Dr. Rudolf Klapp német ortopédsebész 1873-ban született Arolsenben. 1899-től a gerincbetegségekre specializálódott.
A konzervatív terápiának nagy jelentőséget tulajdonított, ezért kezdte tanulmányozni a macskafélék mozgását. Kutatómunkája során az emberi faj felegyenesedéséből eredő fizikai ártalmakat keresve, annak ellensúlyozását célzó speciális kúszó módszert dolgozott ki.
1907-ben Berlinben nappali gerinciskolát, 1926-ban Potsdamban bentlakásos intézetet hozott létre.
A gyerek- és felnőttkorú betegei tenyér- és térdvédővel felszerelve, kúszóhelyzetekben közlekedtek egész nap. Megmosolyogtatta a járókelőket a (csúszó-mászó) "gerinc-csoport" vonulása az utcán, de a módszer kétségkívül hatékonynak bizonyult.
A nagy érdeklődésre tekintettel 1928-ban Marburgban nyitott gyógytorna iskolát, ahol Klapp-gyógytorna oktatókat képzett.
1949-ben Rudolf Klapp halálát követően a bentlakásos otthonok megszűntek, a nappali iskolái ma is működnek, módszere meghatározó eleme az ortopédiai betegségek konzervatív kezelésének.
Metódusának alapja, hogy a kúszógyakorlatokkal – az izmok dinamikus munkája révén – a gerinc stabilitását és plaszticitását is elérhetjük. A rendszer egy 16 gyakorlatból álló, a tér minden síkjában aktívan haladó erősítő, nyújtó, mobilizáló, korrekciós mozgássor.
A különböző kúszóhelyzetek (magaskúszóhelyzetek típusai: négykézlábállás, térdelőhelyzet ferde dőléssel, lapos dőlés, mélykúszóhelyzetek típusai: daxliállás, gyíkállás) gyakorlataival biztosítja a gerinc szakaszainak célzott kezelését.
A tehermentesített kiindulóhelyzet csökkenti a mozgásszegmentek képleteire ható nyomóerőt, és védi az izmokat a túlterheléstől.
Profilaktikusan és terápiaként is alkalmazható tartáshibáknál, scoliosisnál, Scheuermann betegségnél, mellkasdeformitásoknál, Bechterew kórnál, porckorongkopásnál, spondylolisthesisnél, gyermekbénulásnál.
Váliné Fekete Szilvia
gyógytornász, egészségügyi szaktanár
GYÓGYTORNAPRAXIS.hu
