Egy az USA-ban vĂ©gzett vizsgálat szerint a C-vitamin megvĂ©dheti a passzĂv dohányosokat a fĂĽst által okozott ártalmaktĂłl.
A kĂsĂ©rlet során azon passzĂv dohányosokban, akik kĂ©t hĂłnapon át napi 500 mg C-vitamint vettek magukhoz, átlagosan 11-12 százalĂ©kkal alacsonyabb koncentráciĂłban mĂ©rtĂ©k a jelenlĂ©tĂ©t egy, a sejtmembránt oxidatĂv Ăşton károsĂtĂł Ăşn. lipid peroxidáznak. A kontrollcsoportba tartozĂł passzĂv dohányosok placebot (azaz C-vitamint nem tartalmazĂł, "ĂĽres" tablettákat) kaptak.
A viszonylag kevĂ©s rĂ©sztvevĹ‘ Ă©s a rövid követĂ©si idĹ‘szak nem tette lehetĹ‘vĂ©, hogy további messzemenĹ‘ következtetĂ©seket lehessen levonni, azaz a C-vitamint szedĹ‘k elĹ‘nye nem erĹ‘sĂthetĹ‘ meg a szĂv Ă©s Ă©rrendszeri betegsĂ©gek megelĹ‘zĂ©sĂ©ben vagy a rosszindulatĂş daganatkĂ©pzĹ‘dĂ©s elkerĂĽlĂ©sĂ©ben. Mivel az utĂłbbi betegsĂ©gek kialakulásában az oxidatĂv Ăşton károsĂtĂł szabadgyököknek ill. a lipid peroxidázoknak is jelentĹ‘s szerepet tulajdonĂtanak, a C-vitamin ilyetĂ©n vĂ©dĹ‘funkciĂłja talán nem tĂşl merĂ©sz feltĂ©telezĂ©s.
A vizsgálat azonban csak arra világĂtott rá, hogy ha nemdohányzĂłkĂ©nt nem sikerĂĽl rávennĂĽnk a környezetĂĽnkben tevĂ©kenykedĹ‘ket káros szenvedĂ©lyĂĽk elhagyására, a C-vitamin segĂthet megĹ‘rizni egĂ©szsĂ©gĂĽnket.
Szent-Györgyi Albert egyszemĂ©lyes kĂsĂ©rletĂ©ben magának is nagy dĂłzisban adagolta a C-vitamint abbĂłl a cĂ©lbĂłl, hogy elĹ‘nyös hatásait kimutathassa. A mai modern laboratĂłriumi vizsgálĂł eljárások hiánya okán tovább nem lĂ©phetett, de Ĺ‘ volt az aki az elsĹ‘ – tán legjelentĹ‘sebb – lĂ©pĂ©st megtĂ©ve felfedezte a világnak azt a vitamint, mely – ha nĂ©ha egy kis misztikum lengi is körĂĽl – minden kĂ©tsĂ©get kizárĂłan a humán biokĂ©mia folyamatok Ă©s a sejtĂ©lettan egyik központi szereplĹ‘je.
A C-vitamin vĂzben oldĂłdĂł vitamin, kiválasztása a vesĂ©n keresztĂĽl törtĂ©nik. Naponta több mint 1000 mg bevĂ©tele, csak speciális okbĂłl, orvosi megfontolás alapján javallt.
(–VBE–)
(030807)