Amiloidózis esetén betegségcsoportról beszélünk, az ebbe tartozó kórképek alapja közös: mindegyikében oldhatatlan, fibrózus fehérjék, illetve fehérje-szénhidrát (-poliszacharid) komplexek rakódnak le az emberi szervezet legkülönfélébb szöveteiben.
Az anyag maga az amyloid, betegsĂ©get azáltal okoz, hogy Ă©letfontosságĂş szervek parenchymáját (funkcióért felelĹ‘s szöveteit) infiltrálja, gátolva, esetenkĂ©nt sĂşlyosan károsĂtva működĂ©sĂĽket.
A már deponált amyloid kimozdĂthatatlan a helyĂ©rĹ‘l, a szervezet vĂ©dekezĹ‘ mechanizmusai kĂ©ptelenek eltávolĂtani. EbbĹ‘l kifolyĂłlag a betegsĂ©g prognĂłzisa, illetve a gyĂłgyulás esĂ©lye számottevĹ‘en fĂĽgg attĂłl, hogy milyen anatĂłmiai eloszlásban, mekkora mennyisĂ©g találhatĂł.
Az amyloid fibrillumok különböző összetételűek lehetnek, ezek többé-kevésbé meg is határozzák a kialakuló kórkép jellegét, súlyosságát. Jelölésük szerint AL, AA, AF stb. A generalizált amyloidosis (AL) myeloma multiplex-szel társul (utóbbi az immunrendszer plazmasejtjeinek rosszindulatú betegsége), kórjóslata igen kedvezőtlen. A csontvelőt elárasztják a plazmociták, kóros immunglobulinok termelődnek, főként ezek könnyűláncai (vagy fragmentumai) adják a szerveket infiltráló amyloid fehérjeösszetevőjét.
Lokalizált betegsĂ©gben fĹ‘kĂ©nt a bĹ‘rben (lichen amyloidosis), vagy egyes endokrin szervekben (pl. pajzsmirigy) jelentkezik. Ezek jĂłindulatĂşbbak, kezelĂ©sĂĽk könnyebb (amiloid tumor sebĂ©szi kimetszĂ©se), mĂg a szisztĂ©más, teljes szervezetre kiterjedĹ‘ generalizált Ă©s familiáris (öröklĹ‘dĹ‘ jellegű) formák kezelĂ©se jobbára tĂĽneti. UtĂłbbiaknál a tĂşlĂ©lĂ©sre három Ă©ven tĂşl kevĂ©s az esĂ©ly, veseelĂ©gtelensĂ©g esetĂ©n pedig nem több egy Ă©vnĂ©l.
GennykeltĹ‘ baktĂ©riumok is okozhatnak amyloidosist, ezĂ©rt is fontos az ilyen jellegű fertĹ‘zĂ©sek mielĹ‘bbi Ă©s adekvát kezelĂ©se, mely a legtöbb esetben megelĹ‘zi az amiloid-infiltráciĂłt. Ha az utĂłbbi bárhol a szervezetben már kimutathatĂł, a gyĂłgyulás valĂłszĂnűsĂ©ge jelentĹ‘sen csökken, csakĂşgy mint a betegsĂ©g szenilis (idĹ‘skori) formájában fellĂ©pĹ‘ agy- Ă©s szĂvelváltozások esetĂ©n.
A diagnĂłzis alapja a hosszĂş ideje fennállĂł, legyengĂtĹ‘ (fertĹ‘zĹ‘) alapbetegsĂ©g, családi kĂłrelĹ‘zmĂ©ny, fehĂ©rje-elektroforĂ©zis (ELFO), biposziás mintavĂ©tel vĂ©gbĂ©lbĹ‘l, fogĂnybĹ‘l, illetve hasfali (bĹ‘ralatti) zsĂrszövetbĹ‘l, a minták mikroszkĂłpos vizsgálata.
Váli Béla Edgár
orvosiLexikon.hu