intubáció

Sebészeti varrótűk és fonal.A XIX. században számos orvos írta be magát a sebészeti szakkönyvekbe (egyesek a történelemkönyvekbe is).

Larrey francia hadsebész például az amputációk biztonságossá tételében, Cooper a sérült nagyerek (pl. arteria carotis, aorta) lekötésében járt az élen. Dupuytren végezte el az első hasfali bélkivezetést (anus praeternaturalis) és állkapocs-rezekciót (az ő nevéhez fűződik a huzamos behatásra kialakuló súlyos tenyéri kontraktúra leírása is).

A közvéleménynek az asztma súlyosságáról alkotott képe az idők folyamán többször változott. Sokáig úgy élt a köztudatban, hogy az asztma az idős emberek súlyos, krónikus, fulladásos betegsége, gyakran nem téve különbséget a tüdő- és a szívasztma között.

Az utóbbi néhány évtizedben az allergiás asztma előfordulási gyakoriságának - főként a gyermekek és fiatal felnőttek körében észlelt - gyors növekedése átrajzolta ezt a képet, tekintve, hogy a fiatalkori allergiás asztma az esetek nagy részében enyhe krónikus betegséget jelent. Másrészről a hatékony és lényeges mellékhatásokkal már nem járó terápia megjelenésével, az ún. közepesen súlyos kórformák is jól kezelhetővé váltak.

A COPD rohamok jelentős csökkentését ígéri egy hosszú hatástartamú antikolinerg hörgőtágító. Az összehasonlító vizsgálat eredményeit nemrégiben tette közzé hasábjain a New England Journal of Medicine.

A COPD legfőbb tüneteként jelentkező, jellegzetesen makacs és egyre súlyosbodó nehézlégzés (dyspnoe) nagymértékben kihat az életminőségre, legsúlyosabb formájában még az egyszerű teendők elvégzésében is akadályozza a beteget. A COPD akut fellángolásai (exacerbáció) jelzik a betegség súlyosbodását, a légzésfunkció romlását. Ezen fellángolások idejekorán történő megelőzése, hatékony csökkentése a terápia kiemelt célja.

Az ájulás okairól

Tikkasztó meleg, egy gyermek elájul az iskolai ünnepségen. Arca viaszfehér, bőre verejtékes, szeme fennakad, ébreszthetetlen. Keze, lába lóg, tónustalan, olyan, mintha meghalt volna. Az első nagy izgalom után, lélekjelenléttel bíró társa észreveszi, hogy van pulzusa, lélegzik is, még ha kissé gyengén is. Az ájult pedig, miután vízszintesbe került, netán lábát is égnek emelték, visszatér e világba, szemeit kinyitja, ébredezik. Arca még sápadt, de bőre már szárad, igen gyengének érzi magát. Nem tudja, hogy mi is történt vele, talán még arra sem emlékszik, hogy hol van.

Kérdezzük nem egyszer, amikor mentőautót látunk szirénázva elhaladni mellettünk. Valóban, a mentőgépkocsik (főként a rohammentők) – a forgalmi helyzettől függően – jóval nagyobb sebességgel is hajthatnának, legtöbbször mégsem teszik ezt.

A sofőrnek ugyanis nem csak a beteg vagy sérült mielőbbi kórházba juttatására kell törekednie, hanem fokozottan ügyelnie kell a többi közlekedésben részt vevő biztonságára is. Utóbbi fontosságával már csak az vetekedik, hogy a mentőben fekvő embert szállításból eredő komplikációk, azaz szállítási trauma nélkül kell szakintézménybe szállítani.

LaringoszkópJelentése "becsövezés", célja a biztonságos légzés/lélegeztetés, illetve – műtét esetén – a gázkeverékkel történő narkózis biztosítása, fenntartása.

Sürgősségi orvoslásban az endotracheális (légcsőbe történő) intubáció az eszméletlen beteg légzési reanimációjának, a légutak szabadon tartásának legfontosabb eszköze.Az intubálást, illetve a tubus bevezetéséhez szükséges gégebemenet feltárást laringoszkóppal végzik. Az eszközre általában a nyelvhát görbületének megfelelően hajlított, különböző méretű lapocok csatolhatók. A lapocok végén fényforrás van a garatban/gégében történő tájékozódás megkönnyítése végett.

Mit tehet a laikus?

A sürgősségi betegellátással az oxiológia (sürgősségi orvostan) foglalkozik. Számos orvosi szakterület mutat némi átfedést az oxiológiával, elsősorban az intenzív terápia, a belgyógyászat, a sebészet és a baleseti sebészet.

Feliratkozás intubáció csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×