A felsőoktatás hanyagolja a testnevelést, a korosztály egészségügyi mutatói romlanak.
A felsőoktatási törvény rendelkezik ugyan a hallgatók egészségéről, ezáltal az intézmény lehetőséget biztosíthat a testmozgásra, de a bolognai rendszerben már nem diplomafüggő a testnevelés tárgyhoz rendelt kurzusok elvégzése. Míg a felsőoktatási intézmények eldöntik, hogy kisebb vagy nagyobb szerepet vállalnak-e a fiatal felnőttek egészségre nevelésében, addig a 18-25 éves korosztály egészségügyi mutatói egyre rosszabbak.
Az intézmények felelősség- és szerepvállalása a testnevelési órák tekintetében meglehetősen változatos. Vannak intézmények, amelyekben a testnevelés továbbra is kritérium tantárgy maradt, és arra is van példa, hogy a hallgatók csak bizonyos szolgáltatási díj ellenében vehetik igénybe ezt a lehetőséget. A Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (MEFS) szerint már készül a felmérés azokról az intézményekről, akik egyáltalán nem foglalkoznak a hallgatók egészségre nevelésével. A Nemzeti Sport által megrendelt kutatások szerint az ország lakosságának 69 százaléka egyáltalán nem sportol, a maradék 20 százalék mozgásszegény életet él. Magyarországon a legfiatalabb korosztály, a 18-25 évesek harmada szenved valamilyen krónikus betegségben. Az Egészségügyi világszervezet (WHO) által kiadott hivatalos adatok szerint a krónikus betegségek, mint magas vérnyomás, a diabétesz vagy a keringési zavarok, világszerte megelőzik a fertőző betegségeket és a haláloki lista élén állnak. A krónikus betegségek kialakulásában döntő szerepe van a mozgásszegény életmódnak.
A Magyarországon működő felsőoktatási intézmények sporttevékenységét koordináló érdekképviseleti szövetségének alelnöke, Dr Honfi László elmondta, hogy a felsőoktatási törvény rendelkezik ugyan a hallgatók egészségéről, ezáltal az intézmény lehetőséget biztosíthat a testmozgásra, de már nem diplomafüggő a testnevelés tárgyhoz rendelt kurzusok elvégzése. Azzal, hogy intézményfüggővé tették a testnevelést, leginkább a „mindenki azt csinál, amit akar és az sem kötelező” elv érvényesül a felsőoktatásban a testnevelés tekintetében– mondta a szakember.
Gyakori, hogy a felsőoktatási intézmények maguk is próbálkoznak a sportolás népszerűsítésével és életmódszerűvé tételével: sportágismertető napokat, sportágbemutatókat, évfolyambajnokságokat szerveznek.
A kiemelkedő sportélettel rendelkező Dunaújvárosi Főiskola például február elején Primász Ágnes és Ferling Bernadett vezetésével egy délelőtti Olimpikon Tornával hívja fel környezete figyelmét arra, hogy a sport minden életkorban az egészséges életmód fontos része.
„A sport minden életkorban az egészséges életmód fontos része, ráadásul a szellemi aktivitást is befolyásolja. A Dunaújvárosi Főiskolán valljuk, hogy minden a hallgatókról szól, így fontos feladatunk, hogy sportolási lehetőségek terén is támogassuk őket. Ennek ismeretében talán nem véletlen, hogy a Dunaújvárosi Főiskolának több élvonalbeli csapatai van, és az sem, hogy 2004-ben, az Athéni Olimpia résztvevői közül tizenegy, a 2008-as Pekingi Olimpián öt sportoló volt a Dunaújvárosi Főiskola hallgatója. Most velük együtt hívjuk fel a figyelmet a rendszeres testmozgás fontosságára” – mondta el Lak Gyöngyi a Dunaújvárosi Főiskola kommunikációs igazgatója.
Honfi szerint példaértékű a DUF kezdeményezése és támogatni kell minden olyan eseményt és rendezvényt, ahol a felsőoktatási intézmény felvállalja a sportolás népszerűsítését. ők maguk mindent elkövetnek ennek érdekében: a MEFS rektori konferenciákat, intézményvezetőket keres meg a sportprogramok népszerűsítésével. Bár az intézmények részéről érkező visszajelzések többnyire pozitívak, a szakember szerint a szemléletbeli változás mellett azért gazdasági-pénzügyi okai is vannak a mozgásszegény életmódnak. Pedig hosszú távon takarékos befektetésnek bizonyul a sportolás: a WHO 2003-ban kiadott dokumentumában megállapította, hogy minden egyes fizikai aktivitásba, sportba fektetett dollár több mint háromszoros megtakarítást jelent az egészségügyben.
