A köszvény a szervezet húgysav anyagcseréjének zavara. A köznyelvben csúznak is nevezett kórkép lényege, hogy a testfolyadékokban a húgysavszint megemelkedik.
Ennek oka a húgysavtermelés növekedése vagy a húgysavkiválasztás csökkenése lehet.
folyadékbevitel
Köztudott, hogy az emberek többsége nagyon kevés folyadékot iszik naponta, pedig az általában javasolt napi 2-3 liter víz elfogyasztásával nagyon sokat tehetünk szervezetünk, köztük a veséink egészségének megőrzéséért. A megfelelő vízfogyasztás a kiemelt témája az idei Vese Világnapjának is, amely keretében a vesebetegségek megelőzésének és korai felismerésének fontosságára hívják fel a figyelmet világszerte.
A magyar és nemzetközi kezdeményezéshez évek óta csatlakozik a B. Braun Avitum dialízishálózata is, amelynek budapesti dialízisközpontja 2015. március 22-én 10:00 és 13:30 óra között Nyílt Napot tart (Budapest XI. ker. Halmi u. 20-22., II. emelet). Ennek keretén belül szakmai és felvilágosító programmal várja az érdeklődőket a Vese Világnap alkalmából.
A víz elengedhetetlen az élethez. Szervezetünk egészséges működéséhez gondoskodnunk kell a megfelelő folyadékbevitelről, hiszen az a vérképződéstől kezdve a homeosztázis fenntartásáig számos életfunkciónkhoz szükséges. Alig 3%-os folyadékhiánynál már kárt szenvedhetnek az anyagcsere-folyamatok, 10%-nál pedig már a vesék működése is leállhat, s káros metabolitok halmozódnak fel a vérben.
A székrekedés kezelésében a leghatékonyabb megoldás az életmód- és étrendi változtatás.
Székrekedéssel nagyon sok ember küszködik, mégis hosszú idő telik el addig, míg a székelési panaszok miatt felkeresik az orvost.
Bizonyára – hozzám hasonlóan – sokan elégedetten nyugtázzák, hogy az általánosan elfogadott nemzetközi beosztások csak a 85 éven felülieket tekintik öregeknek. Az ember számára elérhető életkort 95-115 évre becsülik.
A hosszú élet azonban csak jó életminőség esetén élvezhető. Ennek megőrzésében a kiegyensúlyozott táplálkozásnak is szerepe van.
Persze a biológiai és a kronológiai életkor nagyon eltérhet egymástól. Ha fiatal- korunkban életmódunk egészséges, táplálkozásunk kiegyensúlyozott volt, nem voltak káros szevedélyeink, sok olyan betegséget elkerülhettünk, amelyek csak később manifesztálódnak, s nehezítik az idős ember amúgy sem könnyű életét.
A vesekövesség kialakulása és kezelési lehetőségei
A húgyúti betegségek között - az előfordulási gyakoriságot tekintve - a vesekövességet csak a húgyúti fertőzések előzik meg. Általában gyakoribb férfiaknál, mint nőknél, az arány kb. 4:1 Az első tünetek többnyire 30-40 év körül jelentkeznek, a 6. és 7. évtizedre a férfi-nő arány már egyenlő lesz.
A húgyúti kövek különböző mennyiségű kristályból és egy kevés szerves anyagból tevődnek össze. A kőképződéshez telített oldat szükséges, melynek kialakulása a vizelet kémhatásától, ionerősségétől, koncentrációjától, valamint összetételétől függ.
A tél sajnos nem csak a havas sportok, a fenyőillatú ünnepek és a vidám farsangi mulatságok ideje. Ebben az időszakban a leggyakoribbak az influenzás megbetegedések is. A láz, a köhögés, az eldugult orr és a számos egyéb kísérő tünet napokra tönkreteheti gyermekeink jó hangulatát, közérzetét.
A megfelelő gyógyszeres kezelés mellett a gondosan összeállított étrend is segítheti a gyógyulást, lerövidítheti a betegség idejét.
Levek, nektárok, italok
Az alkoholmentes italok fogyasztása az emberi táplálkozás egyik legfontosabb része. Az emberiség ősidők óta fogyasztja a gyümölcsök kipréselt levét, ám a világ népességének jelentős növekedése illetve az igények kielégítése miatt, az élelmiszeriparnak elő kell állítani biztonságos italokat.
