táplálkozástudomány

Megvédhetjük-e gyermekeinket a táplálékallergiás megbetegedéstől?

A táplálékallergiás megbetegedések száma - a preventív törekvések ellenére - az egész világon emelkedik. Ennek oka - többek között - az iparosodásban, a növekvő környezetszennyeződésben, a növényvédő szerek használatában, az élelmiszerek előállításakor és tartósításakor alkalmazott eljárásokban keresendő.

A táplálékallergia kialakulásában örökletes és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak. Nem maga a betegség, hanem a hajlam örökölhető, és az allergia a környezeti tényezők hatására alakul ki. Az allergiára való öröklött hajlamot atópiának nevezzük.

Az édes íz szeretete velünk született tulajdonság. Az édes kifejezés – eredeti jelentése mellett – a mindennapi szóhasználatban is kellemes érzéshez kapcsolódik, pl.: édes álom, édes csók. Édesnek hívjuk a szeretett lényt, a vér szerinti szülőt vagy testvért, pl.: édesanya, édestestvér, és az anyanyelvünk is édes anyanyelv. Édes kettesben eltöltött időnek tartjuk a bizalmas együttlétet, s a régi barátok is mondják néha egymásnak, hogy édes barátom.

Az élelmiszer jelölése az áru névjegye

Ne vegyünk zsákbamacskát, ha lehet, mindig olvassuk el az élelmiszerek csomagolásán lévő információkat.

A napokban egy jó nevű egyetemi tanár, a MTA rendes tagja azzal a történettel szórakoztatta a társaságot, hogy analfabétának nézték a közeli bevásárlóközpontban. A dolog úgy történt, hogy valamilyen csomagolt élelmiszert tartott az orra alá egy termetes asszonyság, s kérte, hogy olvassa el a lejárati időt. Szemüvege nem volt nála, így tanárunk szabadkozni volt kénytelen, hogy sajnos képtelen elolvasni a feliratot. Az asszonyság képe felderült, s cinkos nevetéssel nyugtázta: Na hát, kedveském, maga sem tud olvasni?

A táplálkozástudományi kutatások több mint húsz éve arra a megállapításra jutottak, hogy az elfogyasztott táplálék mennyiségén és minőségén, energia és tápanyagtartalmán kívül az étkezés gyakorisága is szerepet játszik a szervezet anyagcseréjében és jelentősége lehet az elhízás megelőzésében.

Az étkezés gyakorisága a testsúlyszabályozáson kívül befolyásolja tanulási képességünket, szellemi frissességünket és teljesítményünket is.

Mit tegyünk az elemózsiás kosárba, ha kirándulni megyünk?

Kirándulásra soha ne vigyünk gyorsan romlandó ételeket hűtés nélkül.

A témakörben fellelhető információk számos esetben ellentmondásosak, így az alább olvashatóak csupán tájékoztató jellegűek.

Felelősséggel egy forgalomban lévő adalékról sem állíthatjuk, hogy egészségkárosító hatású, de – visszájára fordítva – egy ma ártalmatlannak tűnő anyagról is bebizonyosodhat később, hogy hosszabb távon történő fogyasztása hátrányos következményekkel járhat. Előfordul, hogy az egyik kutatóintézet bizonyos adalékot veszélytelennek ítél, egy másikban károsnak találják. Sokszor az alternatív diagnózis és gyógyítás gyakorlóinak (és hívőinek) soraiból származhatnak kellően meg nem alapozott vélekedések.

Kér egy csésze kávét?

A kávé élvezete több mint ezeréves múltra tekint vissza. Valamikor, még a X. század előtt Abesszíniában élő nomád törzsek fedezték fel élénkítő hatását. Eleinte a környéken található kávécserjék piros gyümölcsét egészben fogyasztották el, vagy összezúzva, zsírral összedolgozva golyókat formáztak belőle, s így tartósították. Jóval később jöttek csak rá arra, hogy ha a gyümölcsöt megpörkölik, az őrleményből zamatos, frissítő ital készíthető.

Kora tavasszal a citrusfélék jelentik a legjobb C-vitamin-forrást

A téli és a kora tavaszi hónapokban, amikor az idénygyümölcsökből kicsi a választék, megnő a citrusfélék - a narancs, a mandarin, a grépfrút, és a citrom fogyasztásának a jelentősége.

Nyáron, amikor a zöldségeseknél a legkülönfélébb gyümölcsöktől és zöldségektől roskadoznak a polcok, nem jelenthet gondot a vitamindús étkezés. (Ha ezt a pénztárcánk is megengedi...) Télutón azonban már csak étrendünk tudatos összeállításával sikerülhet szervezetünk vitaminigényét fedezni.

Kevés gyümölcsöt eszünk

A koffein és a betegségek Amikor a frissen főzött kávé, egy finom tea aromáját élvezzük, vagy amikor forró csokoládét szürcsölgetünk, koffein kerül a szervezetünkbe. Koffeint – természetes alkotóként – több mint hatvanféle növény levele, magja, gyümölcse tartalmaz. A legfontosabb közülük a kávé- és a kakaóbab, a kóladió és a tealevél. Az emberiség évszázadok óta ismeri őket, fogyasztásuk azonban csak az utolsó évtizedekben vált tömegessé. Úgy tartják, hogy a tea leveléből már i. e. 2737-ben Sen Nung kínai császár részére kitűnő illatú teát készítettek. A kávé őshazája Afrika; a kávéivás kultúráját az araboktól vettük át, a csokoládéval az azték uralkodó, Montezuma ismertette meg a spanyolokat.