Ételek, gyógyszerek, kölcsönhatások

[gac]


Táplálék- és gyógyszerkölcsönhatás

Néhány gyógyszer szedésénél az orvos vagy a gyógyszerész arra figyelmeztet, hogy az orvosságot éhgyomorra, 1 vagy 2 órával az étkezés előtt vegyük be. Máskor pedig épp fordítva: a pirulákat sokszor étkezés közben, vagy étkezést követően kell lenyelni.

Az elfogyasztott táplálék mennyisége és minősége a legtöbb esetben befolyásolja a szervezetbe jutó gyógyszerek felszívódását, lebomlását, kiürülését, a gyógyszerhatás erősségét, stb. A gyógyszerek pedig – különböző módon és mértékben – hatással lehetnek a tápanyagok felszívódására és hasznosulására.

Ezek a kölcsönhatások szerencsére legtöbbször nem olyan jelentősek, mint a különböző orvosságok együttes szedése esetén létrejövő reakciók, a nemkívánatos hatás kialakulásával azonban néha mégis számolni kell. Legyünk tehát óvatosak, és mindig olvassuk el a gyógyszerek mellett található betegtájékoztatót, és kérdezzük meg a kezelő orvosunkat vagy a gyógyszerészt az adott gyógyszer és diétánk lehetséges kölcsönhatásairól.

Csecsemőknél és kisgyermekeknél, idős embereknél, rosszul táplált egyéneknél, s mindazoknál, akiknél nagyobb a tápanyagszükséglet (pl. égett, vagy daganatos betegek, rendszeres gyógyszerszedők) nagyobb a kockázata annak, hogy táplálék-gyógyszer kölcsönhatás alakul ki.

Gyógyszerek hatása a táplálkozásra

Számos gyógyszer mellékhatásként okozhat hányingert, hányást (pl. a daganatos betegségek gyógyszerei, néhány antibiotikum), s ezzel befolyásolhatja a táplálékfelvételt. Máskor étvágytalanság, (pl. a szív- és keringésre ható szerek mellékhatása) csökkentheti az evési kedvet, de az is előfordulhat, hogy megváltozik az íz-érzésünk, pl. egyes vérnyomás-csökkentő gyógyszerek szerszedése idején. Néha kellemetlen fémes ízt is érezhetünk a szánkban, s ez természetesen ronthatja az étvágyat.

Ezzel ellentétesen néhány gyógyszer – pl. a depressziós betegek kezelésére használt szerek némelyike – étvágynövelő hatású, s ez a hatás fokozott táplálékfelvételt, esetleg súlygyarapodást is eredményezhet.

Néhány pirula (pl. fogamzásgátlók, hormonok) szedésénél is felszedhetünk pár kilót, nem kívánatos testsúlygyarapodás is bekövetkezhet.

Befolyásolhatják a gyógyszerek a tápanyagok felszívódását is a tápcsatorna mozgásainak növelése (pl. hashajtók) vagy csökkentése útján. Ha a béltartalom áthidalási idejét a hashajtók megrövidítik, csökkenhet a felszívódás.

A béltartalom vegyhatásának módosítása (pl. antacidok) csökkenti a vas felszívódását a táplálékokból.

Vaskészítmények adásánál is figyelembe kell venni, hogy a gyomorsavtúltengés kezelésére adott savkötőket (antacidokat) ne vegyük be egyszerre, hanem kb. 2 óra eltolódással.

Zavarhatja a tápanyagok felszívódását az, ha a táplálékösszetevők és a gyógyszerek oldhatatlan komplexet képeznek; pl. bizonyos lipid-anyagcserére ható szerek csökkenthetik a vízben oldódó vitaminok (A, D, E, K-vitamin) felszívódását.

Egyes gyógyszerek fokozhatják a tápanyagoknak a vesén vagy a bélcsatornán keresztül történő kiürítését. A vízhajtók megnövelhetik a kálium, a nátrium és a magnézium vizelettel történő távozását. A szteroidok a káliumvesztés mellett nátriumvisszatartást is előidézhetnek.

Néhány gyógyszernek vitamin-antagonista hatása van, szedésük alatt vitaminhiány alakulhat ki.

A fogamzásgátlók hatással lehetnek az A-, a C-, a B6- és a B12-vitamin ellátottságra. Az epilepszia terápiájában alkalmazott görcsellenes kezelés megnöveli a D-vitamin szükségletet, megzavarhatja a folsav- és a B2 vitamin anyagcseréjét.

Az étkezés befolyása a gyógyszerhatásra

Véralvadás gátló, antikoaguláns kezelés esetén a nagy K-vitamin tartalmú élelmi anyagok (ilyenek a sötétzöld levelű zöldségek, pl. a spenót, a kelkáposzta, a petrezselyem, ezeken kívül a zöldbab, az uborka, a szója, stb.) fogyasztását nem javasolják, mert a K-vitamin bevitel csökkenti a gyógyszerhatást.

Étkezés előtt tanácsos bevenni azokat az orvosságokat, amelyek felszívódását a gyomorsav és/vagy az emésztőnedvek csökkenthetik (ilyen lehet néhány antibiotikum), azokat pedig, amelyek irritálhatják a gyomor nyálkahártyáját, inkább étkezés közben, vagy étkezés után jó bevenni.

Természetesen a nagyobb táplálékmennyiség késlelteti és elnyújtja a gyógyszer felszívódását és vérszintje is valamivel kisebb lesz, de tartósan megmarad az adott szinten. Fájdalomcsillapításnál az is fontos lehet, hogy gyorsan csökkenjen a fájdalom; ilyen esetben jobb, ha nem tele gyomorba kerül a gyógyszer.

Néha az sem mindegy, mivel vesszük be a gyógyszert. Ha vasat szedünk, a legjobb, ha gyümölcslével nyeljük le, mert a gyümölcsben levő C-vitamin a vas felszívódását elősegíti, míg más tápanyagok (pl. a tejben lévő kalcium) gátolják.

Az élvezeti szerek közül a kávé és a tea növeli a kalciumürítést, s csökkenti pl. a vas felszívódását. Az alkohol gyógyszerekkel történő együttes fogyasztása veszélyes, mert módosíthatja a gyógyszerhatást. A nyugtatók hatását pl. kontrolálatlan mértékben növelheti.

Néhány tápanyag nagyobb dózisban terápiás hatású lehet

A nikotinsavnak vérzsír-szint csökkentő hatást tulajdonítanak, a B6 vitamint pedig hányinger illetve hányás csillapítására is használják.

A tápláltsági állapot is befolyásolhatja a gyógyszerhatást

A leromlott szervezetű, alultáplált betegeknél és az elhízott egyéneknél egyaránt módosulhat a gyógyszerhatás erőssége. Beteg emberek gyógyszerszedését pedig az alapbetegség is befolyásolja. Pl. vesebetegeknél a gyógyszer kiürítése lehet elhúzódóbb, májbetegségben pedig bizonyos szerek ronthatják a májműködést.

Ne szedjünk feleslegesen gyógyszereket, de ha szükségünk van rájuk, hangoljuk össze az étkezést és a gyógyszerszedést.

 

Dr. Barna Mária
a Magyar Táplálkozástudományi Társaság elnöke

forrás: Patika Tükör - 2002-02-01

To prevent automated spam submissions leave this field empty.
Kép CAPTCHA
Kérjük, írja be a képen látható karaktereket, ügyelve a kis- és nagybetűkre.

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×