fulladás

A pszeudokrupp nevű betegség során a légcső legfelső, hangszalag alatti szakaszán a nyálkahártya - gyulladásos folyamat következtében - hirtelen megduzzad, ezzel szűkíti a légutat, és belégzésben nehéz légzést okoz. A nyálkahártya-duzzanat kiváltó oka legtöbbször a felső légúti hurutokat okozó valamelyik vírus, ritkábban baktérium, valamilyen allergén vagy irritatív hatású gáz, esetleg gőz.

A közvéleménynek az asztma súlyosságáról alkotott képe az idők folyamán többször változott. Sokáig úgy élt a köztudatban, hogy az asztma az idős emberek súlyos, krónikus, fulladásos betegsége, gyakran nem téve különbséget a tüdő- és a szívasztma között.

Az utóbbi néhány évtizedben az allergiás asztma előfordulási gyakoriságának - főként a gyermekek és fiatal felnőttek körében észlelt - gyors növekedése átrajzolta ezt a képet, tekintve, hogy a fiatalkori allergiás asztma az esetek nagy részében enyhe krónikus betegséget jelent. Másrészről a hatékony és lényeges mellékhatásokkal már nem járó terápia megjelenésével, az ún. közepesen súlyos kórformák is jól kezelhetővé váltak.

DEFINÍCIÓ

A légutak idült (krónikus) gyulladásos megbetegedése, amely rohamokban fellépő köhögéssel, fulladással, mellkasi szorító érzéssel jár együtt. Súlyos esetben kezelés nélkül életveszély alakulhat ki.

ELŐFORDULÁS

A felnőtt lakosság kb. 4-5 %-a, a gyermekek 8-10 %-a érintett. Gyakran a gyermekkori asthma a fiatal felnőttkorban spontán gyógyul. A bőr és a nyálkahártyák allergiás megbetegedéseivel (szénanátha, csalánkiütés) való halmozott előfordulása nem ritka.

TÜNETEK

Ha ritkább a levegő

A hegymászókról szóló riportokat, ismeretterjesztő filmeket nézők gyakran hallhatják a kifejezést: hegyibetegség. E szót hallva az embernek félelmetes, esetleg misztikus elképzelései támadhatnak. Honnan, miért és mikor támadhat a csúcsokat ostromlókra ez az alattomos kórság. Tényleg alattomos? Tényleg kiszámíthatatlan? Mit tudunk a hegyibetegségről?

A COPD rohamok jelentős csökkentését ígéri egy hosszú hatástartamú antikolinerg hörgőtágító. Az összehasonlító vizsgálat eredményeit nemrégiben tette közzé hasábjain a New England Journal of Medicine.

A COPD legfőbb tüneteként jelentkező, jellegzetesen makacs és egyre súlyosbodó nehézlégzés (dyspnoe) nagymértékben kihat az életminőségre, legsúlyosabb formájában még az egyszerű teendők elvégzésében is akadályozza a beteget. A COPD akut fellángolásai (exacerbáció) jelzik a betegség súlyosbodását, a légzésfunkció romlását. Ezen fellángolások idejekorán történő megelőzése, hatékony csökkentése a terápia kiemelt célja.

Már élénk színekben pompáznak a gyümölcsfák és a rétek. A szemet gyönyörködtető látvány sokakra, sajnos, inkább riasztóan hat, hiszen több százezer honfitársunk számára ez a kínzó tünetekkel járó allergiaszezon kezdetét jelenti.
A szénanátha és az asztma egymással szoros összefüggésben áll – mondja dr. Gálffy Gabriella a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának adjunktusa. Ha az eleinte csak kisebb kellemetlenségeknek látszó tüneteket: orrfolyást, orrdugulást, szemviszketést, tüsszögést kiváltó szénanátha tartósan fennáll anélkül, hogy kezelnék, nagy eséllyel alakulhat ki asztma. Ugyanakkor az asztmások mintegy 80%-ának van szénanáthája is. Ha a két betegség együtt jelentkezik, a szénanátha jelentősen ronthatja a beteg asztmáját. Az asztma a kínzó, görcsös köhögésről, nehézlégzésről, ritkábban fulladásos rohamokról ismerhető fel.
A szoros kapcsolat fő oka, hogy légutaink egységet alkotnak. Mindkét esetben az egymással összefüggő légutak valamely része kerül folyamatos gyulladásba allergiás alapon: a szénanáthánál a felső légutak, az asztmánál a hörgők. Közösek az allergiás reakciót kiváltó tényezők és a gyulladáskeltő anyagok közül az ún. leukotriének jelenléte.

