vérszegénység

[gac]

Eredete ismeretlen, jellemzője, hogy a bél nyálkahártyája vérbő, kifekélyesedett. Az állandó hasmenés, rossz tápanyagfelszívódás miatt a beteg állapota leromlott, vérszegénység, fehérjehiányos állapot jellemző. A diéta célja, a kóros anyagcserezavarok kivédése, az ingerlékeny colon (vastagbél) megnyugtatása, az étvágytalan beteg állapotának javítása.

Nem létfontosságú szerv

A lép a hasüreg bal oldalán, a rekeszkupola alatt elhelyezkedő, páratlan szerv. Az emberi test legnagyobb nyirokszerve, átlagosan 150-200 gramm tömegű. Szerepe van a megfelelő immunválasz kialakításában, és - a lépben igen nagy számban megtalálható fehérvérsejtek révén - a szervezetbe kerülő idegen anyagok, kórokozók elpusztításában.

Bizonyos értelemben szűrő funkciót tölt be, mert eltávolítja a vérkeringésből az elöregedett vörösvértesteket. Fontos szerepet játszik a szervezet vasanyagcseréjében is.

Mikroelem a sejtekben

A cinket ötvözetek formájában már az ókorban is ismerték, de az emberi szervezetben betöltött szerepére sokáig senki sem gondolt. Persze arra is csak a XVIII. században jöttek rá, hogy a természetben előforduló szervetlen kémiai elemek, mint pl. a vas, megtalálható a vérben, és azt is csak ebben az időben ismerték fel, hogy a csont a kalciumnak köszönheti a keménységét.

Ha elfogadjuk, hogy az élet az ősidőkben a sós óceánokban keletkezett, magától értetődőnek vehetjük, hogy sejtjeink ásványianyag-összetétele az ősóceán ásványianyag-összetételéhez hasonló.

Ma már a cinkről is tudjuk, hogy minden élő szervezet számára nélkülözhetetlen.

A vesesejt karcinóma a felnőttkorban előforduló rosszindulatú daganatok kb. 2,5 %-áért felelős. A férfiak 2-szer nagyobb valószínűséggel betegszenek meg, minta a nők. Döntően az 50 év feletti népességet érinti.
Kialakulásában mérgező anyagoknak, dohányzásnak lehet szerepe, azonban bizonyíték még nem áll rendelkezésre.

Ha ritkább a levegő

A hegymászókról szóló riportokat, ismeretterjesztő filmeket nézők gyakran hallhatják a kifejezést: hegyibetegség. E szót hallva az embernek félelmetes, esetleg misztikus elképzelései támadhatnak. Honnan, miért és mikor támadhat a csúcsokat ostromlókra ez az alattomos kórság. Tényleg alattomos? Tényleg kiszámíthatatlan? Mit tudunk a hegyibetegségről?

E. coli bélbaktériumokA Németországban fejét felütő járvány kapcsán járjuk körül, hogy mit it takar ez a tünetegyüttes, kitérve többnyire fertőzéses eredetére, a lehetséges kórokozókra, kórlefolyására és kórjóslatára, az alkalmazható terápiás eljárásokra.

A szindróma előfordulása gyerekekben közönségesebb és jóindulatúbb, felnőttekben ritkább, de idősebb embereknél már újra gyakoribb. Általánosságban elmondható, hogy a kor előrelhaladtával prognózisa romlik.

A hemolitikus urémiás szindróma (Gasser-szindróma) kialakulásáért túlnyomóan mikroorganizmusok felelősek. Ezek lehetnek többek között az E. coli egyes törzsei (EHEC – enterohemorrágiás Escherichia coli), Shigella, Salmonella, bizonyos vírusok. A HUS fertőzéses előzmény nélkül is jelentkezhet, ekkor tumorhoz, transzplantációhoz, SLE-hez, ritkán terhességhez (szülés utáni időszak), gyógyszerekhez, ösztrogén szedéséhez kapcsolható. Németországban a betegek többsége felnőtt nő.

