A szélütéses beteg otthoni ápolása
A stroke-on átesett beteget általában néhány hetes kórházi kezelés után hazaengedik. A javulás sokszor már a kórházban megkezdődik, de az igazi gyógyulás otthon indul meg.
A hozzátartozóknak azonban óriási fejtörést okoz, hogyan ápolják, gondozzák az ágyhoz kötött beteget.
Gyógytorna és rehabilitáció
A stroke-on átesett betegeknek folyamatos, állandó mozgásra van szükségük ahhoz, hogy minél előbb talpra álljanak.
A gyógytornát már a kórházban el kellene kezdeni, ha a beteg túl van az életveszélyen, vérnyomása stabilizálódott, a gyógytornász irányításával ágyban fekve is végezhetők a tornagyakorlatok.
A kórházban a gyógytornász elsődleges feladata a helyes fektetés, ezzel ugyanis megelőzhető a kontraktúra, az ízületi mozgás beszűkülése.
A szélütéses beteg kezdetben csak az ágyban fekve tud tornázni.
Horzsolások, rándulások
A természet tavaszi éledésével párhuzamosan gyermekeink mozgásigénye is robbanásszerűen megnövekszik. Lekerülnek róluk a nehéz bundák, vastag overallok, gumicsizma helyett sportcipőbe bújtatják apró lábaikat. Óvodából, iskolából hazafelé menet nehéz kikerülni a játszóteret, ha csak néhány percre is, de csúszni kell egyet a csúszdán, ugrani a mászókáról, futni a labda után.
Levelet kaptam, melyben fiatal, kétgyermekes anya a mélyvénás trombózisról érdeklődik. Mint írja, egy évvel ezelőtt szenvedte el e betegséget. Azóta a lába állandóan dagad, ellilul, fáj. Bár rendszeresen jár ellenőrző vizsgálatokra, gyógyszert is szed, javulást azonban nem észlel. Kérdezi, tornázhat-e, vállalhat-e álló munkát, s mennyire veszélyes e betegség az emberi életre?
A visszérbetegség gyakori állapot. Kialakulásának pontos oka nem ismert...
A visszerek - más szóval vénák - az oxigénben szegény, széndioxidban gazdag, elhasznált vért szállítják a szövetekből a szív felé. Érthető, hogy álló testhelyzetben az alsó végtag vénáinak vékony falára helyenként több mint egyméteres véroszlop nyomása nehezedik. A vénákban hártyás szerkezetű, zsebes billentyűk akadályozzák meg, hogy ez a véroszlop a gravitáció hatására visszazúduljon a láb felé.
A mozgásszervi betegségek igen nagy csoportját a csípőízület gyulladásos és porcelfajulásán alapuló elváltozásai teszik ki. Az ízületi porc fokozatos leépülése, degenerálódása az ízület anatómiai szerkezetét megváltoztatja, a beteg funkcionális képességeit károsítja, s olyan nagymértékű állapotromlást hoz létre, hogy a terápia konzervatív úton már nem valósítható meg, csakis a műtéti megoldás jöhet szóba.
Ez a rövid cikk nem születhetett volna meg (vagy csupán később, különösebb apropó nélkül), ha nincs a sokunk által kedvelt dr. House (House M.D.) filmsorozat, melynek epizódjai hétről hétre nézők millióit ragasztja a tévé képernyője elé.
Amint arról egy korábbi írásban szót ejtettem, a sorozat alapvetően hiteles. Noha csúsznak be hibák, ezek ritkán fajsúlyosak, nem nehéz felettük napirendre térni. A nézők túlnyomó többsége nyilván észre sem veszi. Jól van ez így, nem kínos pontosságra törekvő továbbképző tanfolyamot látunk szerda esténként, hanem a drámai szórakoztató műfaj világszerte elismert, mérvadó díjakkal jutalmazott jeles darabjait.
Ajánlják az orvosok, amikor a menetrendszerűen érkező, őszi-téli náthás, influenzás időszakban szipogva, rekedten, könnyező szemekkel, a köhögéstől fuldokolva próbálunk beszámolni nekik panaszainkról. Vagyis arról, hogy "mint derült égből a villámcsapás", jött, látott, győzött, azaz kiterített bennünket az ilyentájt szokásos kór. Hogy is fogalmazhatnánk meg egyértelműen, ám mégis szalonképesen, hogy úgy érezzük magunkat ilyenkor, mint akin átment az úthenger.
Baleset esetén a gyakran eszméletlen sérült mentése során alkalmazandó, biztonságos fogásmód.
1. Úgy álljunk a fekvő sérülthöz, hogy annak feje két lábfejünk közé essék. Ezután lehajolunk, a tarkó alá nyúlunk és felültetjük, kezeinket a lapockákra csúsztatva tartjuk meg.
2. Közelebb lépünk, megtámasztjuk térdeinkkel a segítségre szoruló hátát, hóna alá nyúlunk, két kézzel megeragadjuk egyik – nem sérült – alkarját és azt vízszintesen a mellkasához szorítjuk.
3. Felegyenesedünk, térdeink enyhén behajlítva maradnak, a sérültet combjainkra támasztva, apró lépésekkel hátrálva húzzuk biztonságos helyre.
Az újszülött fektetésével kapcsolatos vélemények időről időre megoszlanak, sőt, változnak is. Mérlegelni kell az egyes fekvési módok előnyeit és hátrányait, a kiválasztásnál szem előtt tartva azt, ami a csöppségnek a legmegfelelőbb.
