Az allergiás megbetegedések száma világszerte emelkedik. A felnőtt lakosság átlagosan húsz százaléka szenved valamilyen allergiás megbetegedésben. A növekvő környezetszennyeződés, a városi életforma, az ezzel együtt járó stressz, a táplálékok előállításához használt adalékanyagok, színezékek, tartósítószerek egyaránt növelik az allergiás betegségek kialakulásának kockázatát.
A szervezet több anyagra is lehet allergiás, de immunrendszerünk megpróbál ellene küzdeni, megpróbálja az egyensúlyt fenntartani. Kezdetben tehát nem lépnek fel testi tünetek, nem okoz panaszokat. Ám egy idő után, amikor már több allergén egyidejűleg gyengíti a szervezetet, előbb-utóbb eljut a "teli pohár" állapotig. Amikor az utolsó csepp túlcsordul, kiváltja az allergiás tüneteket.
A szénanáthát, azaz allergiás rhinitist, a levegőben terjedő pollenek váltják ki. Mivel a pollenek erős allergének, ezért többnyire az utolsó csepp a pollenallergia szokott lenni. Az allergiás rhinitis (szénanátha) az egyik leggyakrabban előforduló allergiás reakció, melyet virágpor-érzékenységnek is szoktak nevezni.
A virágporok szezonja területenként és országonként nagy eltérést mutat. Hazánkban a fákat tekintve a nyárfák, a hársfélék, az éger és a mogyoró okozza a legtöbb panaszt egészen kora tavasztól. Nyáron a pázsitfüvek, a réti perje és a réti csenkesz a felelősek a szénanátha tüneteiért, augusztustól egészen az első fagyig pedig a vadkender, más néven a parlagfű pollenjeire lép fel a leggyakrabban az allergia.
Az allergiás reakciók súlyossága változó. A legtöbb esetben csak kisebb kellemetlenséggel jár, de a másik véglet az életet is veszélyeztetheti, amikor az allergén hirtelen légzési nehézséget vált ki.
A szénanáthát (allergiás rhinitis) heves tüsszögéses rohamok, vizes orrfolyás, orrdugulás, szem- és orrviszketés jellemzi, gyakran jár együtt a szem kötőhártya-gyulladásával is. Súlyosabb formáiban, szövődményként gége- és hörgőgyulladás, illetve asztma alakulhat ki a meglévő rossz közérzet mellett, és kísérheti ingerlékenység, fejfájás, alvászavar, csökkent libidó és potencia, ezek összeadódása pedig akár depressziós állapot kialakulásához is vezethet.
Mi játszódik le az aller-giás beteg immunrendszerében? A belélegzett pollenek allergénként, tehát allergiás reakciót kiváltó anyagként viselkednek, és a szervezetben jelen lévő ún. IgE antitesthez kötődnek, ez pedig komplexen kapcsolódik, "ráül'" bizonyos szöveti és vérben található sejtek felületi receptoraira. Ez a kötődés gyulladásos anyagok gyors felszabadulását eredményezi - többek között hisztamin és prosztaglandinok szabadulnak fel -, melyek intenzív viszketést, heves tüsszögéses rohamokat okoznak.
Az első allergiás történés után még órákkal később is speciális mediátorok szabadulnak fel, melyek fenntartják a kialakult tüneteket. Ráadásul, ha a pollen-allergénbelégzés folyamatos (a városokban, és bárhol, ahol a közelben parlagfutelepek vannak), akkor a panaszok is folyamatosan "gerjesztve" fennállnak, és több az esély arra, hogy súlyosabbá, szövődményessé váljon a betegség.
Kezelésként egyrészt az allergének elkerülése jön szóba, melyet nagyon nehéz megvalósítani, másrészt tüneti szerként ún. antihisztaminok szedése javasolható, illetve a súlyosabb formákban szükséges lehet szteroidok alkalmazása is. Ezen gyógyszereknek sok mellékhatása ismeretes, és nem mindig szüntetik meg a tüneteket, így a betegség súlyosabbá válását sem tudják mindig meggátolni. Megkísérelhető az allergénmentes időszakban a deszenzibilizálás, mely az allergén kivonatának injekció formájában történő beadását jelenti, de a siker esetleges, nem meggyőző, és allergiás reakciót is provokálhat.
Másfajta megoldást kínál a homeopátia
Samuel Hahnemann, a homeopátia felfedezője, korának zseniális orvosa sokat foglalkozott a krónikus betegségekkel, ezek gyógyítási lehetőségeivel. Rájött, hogy a bőrön jelentkező atópiás (allergiás) elváltozások belső kórfolyamatoknak külső, látható jelei, melyeket hagyományosan "kezelve", pusztán a tünetekre koncentrálva nem lehet meggyógyítani.
