Kap némi cukros vizet, elviszik a tömegből, lefektetik, lábát felpolcolják, hogy az agy több vért kapjon. Még néhány perces pihenés és a beteg magához tér. Izmaiba lassan visszatér az erő, arca kezd pirosodni, s emlékezete is rendeződik. Az egészből arra emlékezik, hogy hirtelen gyengeség fogta el, elsötétült a világ és elájult. Kiderül, nem reggelizett, nem is ivott eleget.
A szakavatott már tudja, hogy a gyermeknél az elégtelen folyadékbevitel csökkentette a keringő vérmennyiséget, a reggeli elmulasztása miatt pedig leesett a vércukorszintje. Ezeket fokozta a tartós állás, amikor is a láb izmai a mozdulatlanság miatt nem pumpáltak elegendő vért a szív felé. A vér az állás miatt a láb vénáiban rekedt, s a vérnyomás lezuhant.
Az ájulás az agy elégtelen oxigén- és tápanyagellátásának tünete. Legtöbbször a vérellátás átmeneti csökkenése idézi elő. A véráramlás csökkenését számos ok kiválthatja. Oka lehet szívritmuszavar, mint például a hirtelen fellépő szapora szívverés, de lehet ez gyors, rendetlen szívverés is. Okozhatja halmozottan fellépő kamrai korai ütés – főként idősebb betegeknél – s vezetési blokk miatti lassú szívverés is. Sokszor a fellépő szívritmuszavar fekve nem okoz keringésmegingást, csak akkor, ha a beteg felkel és tevékenykedik. Ilyenkor a megnőtt oxigénigényt nem tudja a beteg szív kielégíteni és ezért következik be az ájulás.
Ezt nevezzük terhelésre jelentkező ájulásnak, latinul effort szinkópénak. Gyakran a beteg a munkavégzés után ájul el. Ennek az az oka, hogy a terhelés alatt a szív csak alig képes biztosítani a megfelelő vérnyomást, és a terhelés megszűnésekor a szívverés percenkénti száma leesik. Ám az izomban levő erek még tágultak a munkavégzés következtében megnövekedett vérellátási igény s a keletkezett anyagcseretermékek kellő mértékű elszállítása miatt. Ez pedig a szívverés csökkenésével együtt a vérnyomás gyors esését idézi elő, ami ájuláshoz vezet. Ezért erőteljes fizikai megterhelés, például futás után nem szabad hirtelen leállni, egy lassú, levezető sétát célszerű végezni.
A keringő vérmennyiség csökkenhet nagyfokú izzadás következtében, de vérvesztés kapcsán is. Előidézheti hasmenés, nagy mennyiségű vizeletürítés. Ájuláshoz vezethet - a perctérfogat csökkenése révén - a kóros szívritmuson kívül a szívizom károsodása, de szívbillentyű-betegség, tüdőembólia is. Az erek kitágulása révén pedig a meleg, de egy fertőzés okozta sokk is előidézheti a bajt.
A pitvarból kiinduló ritmuszavar okozta ájulás gyorsan kezdődik és gyorsan meg is szűnhet. Néha a beteg az ájulás előtt közvetlenül szívdobogást, szívdobbanást érez. A kamrai tachycardia okozta eszméletvesztés lehet tartósabb, s a ritmuszavar a keringés összeomlásához is vezethet. Hirtelen felálláskor is felléphet ájulás. Ilyenkor a vérnyomás-szabályozás zavara miatt, a felálláskor hirtelen leeső vérnyomás idézi elő az agyi keringészavart. Ez lehet a vérnyomásközpont keringészavarának a következménye, de előidézheti vérnyomáscsökkentő gyógyszer is.
Az olyan ájulás, ami viszonylag lassan következik be, s figyelmeztető jelek előzik meg, mint az émelygés, rossz közérzet, verejtékezés, gyors légzés, a vér kémiai összetételében bekövetkezett változások okaként lép fel. Ilyen a vércukorszint esése vagy a hiperventilláció - igen szapora légzés - következtében fellépő csökkent vérszéndioxidszint.
A hisztériás ájulás nem valódi. Ilyenkor a beteg csak látszólag veszti el az eszméletét, arcbőre nem válik kifejezetten sápadttá, s vérnyomása, pulzusa sem változik, nem izzad.
Minden ájulás hátterét orvosi vizsgálatnak kell tisztáznia. Ideggyógyászati vizsgálattal ki kell zárni az ájulás idegrendszeri eredetét, mint például az epilepszia esetleges jelenlétét. Emellett a kardiológus vizsgálja a szívműködést, a szívverés ritmusát. Megnézi, van-e embóliaforrás a szívben, vagyis van-e vérrög a szív üregeiben. Innen ugyanis egy leszakadó vérrög könnyen okozhat agy- vagy tüdőembóliát, melyek első tüneteként szintén ájulás következhet be. A vérvizsgálattal megnézzük, van-e vérszegénység, nem áll-e alacsony vércukorszint a panaszok hátterében.
Fiatal, egészséges emberek ájulása általában nem súlyos. Ha azonban betegséget fedezünk fel a tünet mögött, csak annak gyógyításával fog a panasz megoldódni. Például, ha túl lassú szívműködés váltotta ki a panaszt, pacemaker beültetésével serkenthetjük a szívverést. Gyors szívműködés esetén pedig a gyógyszeres kezelés a megoldás.
Egészséges gyermekeinknél vigyázzunk arra, hogy kellő mennyiségű folyadékot fogyasszanak napközben, soha ne menjenek el otthonról reggeli nélkül. Sportoljanak, mert a rendszeres testmozgás is segít az állóképesség és a vérkeringés javításában.
Dr. Szirmák Eszter
forrás: archívum
(Patika Tükör 020501)