A magas vérnyomás alattomos betegség, évekig nem okoz panaszt. A vérnyomás időszakos emelkedése normális jelenség (pl. erősebb fizikai munkavégzésnél, stresszhelyzetben), kórosnak akkor tekintjük amikor tartósan magas értéket mérnek.
A magasvérnyomás betegség diétás kezelésének alapja a sószegénység. Az ételek ízesítéséhez és készítéséhez kevesebb sót, illetve sószegény nyersanyagokat kell használni.
A közepesen sószegény diétában napi 2 gramm só van.
Kifejezetten magas sótartalmuk miatt a következő ételek kerülendők:
- füstölt húsok
- füstölt halak
- füstölt felvágottak
- ringli
- mustár
- piros arany
- sózott péksütemény
- levesporok
- chipsek
- sóval konzervált főzelékek
Az ételeket olyan konyhatechnikai eljárással (pirítás, párolás) ajánlott készíteni, ami a sós ízt pótolja. Főleg húsfélék készítésekor válik be ez az eljárás. Készíthetünk rostos ételeket is alufóliában, teflon edényben vagy grillezve.
A diéta gerincét a zöldségek és főzelékek alkotják. Kellemes íze van a kevés vajon párolt zöldborsónak, sárgarépának vagy karalábénak. Kedvező hatásúak a közbeiktatott gyümölcsnapok is, a gyümölcsök magas vitamin- és ásványianyagtartalma miatt. Ha a magas vérnyomásban szenvedőnek túlsúlya is van, akkor kifejezetten ajánlottak az előbbi étrendi megfontolások.
Állati eredetű fehérjék közül elsősorban a tojás (napi 1 db), a tej és tejtermékek illetve kevés hús ajánlott.
Ha nincs túlsúly akkor a főtt-sült tészták fogyasztását nem kell korlátozni.
Fűszerek közül a következőket bátran lehet alkalmazni: kapor, petrezselyem, fahéj, szegfűszeg, kakukkfű, babérlevél, kömény, szerecsendió, fokhagyma, vöröshagyma.
Legalább 4-5 alkalommal javasolt étkezni, egyszerre keveset. A bőséges étkezések még ünnepnapon is kerülendők.
A diéta mellett nem feledkezhetünk meg a rendszeres testmozgás előnyös hatásáról sem.
Tillinger Tiborné
dietetikus