EEG- készülék – diagnózis és nyomon követésNyavalyatörés, nehézkór, frász – e neveken is illette a magyar nyelv az epilepsziát. Azt a betegséget, amelyet már az ókori orvosok is ismertek, s morbus sacernek, azaz szent betegségnek nevezték. Az agy különböző részeiben kialakult működési zavar következtében jön létre az epilepszia. Ilyenkor felbomlik a gátló és az izgalmi folyamatok egyensúlya, és izgalmi túlsúly keletkezik. Attól függően, hogy az agy mely területén alakul ki ez az izgalmi túlműködés, s hogy ez milyen mértékű és merrefelé terjed, az epilepsziás rohamok igen sokfélék lehetnek.

Néhány adat Arról, hogy Magyarországon hány embert érint az epilepszia, nem készült epidemiológiai felmérés, így az érintettek számára a világstatisztikákból lehet következtetni. Egy közép-európai országban – általában – a lakosság fél-egy százaléka érintett, amiből a fél százalék a felnőttekre, míg az egy százalék a később meggyógyuló gyermekkori epilepsziásokra vonatkozik. Az előbbi adatok szerint tehát Magyarországon megközelítően 60.000 ember tartósan epilepsziás, ám azoknak az aránya, akiknek az életében legalább egyszer előfordult epilepsziás roham, akár az öt százalékot is elérheti, s ez már igen jelentős mennyiség.

Gyerekeink életében a nyár a legveszélyesebb évszak. Ezt a hazai gyermek-egészségügyben dolgozók is meg tudják erősíteni, hiszen nagyon sok gyermekbaleset történik a nyári szünet idején. Ahhoz adunk most tippeket, miként előzzük meg, kerüljük el azt, hogy a nyár egy részét kórházban töltse a gyermekünk.
Az óvoda és az iskola egy viszonylag védett környezet a gyerek számára, kötött szabályokkal és szakszerű felügyelettel. A nyári szünet alatt azonban a szabályok és a korlátok is lazulnak, ami gyakran vezet balesethez. Szülőknek, felnőtteknek kell odafigyelniük, hogy megóvják a gyerekeket a rájuk leselkedő veszélyektől.
A gyermek betegsége, kórházi tartózkodása számunkra is kényszerpihenőt jelenthet, így nemcsak a munkából eshetünk ki, de akár az egész évben várt szabadság is odaveszhet.

Az újszülött fektetésével kapcsolatos vélemények időről időre megoszlanak, sőt, változnak is. Mérlegelni kell az egyes fekvési módok előnyeit és hátrányait, a kiválasztásnál szem előtt tartva azt, ami a csöppségnek a legmegfelelőbb.

HEVENY HÖRGŐNYÁLKAHÁRTYA GYULLADÁS (HÖRGŐHURUT)

DEFINÍCIÓ

Az alsó légutak heveny gyulladását nevezzük hörgőhurutnak. Az esetek nagy részében vírusfertőzés következtében alakul ki, amely bakteriális felülfertőződést tesz lehetővé. Bizonyos személyeknek a légúti fertőzésekkel szembeni ellenállóképessége csökkent, ezáltal időjárásváltozásra, a levegő páratartalmának megváltozására fokozottabban érzékenyek. Súlyos esetben a légutak simaizmainak görcse is fellép, az asztmához hasonló tünetek alakulnak ki. A légutak nyálkahártyáját zavaró gőzök, gázok, a dohányfüst szintén súlyosbítják a tüneteket.

Az ájulás okairól

Tikkasztó meleg, egy gyermek elájul az iskolai ünnepségen. Arca viaszfehér, bőre verejtékes, szeme fennakad, ébreszthetetlen. Keze, lába lóg, tónustalan, olyan, mintha meghalt volna. Az első nagy izgalom után, lélekjelenléttel bíró társa észreveszi, hogy van pulzusa, lélegzik is, még ha kissé gyengén is. Az ájult pedig, miután vízszintesbe került, netán lábát is égnek emelték, visszatér e világba, szemeit kinyitja, ébredezik. Arca még sápadt, de bőre már szárad, igen gyengének érzi magát. Nem tudja, hogy mi is történt vele, talán még arra sem emlékszik, hogy hol van.

DEFINÍCIÓ

Idült hörgőgyulladásról akkor beszélünk, amikor a hörgő nyálkahártyájának gyulladása két egymást követő évben legalább három hónapig tartó fokozott váladékképződéssel és köhögéssel járó panaszt okoz. Általában 60 év feletti betegeket érint, allergiával gyakran társul. Az évek előrehaladtával a tünetek súlyosbodnak, nehézlégzés, fulladás alakul ki. Jellemző tünet a reggeli nagy mennyiségű köpet. Tekintettel arra, hogy a betegek 90 %-a erős dohányos, a dohányzás elhagyása kiemelt jelentőségű. A légszennyezettség, a passzív dohányzás a tüneteket súlyosbítják.

