táplálkozástudomány

[gac]

A refluxról

Nemrégiben a Patika Tükör egyik olvasója azzal a kéréssel keresett meg, hogy írjak a refluxról, mert többet szeretne tudni e betegségről. Olvasónknak régóta vannak mellkasi fájdalmai: infarktustól félve elment az orvoshoz. A szívét, érrendszerét rendben találták, de a különböző vizsgálatok után Gastro-oesophagealis reflux betegséget (továbbiakban reflux betegség) állapítottak meg nála, ezért étrendi és életmódbeli változtatást tanácsoltak. Mivel a betegség igen sokakat érint, ezért döntöttem úgy, hogy az újság hasábjain válaszolok levélírónk kérdéseire.

Megvédhetjük-e gyermekeinket a táplálékallergiás megbetegedéstől?

A táplálékallergiás megbetegedések száma - a preventív törekvések ellenére - az egész világon emelkedik. Ennek oka - többek között - az iparosodásban, a növekvő környezetszennyeződésben, a növényvédő szerek használatában, az élelmiszerek előállításakor és tartósításakor alkalmazott eljárásokban keresendő.

A táplálékallergia kialakulásában örökletes és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak. Nem maga a betegség, hanem a hajlam örökölhető, és az allergia a környezeti tényezők hatására alakul ki. Az allergiára való öröklött hajlamot atópiának nevezzük.

Az édes íz szeretete velünk született tulajdonság. Az édes kifejezés – eredeti jelentése mellett – a mindennapi szóhasználatban is kellemes érzéshez kapcsolódik, pl.: édes álom, édes csók. Édesnek hívjuk a szeretett lényt, a vér szerinti szülőt vagy testvért, pl.: édesanya, édestestvér, és az anyanyelvünk is édes anyanyelv. Édes kettesben eltöltött időnek tartjuk a bizalmas együttlétet, s a régi barátok is mondják néha egymásnak, hogy édes barátom.

Mikroelem a sejtekben

A cinket ötvözetek formájában már az ókorban is ismerték, de az emberi szervezetben betöltött szerepére sokáig senki sem gondolt. Persze arra is csak a XVIII. században jöttek rá, hogy a természetben előforduló szervetlen kémiai elemek, mint pl. a vas, megtalálható a vérben, és azt is csak ebben az időben ismerték fel, hogy a csont a kalciumnak köszönheti a keménységét.

Ha elfogadjuk, hogy az élet az ősidőkben a sós óceánokban keletkezett, magától értetődőnek vehetjük, hogy sejtjeink ásványianyag-összetétele az ősóceán ásványianyag-összetételéhez hasonló.

Ma már a cinkről is tudjuk, hogy minden élő szervezet számára nélkülözhetetlen.

Ó mi jó a dió!

Sok család asztalánál ünnepi alkalmakkor a mai napig elmaradhatatlan a diós és a mákos kalács.

Régen a diót ilyenkor mézben főzve, de csak úgy magában is, bőséggel fogyasztották. A dió ugyanis sok népnél mitologikusan jeles növény. "Külön tiszteletnek örvend a fája, lombja, gyümölcse, a tisztaságnak és maradandóságnak a jelképe." (Kövi Pál: Erdélyi lakoma)

Az élelmiszer jelölése az áru névjegye

Ne vegyünk zsákbamacskát, ha lehet, mindig olvassuk el az élelmiszerek csomagolásán lévő információkat.

A napokban egy jó nevű egyetemi tanár, a MTA rendes tagja azzal a történettel szórakoztatta a társaságot, hogy analfabétának nézték a közeli bevásárlóközpontban. A dolog úgy történt, hogy valamilyen csomagolt élelmiszert tartott az orra alá egy termetes asszonyság, s kérte, hogy olvassa el a lejárati időt. Szemüvege nem volt nála, így tanárunk szabadkozni volt kénytelen, hogy sajnos képtelen elolvasni a feliratot. Az asszonyság képe felderült, s cinkos nevetéssel nyugtázta: Na hát, kedveském, maga sem tud olvasni?

