táplálkozástudomány

Megvédhetjük-e gyermekeinket a táplálékallergiás megbetegedéstől?

A táplálékallergiás megbetegedések száma - a preventív törekvések ellenére - az egész világon emelkedik. Ennek oka - többek között - az iparosodásban, a növekvő környezetszennyeződésben, a növényvédő szerek használatában, az élelmiszerek előállításakor és tartósításakor alkalmazott eljárásokban keresendő.

A táplálékallergia kialakulásában örökletes és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak. Nem maga a betegség, hanem a hajlam örökölhető, és az allergia a környezeti tényezők hatására alakul ki. Az allergiára való öröklött hajlamot atópiának nevezzük.

Az édes íz szeretete velünk született tulajdonság. Az édes kifejezés – eredeti jelentése mellett – a mindennapi szóhasználatban is kellemes érzéshez kapcsolódik, pl.: édes álom, édes csók. Édesnek hívjuk a szeretett lényt, a vér szerinti szülőt vagy testvért, pl.: édesanya, édestestvér, és az anyanyelvünk is édes anyanyelv. Édes kettesben eltöltött időnek tartjuk a bizalmas együttlétet, s a régi barátok is mondják néha egymásnak, hogy édes barátom.

Ó mi jó a dió!

Sok család asztalánál ünnepi alkalmakkor a mai napig elmaradhatatlan a diós és a mákos kalács.

Régen a diót ilyenkor mézben főzve, de csak úgy magában is, bőséggel fogyasztották. A dió ugyanis sok népnél mitologikusan jeles növény. "Külön tiszteletnek örvend a fája, lombja, gyümölcse, a tisztaságnak és maradandóságnak a jelképe." (Kövi Pál: Erdélyi lakoma)

Táplálkozás és immunitás

Ezen a télen gyakran hallottunk riasztó híreket a TV-ben és a rádióban a légúti fertőzések számának emelkedéséről, az influenzás megbetegedésekről, és főleg a katonaság körében fellépő agyhártyagyulladásos esetekről. A különféle fertőzések kialakulása nemcsak a kórokozók számától és virulenciájától, hanem a szervezet ellenállóképességétől is függ.

Már Hippokratész is megfigyelte, hogy a rosszul táplált emberek fogékonyabbak a fertőző betegségekre. A nagy éhínségeket a történelem során mindig nagy járványok követték.

Egészséges hús - avagy miért nem kapnak infarktust az eszkimók?

A hal ősidők óta az emberiség fontos tápláléka.

Az első halak 400-500 millió éve jelentek meg az óceánokban. Ma megközelítőleg 20 000 különböző halfajta él a tengerekben és az óceánokban, s folyóink, tavaink is sokféle halnak nyújtanak otthont.

Táplálék- és gyógyszerkölcsönhatás

Néhány gyógyszer szedésénél az orvos vagy a gyógyszerész arra figyelmeztet, hogy az orvosságot éhgyomorra, 1 vagy 2 órával az étkezés előtt vegyük be. Máskor pedig épp fordítva: a pirulákat sokszor étkezés közben, vagy étkezést követően kell lenyelni.

Az elfogyasztott táplálék mennyisége és minősége a legtöbb esetben befolyásolja a szervezetbe jutó gyógyszerek felszívódását, lebomlását, kiürülését, a gyógyszerhatás erősségét, stb. A gyógyszerek pedig – különböző módon és mértékben – hatással lehetnek a tápanyagok felszívódására és hasznosulására.

A kenyér a világon legáltalánosabban, csaknem valamennyi kultúrában fogyasztott, gabonalisztből, vízzel dagasztott, kelesztett, 200-260°C fokon egyenletesen átsütött alapélelmiszer, a mindennapi táplálkozás része. Nem csoda, hogy a népnyelv a nélkülözhetetlen dolgokra azt mondja: „úgy kell, mint egy falat kenyér". Akivel jóban, rosszban osztozunk, az a „kenyeres pajtásunk", a jószívű, engedékeny embert „kenyérre lehet kenni", illetve „olyan (jó), mint egy falat kenyér". A munkabér „kenyérkeresetet" jelent, a munkaadó a „kenyéradó", és akit elbocsátanak, az „kenyér nélkül marad". A kenyér összetartozást, függést is kifejezhet: „egy kenyéren van" valakivel, aki közös háztartásban van vele, és az tartja el, „akinek a kenyerét eszi". Amihez nem ért, vagy amit nem szívesen csinál az ember, az „nem kenyere", és aki túl van már az élete derekán, az „megette a kenyere javát". A jó Istenhez is mindennapi kenyerünkért imádkozunk.

"A memória az a hogyishívják, ami minden izéket megmozgat" - olvashatjuk Dévényi Tibor könyvében. Ám sajnos nem csak humoros írásokban, hanem a mindennapi beszédben is találkozunk ilyen és ehhez hasonló fordulatokkal. Azt is sokszor hallhatjuk a környezetünkben, hogy "nem jut az eszembe, öregszem, romlik a memóriám"

Csak orvosi javaslatra Magyarország geológiai adottságainak köszönhetően rendkívül gazdag ásványvizekben és gyógyhatású termálvizekben. Jelenleg 128 gyógy- és termálfürdő van nálunk. Vízkincsünket a rómaiak is felismerték, és hasznosították: Aquincum bő vizéről kapta a nevét.

A fürdőkúra és az ivókúra évszázadok óta szerte a világon összefonódott. A gyógyvizek kedvező hatására már Hippokratész is felfigyelt. A gyógyulás érdekében történő fogyasztásukra vonatkozóan a XV-XVI. századtól vannak adatok. A tudósok keresték az összefüggést a víz összetétele és a gyógyító hatás között. A XVIII. század elején Mária Terézia – felismerve az ásványvizek és gyógyvizek értékét – elrendelte a magyarországi vizek vizsgálatát. Mind belföldi, mind külföldi forgalmazását szorgalmazta, és akadályozta a külföldi ásványvizek behozatalát, hiszen hatalmas ásványvízkészlettel rendelkezünk.