Egészséges hús - avagy miért nem kapnak infarktust az eszkimók?

A hal ősidők óta az emberiség fontos tápláléka.

Az első halak 400-500 millió éve jelentek meg az óceánokban. Ma megközelítőleg 20 000 különböző halfajta él a tengerekben és az óceánokban, s folyóink, tavaink is sokféle halnak nyújtanak otthont.

Sugárbaleset során az ionizáló sugárzásnak kitett személy határértéket meghaladó sugárterhelést szenved el. A test szöveteiben elnyelt energia a sugárdózissal jellemezhető. Ha 1 kg tömegben 1 joule energia nyelődik el, a sugárdózis 1 J/kg, azaz 1 Gy (gray).

Informatívabb az ún. dózisegyenérték, mely a sugárzás körülményeit, illetve a sugárzás minőségét is figyelembe veszi. A sugárzás fajtája döntő jelentőségű, példának okáért a neutron- és alfa-részecskék hússzoros veszélyt jelentenek a röntgensugárzáshoz képest. Nem véletlen, hogy a viszonylag csekély fizikai pusztítást okozó neutronbomba fejlesztésénél a cél éppen a nagy energiájú részecskék minél magasabb arányú emissziója volt.

Az ájulás okairól

Tikkasztó meleg, egy gyermek elájul az iskolai ünnepségen. Arca viaszfehér, bőre verejtékes, szeme fennakad, ébreszthetetlen. Keze, lába lóg, tónustalan, olyan, mintha meghalt volna. Az első nagy izgalom után, lélekjelenléttel bíró társa észreveszi, hogy van pulzusa, lélegzik is, még ha kissé gyengén is. Az ájult pedig, miután vízszintesbe került, netán lábát is égnek emelték, visszatér e világba, szemeit kinyitja, ébredezik. Arca még sápadt, de bőre már szárad, igen gyengének érzi magát. Nem tudja, hogy mi is történt vele, talán még arra sem emlékszik, hogy hol van.

A HÚGYHÓLYAG ROSSZINDULATÚ DAGANATA

TÜNETEK

A vérvizelés, amely lehet mikroszkóppal felismerhető, vagy akár szabad szemmel is látható a betegek több, mint 80%-ban az első tünet.
Vizeléskor fájdalmas, csípő-égő érzés léphet fel, ez a tünet gyakran hiányozhat.
Kezdeti stádiumban sokszor tünetmentesen zajlik.

A BETEGSÉG KIALAKULÁSÁBAN SZEREPET JÁTSZÓ TÉNYEZŐK

A hólyag rosszindulatú daganata férfiakban közel 3-szor gyakrabban fordul elő, mint nőkben.
Az iparban használatos festékek és oldószerek, valamint a dohányzás egyértelműen kockázati tényezők.

Anyatej

Augusztus 1-je a szoptatás, az anyatejes táplálás világnapja. A gyermekorvosok és a kitűnő védőnői hálózat munkájának eredményeként Magyarországon az utóbbi években örvendetesen emelkedett a szoptatási arány. Az a cél, hogy hat hónapos koráig minden csecsemő kizárólag csak anyatejet kapjon, s a szoptatást egyéb táplálékok bevezetése után is folytassák. Amelyik édesanya nem szoptatja gyermekét, olyan védelemtől fosztja meg, amely a későbbiekben nem pótolható.

A fogászati és az általános betegségek kapcsolata

KOPASZODÁS (ALOPECIA)

Az ember fején kb. 150 ezer hajszál található, amelyek a fejbőr szőrtüszőiben /hajhagyma/ képződnek. A hajszál lényegében egy szőrszál, amely egy úgynevezett kéreg-, illetve velőállományból épül fel. Fő alkotóeleme a szaru, pigmenttartalma adja a színét, kevesebb pigmenttartalom esetén világosabb. Egyénenként változó a hajszál vastagsága, színe, a hajszálon bevonatot képző faggyúréteg mennyisége, a hajszál szilárdsága, illetve a haj növekedésének mértéke. Idős korban a hajszálak vastagsága és pigmenttartalma csökken.

