A mozgásszervi betegségek igen nagy csoportját a csípőízület gyulladásos és porcelfajulásán alapuló elváltozásai teszik ki. Az ízületi porc fokozatos leépülése, degenerálódása az ízület anatómiai szerkezetét megváltoztatja, a beteg funkcionális képességeit károsítja, s olyan nagymértékű állapotromlást hoz létre, hogy a terápia konzervatív úton már nem valósítható meg, csakis a műtéti megoldás jöhet szóba.
porcrehabilitáció
Betegképzés
Avagy a képzett beteg
A Benevita Alapítvány székhelyét keresem és dr. Cseuz Regina reumatológus szakorvos rendelőjében meg is találom. Néhány éve ízületi gondokkal küzdő betegek hozták létre az alapítványt, melynek egyik igen fontos tevékenysége a betegképzés.
Mi a betegképzés?
A köszvény
Az esti séták elmaradhatatlanok családunkban. Városlakóként sokszor a Várban vagy a Liget környékén, esetleg a ritka délutáni időpontok egyikén a Margitszigeten kószálunk, nagyokat beszélgetve. Most, hogy a levegőnek már "tavasz" szaga van, alig várjuk, hogy újra kimehessünk a zöldbe, és hétvégi házunk környékén sétáljunk, majd a kerti székekben elnyúlva beszélgessünk egy-egy pohár jó bor mellett. Ilyenkor át-átruccannak a falubeli szomszédok, és ahogy a kedves olvasók sejthetik, elhalmoznak egészségükkel-betegségükkel kapcsolatos kérdésekkel.
A Kapandji-féle funkcionális egység vagy „segmentum mobile” két szomszédos ízület mobilis kapcsolatát jelenti, beleértve az összes anatómiai képletet (csigolyatest, porckorong, nyúlványok, kisízületek, szalagok, izmok). A mozgásszegmentnek egyszerre két – egymásnak látszólag ellentmondó – feltételnek kell megfelelnie. Egyrészt mobilisnak kell lennie, hogy – összességében – hajlékonyságot tudjon biztosítani, másrészt (a test tengelyében) stabilnak és teherbírónak kell maradnia. A forgáspont a kisízület, a tengelyirányú terhelés a csigolyatestre és a porckorongra nehezedik, az ellenerőt pedig a csigolyák között és mellett húzódó szalagok és izmok tartása ill. ereje képezi.
Dr. Rudolf Klapp német ortopédsebész 1873-ban született Arolsenben. 1899-től a gerincbetegségekre specializálódott.
A konzervatív terápiának nagy jelentőséget nyilvánított, ezért tanulmányozta a macskafélék mozgását. Kutatómunkája során az emberi faj felegyenesedéséből eredő fizikai ártalmakat keresve, annak ellensúlyozását célzó speciális kúszó módszert dolgozott ki. 1907-ben Berlinben nappali gerinciskolát, 1926-ban Potsdamban bentlakásos intézetet hozott létre.
Bár az állkapocs különféle fejlődési, növekedési rendellenességei, gyulladásai, daganatai révén is panaszokat okozhat, jóval gyakoribbak a rágószerv működészavarából származó rendellenességek (fájdalom diszfunkciós szindróma).
A fogsorok záródási hibái, izomtónus fokozódásával járó stresszállapot, éjszakai fogcsikorgatás következtében kialakult működészavarok ízületi kopáshoz, igen fájdalmas és elégtelen rágáshoz ill. táplálkozáshoz vezetnek.
A reumás ízületi gyulladás
Duzzadt, deformált, merev ízületek. Mozgásra jelentkező fájdalom, jobb és rosszabb időszakok. Reumás ízületi gyulladás. A betegség a lakosság megközelítőleg 1 százalékát érinti. Nőknél mintegy 2-3-szor gyakoribb, mint férfiaknál. Noha bármely életkorban előfordulhat, mégis leggyakrabban 20"50 éves korra tehető a megjelenése.
A térdfájdalmak hátterében sokszor az ízületi porc kopása, arthrosisa áll. A teherviselő felszíneink közül leggyakrabban a csípő- és térdízületeink kopnak. Az ízületi porc ezen degenerációjának kialakulásában sok tényező játszik szerepet, olyan mint veleszületett fejlődési rendellenesség, statikai tengelyeltérés (X-térd, O-láb), foglalkozási ártalomból eredő túlterhelés (nehéz fizikai munkától, túlsúlytól, versenysporttól), balesetek, sérülések, korábbi műtéti beavatkozások, ízületi gyulladás, mozgáshiány, illetve – egyes vélemények szerint – csökkent pajzsmirigyműködés. Igen gyakran jelentkezik 45 év feletti nőkön túlsúly és visszérbetegség kíséretében.
A legnagyobb erőbehatásoknak kitett ízületünk a térdízület, mely nagy mozgásterjedelemmel rendelkező, lágyrészekkel kevésbé védett ízület. Számos olyan képletet tartalmaz, melynek sérülése, szakadása, kopása elhúzódó panaszok forrásává válhat.
A térdízület stabilitását négy erős szalag biztosítja: a térd belsejében az elülső keresztszalag (LCA) és a hátsó keresztszalag (LCP), kétoldalt a belső oldalszalag (LCM) és a külső oldalszalag (LCL). Az ízület nagy terjedelmű mozgást a combizomzat és az ízületen belüli rugalmas porcgyűrűk (meniscusok) teszik lehetővé. A felsorolt szalagok teherbíróak, szakadásukhoz kitüntetett irányokból és konstellációkban történő, erős behatások szükségesek.
Versbe szőtt egészség
Hazai tájaink éghajlatát szem előtt tartva tekintjük át az általuk kínált főbb terápiás lehetőségeket.
Alföldi klímánkat nagy napi és évi hőmérsékleti ingadozás jellemzi. Sok a napfény, csekély a páratartalom és a felhőzet, a csapadékmennyiség kevés, a szél mérsékelt erősségű. Ingerklíma, azaz a szervezettől alkalmazkodást követel. Rheumás betegeknél jótékony, különösen, ha gyógyvíz is rendelkezésre áll. Emellett kedvezően hathat az anémiára.
Önnek ajánljuk
Táblázatok
Cikkeinkből
Jó tudni...
Orvosviccek
- A végrendeletemben a kórházra hagytam az agyamat.
- És mit reagált a kórház?
- Azt, hogy minden csekélységért hálásak...