Táplálkozás és immunitás

Ezen a télen gyakran hallottunk riasztó híreket a TV-ben és a rádióban a légúti fertőzések számának emelkedéséről, az influenzás megbetegedésekről, és főleg a katonaság körében fellépő agyhártyagyulladásos esetekről. A különféle fertőzések kialakulása nemcsak a kórokozók számától és virulenciájától, hanem a szervezet ellenállóképességétől is függ.

Már Hippokratész is megfigyelte, hogy a rosszul táplált emberek fogékonyabbak a fertőző betegségekre. A nagy éhínségeket a történelem során mindig nagy járványok követték.

Mit tegyünk az elemózsiás kosárba, ha kirándulni megyünk?

Kirándulásra soha ne vigyünk gyorsan romlandó ételeket hűtés nélkül.

Egészséges hús - avagy miért nem kapnak infarktust az eszkimók?

A hal ősidők óta az emberiség fontos tápláléka.

Az első halak 400-500 millió éve jelentek meg az óceánokban. Ma megközelítőleg 20 000 különböző halfajta él a tengerekben és az óceánokban, s folyóink, tavaink is sokféle halnak nyújtanak otthont.

A témakörben fellelhető információk számos esetben ellentmondásosak, így az alább olvashatóak csupán tájékoztató jellegűek.

Felelősséggel egy forgalomban lévő adalékról sem állíthatjuk, hogy egészségkárosító hatású, de – visszájára fordítva – egy ma ártalmatlannak tűnő anyagról is bebizonyosodhat később, hogy hosszabb távon történő fogyasztása hátrányos következményekkel járhat. Előfordul, hogy az egyik kutatóintézet bizonyos adalékot veszélytelennek ítél, egy másikban károsnak találják. Sokszor az alternatív diagnózis és gyógyítás gyakorlóinak (és hívőinek) soraiból származhatnak kellően meg nem alapozott vélekedések.

 

Táplálék- és gyógyszerkölcsönhatás

Néhány gyógyszer szedésénél az orvos vagy a gyógyszerész arra figyelmeztet, hogy az orvosságot éhgyomorra, 1 vagy 2 órával az étkezés előtt vegyük be. Máskor pedig épp fordítva: a pirulákat sokszor étkezés közben, vagy étkezést követően kell lenyelni.

Az elfogyasztott táplálék mennyisége és minősége a legtöbb esetben befolyásolja a szervezetbe jutó gyógyszerek felszívódását, lebomlását, kiürülését, a gyógyszerhatás erősségét, stb. A gyógyszerek pedig – különböző módon és mértékben – hatással lehetnek a tápanyagok felszívódására és hasznosulására.

Kér egy csésze kávét?

A kávé élvezete több mint ezeréves múltra tekint vissza. Valamikor, még a X. század előtt Abesszíniában élő nomád törzsek fedezték fel élénkítő hatását. Eleinte a környéken található kávécserjék piros gyümölcsét egészben fogyasztották el, vagy összezúzva, zsírral összedolgozva golyókat formáztak belőle, s így tartósították. Jóval később jöttek csak rá arra, hogy ha a gyümölcsöt megpörkölik, az őrleményből zamatos, frissítő ital készíthető.

A kenyér a világon legáltalánosabban, csaknem valamennyi kultúrában fogyasztott, gabonalisztből, vízzel dagasztott, kelesztett, 200-260°C fokon egyenletesen átsütött alapélelmiszer, a mindennapi táplálkozás része. Nem csoda, hogy a népnyelv a nélkülözhetetlen dolgokra azt mondja: „úgy kell, mint egy falat kenyér". Akivel jóban, rosszban osztozunk, az a „kenyeres pajtásunk", a jószívű, engedékeny embert „kenyérre lehet kenni", illetve „olyan (jó), mint egy falat kenyér". A munkabér „kenyérkeresetet" jelent, a munkaadó a „kenyéradó", és akit elbocsátanak, az „kenyér nélkül marad". A kenyér összetartozást, függést is kifejezhet: „egy kenyéren van" valakivel, aki közös háztartásban van vele, és az tartja el, „akinek a kenyerét eszi". Amihez nem ért, vagy amit nem szívesen csinál az ember, az „nem kenyere", és aki túl van már az élete derekán, az „megette a kenyere javát". A jó Istenhez is mindennapi kenyerünkért imádkozunk.

