A mozgásszervi betegségek igen nagy csoportját a csípőízület gyulladásos és porcelfajuláson alapuló elváltozásai teszik ki.
Az ízületi porc fokozatos leépülése, degenerálódása az ízület anatómiai szerkezetét megváltoztatja, a beteg funkcionális képességeit károsítja, s olyan nagymértékű állapotromlást hoz létre, hogy a terápia konzervatív úton már nem valósítható meg, csakis a műtéti megoldás jöhet szóba.
Betegképzés
Avagy a képzett beteg
A Benevita Alapítvány székhelyét keresem és dr. Cseuz Regina reumatológus szakorvos rendelőjében meg is találom. Néhány éve ízületi gondokkal küzdő betegek hozták létre az alapítványt, melynek egyik igen fontos tevékenysége a betegképzés.
Mi a betegképzés?
A köszvény
Az esti séták elmaradhatatlanok családunkban. Városlakóként sokszor a Várban vagy a Liget környékén, esetleg a ritka délutáni időpontok egyikén a Margitszigeten kószálunk, nagyokat beszélgetve. Most, hogy a levegőnek már "tavasz" szaga van, alig várjuk, hogy újra kimehessünk a zöldbe, és hétvégi házunk környékén sétáljunk, majd a kerti székekben elnyúlva beszélgessünk egy-egy pohár jó bor mellett. Ilyenkor át-átruccannak a falubeli szomszédok, és ahogy a kedves olvasók sejthetik, elhalmoznak egészségükkel-betegségükkel kapcsolatos kérdésekkel.
A Kapandji-féle funkcionális egység vagy „segmentum mobile” két szomszédos ízület mobilis kapcsolatát jelenti, beleértve az összes anatómiai képletet (csigolyatest, porckorong, nyúlványok, kisízületek, szalagok, izmok).
A mozgásszegmentnek egyszerre két – egymásnak látszólag ellentmondó – feltételnek kell megfelelnie. Egyrészt mobilisnak kell lennie, hogy – összességében – hajlékonyságot tudjon biztosítani, másrészt (a test tengelyében) stabilnak és teherbírónak kell maradnia.
Dr. Rudolf Klapp német ortopédsebész 1873-ban született Arolsenben. 1899-től a gerincbetegségekre specializálódott.
A konzervatív terápiának nagy jelentőséget nyilvánított, ezért tanulmányozta a macskafélék mozgását. Kutatómunkája során az emberi faj felegyenesedéséből eredő fizikai ártalmakat keresve, annak ellensúlyozását célzó speciális kúszó módszert dolgozott ki.
1907-ben Berlinben nappali gerinciskolát, 1926-ban Potsdamban bentlakásos intézetet hozott létre.
Bár az állkapocs különféle fejlődési, növekedési rendellenességei, gyulladásai, daganatai révén is panaszokat okozhat, jóval gyakoribbak a rágószerv működészavarából származó rendellenességek (fájdalom diszfunkciós szindróma).
A fogsorok záródási hibái, izomtónus fokozódásával járó stresszállapot, éjszakai fogcsikorgatás következtében kialakult működészavarok ízületi kopáshoz, igen fájdalmas és elégtelen rágáshoz ill. táplálkozáshoz vezetnek.
A reumás ízületi gyulladás
Duzzadt, deformált, merev ízületek. Mozgásra jelentkező fájdalom, jobb és rosszabb időszakok. Reumás ízületi gyulladás. A betegség a lakosság megközelítőleg 1 százalékát érinti. Nőknél mintegy 2-3-szor gyakoribb, mint férfiaknál. Noha bármely életkorban előfordulhat, mégis leggyakrabban 20"50 éves korra tehető a megjelenése.
A térdfájdalmak hátterében sokszor az ízületi porc kopása, arthrosisa áll. A teherviselő felszíneink közül leggyakrabban a csípő- és térdízületeink kopnak. Az ízületi porc ezen degenerációjának kialakulásában sok tényező játszik szerepet, olyan mint veleszületett fejlődési rendellenesség, statikai tengelyeltérés (X-térd, O-láb), foglalkozási ártalomból eredő túlterhelés (nehéz fizikai munkától, túlsúlytól, versenysporttól), balesetek, sérülések, korábbi műtéti beavatkozások, ízületi gyulladás, mozgáshiány, illetve – egyes vélemények szerint – csökkent pajzsmirigyműködés. Igen gyakran jelentkezik 45 év feletti nőkön túlsúly és visszérbetegség kíséretében.
A legnagyobb erőbehatásoknak kitett ízületünk a térdízület, mely nagy mozgásterjedelemmel rendelkező, lágyrészekkel kevésbé védett ízület. Számos olyan képletet tartalmaz, melynek sérülése, szakadása, kopása elhúzódó panaszok forrásává válhat.
A térdízület stabilitását négy erős szalag biztosítja: a térd belsejében az elülső keresztszalag (LCA) és a hátsó keresztszalag (LCP), kétoldalt a belső oldalszalag (LCM) és a külső oldalszalag (LCL). Az ízület nagy terjedelmű mozgást a combizomzat és az ízületen belüli rugalmas porcgyűrűk (meniscusok) teszik lehetővé. A felsorolt szalagok teherbíróak, szakadásukhoz kitüntetett irányokból és konstellációkban történő, erős behatások szükségesek.
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.