A bőrtünetek elnyomásával (látszólagos gyógyításával), amikor nem az okot szüntetik meg, a betegség könnyen allergiába, súlyosabb esetben asztmába fordulhat át. Éppen ezért a homeopata orvos a betegség okát kutatja és gyógyítja (alkati kezelés révén), nem pusztán a tünetekre koncentrál, noha a tünetekre is javall gyógyszereket.
A homeopátiás gyógyszerek csak természetes alapanyagokból készülnek, törzskönyvezettek, nem allergizálnak és mellékhatásmentesek, mivel speciális hígítási és potenciálási folyamatokon mennek keresztül.
Az allergiás betegségeknél fontos meghatározni az ún. "alkati szert" is, melyet a páciens mentális, érzelmi, fizikai és általános tüneteinek összessége alapján határoz meg a homeopátiás szakorvos. Az alkati szert magas potenciában (15-30-200 CH), ritkábban, heti vagy havi egy alkalommal javasolt szedni már az allergénmentes időszakban is, mert ez oki kezelést valósít meg, így megelőzésként is használható.
Az alkati szer mellett érdemes a Pollens (30 CH) nevű készítményt is alkalmazni, mely többféle allergén homeopátiás hígítását tartalmazza, így deszenzibilizáló hatású, hozzájárul a prevencióhoz. Alapvető sajátossága a homeopátiás szereknek az, hogy edzi, erősíti az immunrendszert, a gyógyulást oly módon éri el, hogy a szervezet saját öngyógyító erőit stimulálja. Tehát a homeopátia szemszögéből a szénanátha tünetei "lépésről lépésre" megszüntethetők.
Régebben fennálló, több éve tartó folyamatnál a panaszok fokozatosan javulnak, nem egy csapásra, de hosszabb idő alatt akár ki is olthatók. Fontos még egyszer hangsúlyozni, hogy mindez mellékhatásmentesen, természetes anyagokkal történik.
Lássunk néhány, az allergiánál gyakrabban használt szert. A már említett Allium cepa mellett a Sabadilla (9 CH) is segít a szabadban fellépő heves, görcsös tüsszögéses rohamoknál, erős könnyezésnél, homloktáji fejfájásnál, váltakozva fellépő vizes orrfolyás- és orrdugulásnál.
A Nux vomica (9-15 CH) főleg a reggelente fellépő intenzív tüsszögéseknél, a szabad levegőn kialakuló orrdugulásnál, erős ingerlékenységnél jól használható.
Az Euphrasia (9 CH) bőséges, maró könnyezésnél, szemviszketésnél, a szem égő érzésénél, reggeli náthánál és köhögésnél igen jó hatású.
A Pulsatillára (9-15 CH) jellemző a meleg szobában fellépő orrdugulás, az orrfolyás kint a szabad levegőn lép fel, a szemben égő, viszkető érzés jelentkezik, mely a szemhéj dörzsölésére késztet.
Az Apis mellifica (15-30 CH) nemcsak a szénanáthánál, hanem bármilyen allergiás jelenségnél hasznosan alkalmazható, ha a tünetek rózsaszín-piros, ödémás duzzanattal, égő, szúró fájdalommal járnak, és a hideg borogatás enyhíti a panaszokat. Allergiánál az orrnyálkahártya duzzadt, orrdugulás lép fel, de kevés orrváladékkal, a szemhéj duzzadt, a kötőhártya vörös, égőn, szúrón fájdalmas.
A Kalium iodatumra (9 CH) akkor kell gondolni, ha a tünetek nagyon intenzíven jelentkeznek, az orrváladék nagyon maró, az orr belseje nagyon érzékeny és eldugul. A szem vörös és ég, de a beteg állapota mozgásra és szabad levegőn javul. Amennyiben az orrdugulás a jobb orrfélnél kifejezettebb, a betegnek olyan érzése van, mintha csiklandoznák, akkor az Arsenicum album (9 CH) a megfelelő gyógyszer.
E felsorolt monokészítmények legtöbbjét tartalmazza a Coryzalia nevű komplex készítmény, mely kiválóan alkalmas az allergiás és a krónikus nátha kezelésére. Összetevői révén megszünteti az oly kellemetlen orrdugulást, nyálkahártya-ödémát.
A hagyományos gyógyszeres terápia jól megfér a homeopátia gyógyszereivel, mivel nem alakul ki gyógyszerkölcsönhatás, kombinálni is lehet őket, ha a tünetek javulnak, a gyógyszereket lehet csökkenteni, de csak fokozatosan.
Dr. Zarándi Ildikó
forrás: archívum
(Patika Tükör – 030414)