Kora tavasszal a citrusfélék jelentik a legjobb C-vitamin-forrást

A téli és a kora tavaszi hónapokban, amikor az idénygyümölcsökből kicsi a választék, megnő a citrusfélék - a narancs, a mandarin, a grépfrút, és a citrom fogyasztásának a jelentősége.

Nyáron, amikor a zöldségeseknél a legkülönfélébb gyümölcsöktől és zöldségektől roskadoznak a polcok, nem jelenthet gondot a vitamindús étkezés. (Ha ezt a pénztárcánk is megengedi...) Télutón azonban már csak étrendünk tudatos összeállításával sikerülhet szervezetünk vitaminigényét fedezni.

Kevés gyümölcsöt eszünk

"A memória az a hogyishívják, ami minden izéket megmozgat" - olvashatjuk Dévényi Tibor könyvében. Ám sajnos nem csak humoros írásokban, hanem a mindennapi beszédben is találkozunk ilyen és ehhez hasonló fordulatokkal. Azt is sokszor hallhatjuk a környezetünkben, hogy "nem jut az eszembe, öregszem, romlik a memóriám"

A koffein és a betegségek Amikor a frissen főzött kávé, egy finom tea aromáját élvezzük, vagy amikor forró csokoládét szürcsölgetünk, koffein kerül a szervezetünkbe. Koffeint – természetes alkotóként – több mint hatvanféle növény levele, magja, gyümölcse tartalmaz. A legfontosabb közülük a kávé- és a kakaóbab, a kóladió és a tealevél. Az emberiség évszázadok óta ismeri őket, fogyasztásuk azonban csak az utolsó évtizedekben vált tömegessé. Úgy tartják, hogy a tea leveléből már i. e. 2737-ben Sen Nung kínai császár részére kitűnő illatú teát készítettek. A kávé őshazája Afrika; a kávéivás kultúráját az araboktól vettük át, a csokoládéval az azték uralkodó, Montezuma ismertette meg a spanyolokat.

Önmagában egyszerű...Csak orvosi javaslatra Magyarország geológiai adottságainak köszönhetően rendkívül gazdag ásványvizekben és gyógyhatású termálvizekben. Jelenleg 128 gyógy- és termálfürdő van nálunk. Vízkincsünket a rómaiak is felismerték, és hasznosították: Aquincum bő vizéről kapta a nevét.

A fürdőkúra és az ivókúra évszázadok óta szerte a világon összefonódott. A gyógyvizek kedvező hatására már Hippokratész is felfigyelt. A gyógyulás érdekében történő fogyasztásukra vonatkozóan a XV-XVI. századtól vannak adatok. A tudósok keresték az összefüggést a víz összetétele és a gyógyító hatás között. A XVIII. század elején Mária Terézia – felismerve az ásványvizek és gyógyvizek értékét – elrendelte a magyarországi vizek vizsgálatát. Mind belföldi, mind külföldi forgalmazását szorgalmazta, és akadályozta a külföldi ásványvizek behozatalát, hiszen hatalmas ásványvízkészlettel rendelkezünk.

A köszvényes betegek diétája

A székrekedés kezelésében a leghatékonyabb megoldás az életmód- és étrendi változtatás.

Székrekedéssel nagyon sok ember küszködik, mégis hosszú idő telik el addig, míg a székelési panaszok miatt felkeresik az orvost.

A metabolikus (anyagcsere) szindróma

Bár az érelmeszesedés és komplikációi, elsősorban a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozás 1994-től bizonyos mértékben csökkent, sajnos még mindig vezető halálokként szerepelnek.

Oldalak

Feliratkozás táplálkozástudomány csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×