azonban beszédképtelenséget vagy valamelyik testfelünk bénulását okozhatja. A beteg elfelejt olvasni, számolni, máskor képtelen a szöveget megérteni. Hall, de nem ért, olvas, de a szóképek olyanok mintha ismeretlen nyelven íródtak volna. Sok beteg depresszióssá válik. Néha elfelejti, hogyan kell öltözni, késsel-villával enni, saját lakásában nem tud tájékozódni, képtelen a beszélgető partner arcmimikáját felismerni. Nem tudja eldönteni, a partner sír vagy nevet. A mimika által közvetített információ elvész.
A Társaság szeretné továbbra is felhívni az emberek figyelmét arra, hogy a stroke hirtelen sújt le, mégis időnként előre jelzi „érkezését”. Átmeneti beszéd-, látászavar, valamelyik arc- vagy testfél, illetve ujjak néhány percig tartó zsibbadásakor sürgősen a mentőhöz kell fordulni.
Arra kell tehát törekednünk – tette hozzá az elnök – hogy a stroke-ot elszenvedett beteg minél hamarabb kórházba kerüljön, vonatkozik ez elsősorban azokra, akinek még csak múló tünetei vannak, hiszen ebben az esetben a legjobbak esélyeik a fenyegető stroke megelőzésére.
Ahhoz, hogy három órán belül megkezdődjön a vérrögoldás az első lépést magának a betegnek, vagy a hozzátartozónak kell megtennie: a szélütés tüneteit észlelve AZONNAL hívni kell a 104-et! A közvetlen mentőhívás jelentőségét a kampány során folyamatosan hangsúlyozza a Társaság, a stroke ellátása során előforduló időveszteség tekintélyes része ugyanis a kórházig terjedő időszakban jellemző. Ilyenkor a kétségbeesett rokon, ismerős először a háziorvost hívja, mondván majd a családorvos értesíti a mentőket. Ezzel viszont sok idő vész feleslegesen kárba; olyan idő, amit a hatékony kezelésre lehetne fordítani.
A Társasággal a tavalyi évhez hasonlóan idén is együttműködött az Országos Mentőszolgálat (OMSZ). Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője szerint, közös erőfeszítéseiknek köszönhetően a betegek jóval tudatosabb magatartást tanúsítanak: amennyiben a stroke tüneteit észlelik, nem a háziorvost, hanem a Társaság javaslata alapján rögtön a mentőket értesítik.
Noha a kampány már eddig is érezhető eredményeket ért el, és az utóbbi évek tapasztalatai is az agyi érkatasztrófák fokozatos visszaszorulását mutatják, természetesen a megkezdett munkát nem szabad abbahagyni, a társadalom tájékoztatása elengedhetetlen – emelte ki eddig többször is a kampány során Prof. Dr. Bereczki Dániel. A Társaság elnökének meggyőződése szerint a szomorú statisztikákon megelőzéssel lehetne tovább javítani, fel kell hívni az emberek figyelmét arra, hogy mit tehetnek a szélütés prevenciója érdekében.
Elgondolkodtató ugyanis, hogy míg a stroke kockázati tényezői között a magas vérnyomás áll az első helyen, a közvélemény nincs tudatában a "néma gyilkosnak" nevezett hipertónia veszélyének, amelyet egy felmérés tanúsága szerint az emberek kétharmada nem tart komoly egészségügyi problémának. Kockázatot jelent még a cukorbetegség, az extrém túlsúly, a vér kóros zsírértékei, a dohányzás, valamint a mértéktelen alkoholfogyasztás is.