A legszomorúbb hírek között tartom számon, amikor egy egyébként egészséges embertársunk banális, egyben fatális felsőlégúti elzáródás miatt veszíti el életét.

Gyermek esetén ezt még nehezebb feldolgozni, különösen akkor, ha környezetében volt felnőtt, aki segíthetett volna.

Noha a légúti elzáródás az egyik legmagasabb időfaktorú akut katasztrófa lehet, a kapkodástól mentes, célszerű beavatkozás túlnyomórészt sikerrel jár.

Jelentése "becsövezés", célja a biztonságos légzés/lélegeztetés, illetve – műtét esetén – a gázkeverékkel történő narkózis biztosítása, fenntartása.

Sürgősségi orvoslásban az endotracheális (légcsőbe történő) intubáció az eszméletlen beteg légzési reanimációjának, a légutak szabadon tartásának legfontosabb eszköze. Az intubálást, illetve a tubus bevezetéséhez szükséges gégebemenet feltárást laringoszkóppal végzik.

A pszeudokrupp, vagy ahogyan legtöbbször röviden nevezzük: a krupp, a kisgyermekkor betegsége. A megfigyelések és a rendelkezésünkre álló adatok alapján 1-5 éves kor között fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A folyamat lényege, hogy a légcső kezdeti szakaszán - a hangszalagok alatti rövid szakaszon - a nyálkahártya hirtelen megduzzad. A jelentős nyálkahártya-duzzanatot a légcső ezen szakaszának sajátosságai teszik lehetővé: itt a nyálkahártya nagyon laza, a gyulladás jelentős szöveti vizenyőképződéssel jár. A kisgyermekek légcsöve relatíve szűk, így ennek átmérőjében fellépő változás nagyon hamar jelentős szűkületet okoz.

Mit tegyünk idegenben, ha nincs a közelben segítség? Az ember nyáron hegyi túrán, esetleg hajókiránduláson vesz részt, vagy az ország másik szögletébe utazik a rokonokhoz, egyszóval: nyaral. Vajon mit tegyen, ha hányinger gyötri, felszökik a láza, megfájdul a gyomra, de a közelben nincs orvos? S ami a legfontosabb: ha beteg lesz a gyerek?!

Bizonyára csak kevesen tudnának felelni arra a kérdésre, mi az, ami közös Nagy Sándorban, Julius Caesarban, Dosztojevszkijben, Van Goghban és Raszputyinban.

Allergia: egyes idegen anyagokkal való "találkozásra" az immunrendszer túlérzékenyen reagál, azaz a szervezet fokozott védekezésbe kezd. A leggyakoribb allergiás megbetegedések: a szénanátha, az asztma, bizonyos bőrbetegségek. A szervezet túlérzékenységét kiváltó ún. allergének között megtaláljuk a háziport, a virágporokat, a vegyszereket, a gyógyszereket, az ételeket, a fémeket, a madártollat és az állati szőrt is.

Összeomló vérkeringés

A sokk progresszív perifériás keringési elégtelenség. Ez azt jelenti, hogy magára hagyva az állapot saját öntörvényű menete szerint folyamatosan romlik, és végezetül visszafordíthatatlanná válik, ami a beteg halálához vezet.

A sokkos állapot minden esetben azt jelenti, hogy jelentős eltérés mutatkozik a keringő vértérfogat és az erek össztérfogata között. Ez kétféle mechanizmussal jöhet létre.

Nyolcmilliárd pollen. Bármilyen hihetetlennek tűnik is ez a szám, bizony ennyi virágport szór széjjel az allergiás tünetek zömét okozó parlagfű egyetlen egyede. A támadás július közepe táján indul, augusztusban éri el csúcspontját, de a kisebb-nagyobb rohamokra egészen a fagyok beálltáig számítani lehet.
A parlagfű pollenjei a szelek szárnyán kelnek útra, gyakran igen messzire – akár 100 km-re is – eljutnak. Ha a nyár derekán hirtelen addig nem észlelt tüneteket – orr- szájpad-, szemviszketés, tüsszögés, orrfolyás – észlelünk magunkon, s ezek ráadásul nem múlnak el egy héten belül, akkor bizony nagy eséllyel mi is a parlagfű-allergiások népes táborához csatlakoztunk. A pollenek a légutakon keresztül jutnak be a szervezetbe. Az előbb említett szénanáthás tüneteken kívül asztmás – fulladás, köhögés, nehézlégzés – tüneteket is előidézhetnek, sőt ekcéma (az allergiás bőrgyulladás egyik fajtája) is előfordulhat a hatásukra.

Feliratkozás fulladás csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×