Gerontológia: az öregedés és öregkor élet és kórtanával foglalkozó tudomány. Alap és alkalmazott kutatásokkal vizsgálja az életfolyamatok időben előrehaladó változásait és megfogalmazza az öregedés és öregkor jellemző törvényszerűségeit. Az embert élettani, lélektani, társadalmi és ökológiai rendszerében tanulmányozza, és öregedésének fajra és személyre jellemző sajátosságait normál és kóros csoportosításban értelmezi. Az öregedésre vonatkozó számos ókori és középkori tapasztalati ismeretre épült, de a XX. században fejlődött ki, több tudomány együttműködésével.

Külön táblázat nők és férfiak esetében.

1 kalória (kcal) = 4186 j (joule) – Kalkulátorunkhoz kattintson ide!

A nehézlégzés a légvétel nehezítettsége, mely igen kellemetlen érzettel jár együtt. Talán nincs is olyan ember, aki így, vagy úgy nem érezte volna már e panaszt.

Egészséges egyéneknél futáskor, megerőltető fizikai munka hatására, de idegi megrázkódtatásra is jelentkezhet. Ilyenkor természetesen nem betegség váltja ki, hanem a szervezet túlterhelése és nem is érezzük azt különösebben kellemetlennek. Különböző betegségek panaszaként fellépő légszomjnál csökkent fizikai teljesítőképesség mellett találkozunk azzal.

A légszomj talán a leggyakoribb tünete tüdőbetegségeknek, szívbetegségnek. A diagnózis szempontjából fontos megfigyelni, hogy mikor jelentkezett először a nehézlégzés, s kezdettől fogva változott-e a jellege? Lappangva lépett-e fel, vagy hirtelen kezdődött? Az is lényeges, hogy nappal, vagy éjszaka jelentkezik-e? Mikor jobb, fekve, vagy ülve? Összeállításunkkal segítünk eligazodni abban, hogy mi minden okozhatja e panaszt.

DEFINÍCIÓ

Reflux betegségről akkor beszélünk, amikor a nyelőcső alsó harmadának elernyedt izomzata miatt a savas gyomortartalom a nyelőcsőbe áramlik és súlyos esetben a nyálkahártyán felmaródást okoz és ott gyulladásos tüneteket hoz létre. Az utóbbi esetben úgynevezett refluxos nyelőcsőgyulladásról beszélünk.

ELŐFORDULÁS

A felnőtt lakosság közel 1/10-e szenved reflux betegségben, az arány egyre nő. A reflux betegek további 1/10-ében refluxos nyelőcsőgyulladás alakul ki.

A végbél- és a vastagbélrák

A betegség és a tünetek részletezése előtt érdemes egy kicsit megismerni a végbél és vastagbél anatómiáját és funkcióját.

A vastagbél kb. 1,5 m hosszú szerv, mely a hasüregben, fordított U betű formában helyezkedik el. A jobb alhasban található a vakbél, melybe a vékonybél is szájadzik, és itt találjuk a féregnyúlványt is. A has jobb oldalán helyezkedik el a felszálló vastagbél, a felhasban a bordák alatt a haránt vastagbél, a has bal oldalán a leszálló vastagbél, és a bal alhasban a sigmabél, mely a végbélbe torkollik.

A vastagbélbe kerülő anyag már csak vizet, emészthetetlen rostokat, ásványi anyagokat tartalmaz. A vastagbél felsőbb szakaszában még vízvisszaszívás történik, az alsóbb szakaszok azonban már csak raktározó funkciót töltenek be, és ez a terület szabályozza a székelés ritmusát is.

Feliratkozás vérszegénység csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×