Az alkoholmentes italok "királya" a gyümölcslé, mely az adott gyümölcsből préseléssel, sajtolással nyert, a gyümölcs levére jellemző színű, illatú lé. Gyümölcslének tekintendő a sűrítményből előállított termék is, ha az a gyümölcsből közvetlenül nyert lével azonos érzékszervi és analitikai tulajdonságokkal rendelkezik. A gyümölcslé tehát 100 százalékban az adott gyümölcs leve, amely hozzáadott cukrot, színezéket és tartósítószert nem tartalmazhat!
Sokan nem is gondolnának arra, hogy amikor a gyermek éjszaka felkel és sokat jár wc-re, akkor nem biztos, hogy felfázásról, hanem elképzelhető, hogy cukorbetegségről van szó.
A gyermekkori cukorbetegség egyik legkorábbi és legmegbízhatóbb tünete, amikor a szobatiszta gyermek ismételten ágybavizel – közli a Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF). További jellemző tünetek a túlzott folyadékfogyasztás, fáradtság és a hirtelen nagymértékű fogyás, azonban a tünetek ismeretének hiánya miatt Magyarországon az óvodáskorú, frissen diagnosztizált gyermekek ötöde súlyos állapotban, akár diabéteszes kómában kerül első ellátásra, amikor már életveszélyes helyzet áll fenn.
Az 1-es típusú cukorbetegség nem idős korban alakul ki, hanem egyre fiatalabb korosztályt érint: a cukorbeteg gyermekek 98%-a az 1-es típusú diabéteszben szenved. Ugyanakkor a betegség kialakulása nem a túlzott szénhidrát-fogyasztás és egészségtelen életmód számlájára írható: akkor is jelentkezhet a gyereknél, ha egyetlen családtagja sem cukorbeteg.
Tévhitek a reggelivel kapcsolatban
A reggeli étkezéssel kapcsolatban nagyon sok tévhit él a köztudatban. Fontos tudni, hogy a reggelinél is vannak olyan szabályok, amelyeket érdemes betartani, ha azt akarjuk, hogy jobban induljon a napunk, és hogy lendületünk a nap folyamán végigkísérhessen minket.
A terhesség kilenc hónapja alatt csodálatos összhang alakul ki a növekvő magzat és az anya szervezete között. A szülést követően ez a biológiai egység megszakad ugyan, de a természet gondoskodott róla, hogy ez a testi-lelki közelség még hónapokig fennmaradjon. A szoptatás képessége lehetővé teszi, hogy az anyák ne csak a fejlődéshez szükséges élelemmel lássák el csecsemőiket, hanem érzelmi biztonságot is nyújtsanak. Szoptatni gyakorlatilag minden anyuka képes. Nagyon ritkán fordul elő, hogy a mama vagy a baba betegsége miatt valódi szoptatási nehézségek lépnek fel. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy az anyukák elhatározásán múlik, hogy kisbabáiknak biztosítják-e a legtökéletesebb táplálékot.
Az interneten újabban előszeretettel válogatnak a különböző orvosi, élettani vonatkozású tévhitek cáfolatai közül. Sajnos többségük laikus, bulvárindíttatású boncolgatás. Itt-ott tudományos folyóiratokra, cikkekre, szakértőkre hivatkoznak, de megközelítésükben felszínesek, leegyszerűsítők, alapvető élettani ismeretek hiányáról árulkodnak. Szerzőik a modern, racionális gondolkodás mezején Robin Hoodként nyilazzák le az „egészségtudatos állampolgárok, női magazinok, édesanyák” által terjesztett „csacsiságokat”.
Legutóbb egyik meghatározó hírportálunkon olvastam egy felmelegített tévhit-gyűjteményt és ezek cáfolatait. A górcső alá vettek közül néhány minden kétséget kizáróan tévedés. Példának okáért a haj és a köröm valóban nem növekszik tovább halálunk után (a jelenségért a turgorát vesztett bőr okolható), és a pulykahús L-triptofán tartalmától sem leszünk álmosabbak mint egy hasonló adag csirke elfogyasztását követően, noha biokémiailag közelebb merészkedve, akár összefüggést is találhatnánk.
Vér. Élénkvörös, enyhén sós ízű, kissé nyúlós, nem átlátszó folyadék. A szervezetben levő teljes vérmennyiség 5-6 liter, így körülbelül a testsúly tizenharmad részét teszi ki.
Vért adni tehát annyi, mint életet adni. Ha egészen pontosak akarunk lenni, három életet, mert egy egységnyi levett vérből három vérkészítmény készül.
Magyarországon 1939 óta a Magyar Vöröskereszt szervezi a térítésmentes véradást. Ahhoz, hogy biztonságos legyen az itthoni vérellátás, évente 500 000 egység vérre van szükség. 1 egység = 4,5 deciliter vér.