A fagyás a termikus traumák közé tartozó sérülés, és az égéshez hasonlóan súlyossága függ a hatást okozó hőmérséklettől, valamint a hidegben tartózkodás idejétől.
A hideg szervezetre gyakorolt hatását fokozza a nyirkos, párás levegő, a légmozgás, a nedves öltözék, és minden olyan tényező, amely rontja a vérkeringést. Ezek közé tartozik a szoros ruházat és az érszűkület is.
Az egyik legnépszerűbb sürgősségi orvoslásról szóló filmsorozatban is gyakran látható vákuummatrac régóta segíti a mentésben részt vevő szakemberek munkáját.
Gumírozott vászonból készül, "lelkét" számos, rugalmas műanyag golyócska adja, melyek átmérője általában 5 mm-nél kisebb. Ha a matracban levegő van, könnyen alakítható. Használatakor a beteget és testrészeit bele és nem rá kell fektetni, azaz a golyócskáknak a sérültet körbe kell ölelniük, testrészeinek közeit ki kell tölteniük. A biztos oldaltartás végett a matrac szélei is megemelendők.
Régóta ismert betegség, napjainkban egyre többet hallhatunk róla.
Nevezik néma gyilkosnak is, mert sokszor alig kísérik tünetek, de legsúlyosabb szövődménye, a tüdőembólia akár halálos is lehet. Ismerjük okait, tudjuk, hogyan védekezhetünk ellene. Mégis rengeteg áldozatot szed ma is, amikor a diagnosztikai és a terápiás lehetőségek is igen fejlettek.
Kérdezzük nem egyszer, amikor mentőautót látunk szirénázva elhaladni mellettünk. Valóban, a mentőgépkocsik (főként a rohammentők) – a forgalmi helyzettől függően – jóval nagyobb sebességgel is hajthatnának, legtöbbször mégsem teszik ezt.
A sofőrnek ugyanis nem csak a beteg vagy sérült mielőbbi kórházba juttatására kell törekednie, hanem fokozottan ügyelnie kell a többi közlekedésben részt vevő biztonságára is. Utóbbi fontosságával már csak az vetekedik, hogy a mentőben fekvő embert szállításból eredő komplikációk, azaz szállítási trauma nélkül kell szakintézménybe szállítani.
Ficamok, rándulások
A testünk szilárd vázát alkotó csontok mozgatását az ízületek teszik lehetővé. Ezek a mérnöki pontossággal megkonstruált biomechanikus szerkezetek ellenállnak ugyan a nagy igénybevételnek, mégis igen könnyen sérülnek külső erőhatásokra.
A testünk szilárd vázát alkotó csontok mozgatását az ízületek teszik lehetővé.
Az ízületeket a két-három, porccal borított, ízesülő csontfelszín, az ízületi tok és a tokot kívülről erősítő, stabilizáló szalagok alkotják. Az ízesülő csontok végei közül a domború a fej, a homorú a vápa. A porcfelszínek kisebb súrlódását az ízületi tokon belül található ízületi folyadék biztosítja. A hengerfelszínű ízületekben - például az ujjpercek között - egyetlen tengely körül történik a mozgás. A tenyerünkkel szembefordítható hüvelykujjunkat már kéttengelyű, úgynevezett nyeregízületben tudjuk mozgatni. Gömbfelszín körül végez szabad mozgást például a váll- és a csípőízület.
Összeomló vérkeringés
A sokk progresszív perifériás keringési elégtelenség. Ez azt jelenti, hogy magára hagyva az állapot saját öntörvényű menete szerint folyamatosan romlik, és végezetül visszafordíthatatlanná válik, ami a beteg halálához vezet.
A sokkos állapot minden esetben azt jelenti, hogy jelentős eltérés mutatkozik a keringő vértérfogat és az erek össztérfogata között. Ez kétféle mechanizmussal jöhet létre.
Amit az ínhüvelygyulladásról tudni kell
A karácsonyi sütés-főzést, nagytakarítást követően szomszédasszonyom, Piroska, fájdalmas arckifejezéssel csöngetett be hozzánk.
- Csinálj már velem valamint, mert úgy fáj a jobb kezem, hogy majd megőrülök, ha éjszaka megmozdítom, rögtön felébredek a fájdalomtól. Szabadságot vettem ki az ünnepekre, és most használhatatlan vagyok.
Az alsó végtag felületesen futó, kitágult, kanyargós vénái nemcsak esztétikai szempontból zavaróak, hanem tünetekkel is járhatnak. A felnőtt lakosság több, mint 10%-ánál találkozunk ezzel a betegséggel, az előfordulása nőknél gyakoribb. A visszeresség kialakulásában részben öröklött, részben szerzett tényezők játszanak szerepet.
A nozokomiális* fertőzés a kórházi felvételt követő 48 órán túl fellépő fertőzés, amivel a betegek és a kórházi dolgozók egyaránt szembesülhetnek az egészségügyi ellátás során.
A nozokomiális fertőzésre való hajlam endogén és exogén tényezőkre, valamint az infekciókontroll hiányára vezethetők vissza.
Két szociálpedagógus jön éjjel ki a kocsmából.
A járdán vérbe fagyva találnak egy embert, aki a fájdalomtól elkínzott arccal nyöszörög.
- Te, annak, aki ezt csinálta, feltétlen segítenünk kellene!
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.