antibiotikum

Penicillin - az új időszámítás kezdete

" A penicillint senki sem találta fel, mert végtelen idők előtt a természet és egy bizonyos penész már előállította..." (A. Fleming)

1928 nyarán Alexander Fleming három hétre szabadságra ment a londoni St. Marry’s kórház fertőzőbeteg-osztályáról. Nyaralása előtt sztafilokokkuszok tanulmányozásával és tenyésztésével foglalkozott. (Ezek olyan kórokozó törzsek, amelyek a sebeket megfertőzve, azok gennyesedését okozzák.) Mire azonban újra munkába állt, a hanyagul kint felejtett és lefedetlen petricsészében lévő baktériumtörzset egy ismeretlen gomba elpusztította. Fleming ekkor még nem sejtette, hogy figyelmetlenségének köszönheti majd a világ az antibiotikumok megszületését, az orvoslás egy új szakaszának kezdetét.

Gyógyszereket a betegségek gyógyítása, a tünetek enyhítése, máskor a betegségek megelőzése céljából veszünk be. Jó, ha ezt az orvos tanácsára tesszük.

Ma már egy-egy tünet jelentkezésekor szinte automatikusan gyógyszerekhez nyúlunk, nem gondolva arra, hogy milyen általános, illetve milyen mellékhatásai is vannak, lehetnek a bevett gyógyszernek.

DEFINÍCIÓ

A prosztata (dülmirigy) a férfi nemi szervek közé tartozó, a húgyhólyag alatt elhelyezkedő diónyi szerv. Ahogy a magyar elnevezése is mutatja mirigyes szerv, nyákos váladékot termel, amely a magömléskor a húgycsőbe kerül és az ondó egyik összetevőjét alkotja.
A prosztata állományának gyulladása az esetek többségében húgycsövön keresztül,  ún. felszálló fertőzés útján lép fel.

A cím nyilván költői túlzás, hiszen a szomszédunkban kipattant élelmiszerhigiéniai botrány ellenére hisztériáról nincs szó, még akkor sem ha az osztrák nyomtatott és elektronikus sajtó igen nagy terjedelemben, részletesen foglalkozik a több ember halálos megbetegedéséhez vezető kórokozó megjelenésével, ennek okaival, a felelősséget érintő kérdésekkel.
A Listeria monocytogenes a nem spóraképző, pálca alakú, gram-pozitív festődésű baktériumok csoportjába tartozik, csakúgy mint a szervezet baktériumflórájának (szájüreg, bélcsatorna, hüvely) egészséges fenntartásában központi szerepet játszó lactobacillusok. Azonos osztályuk és hasonló morfológiájuk ellenére az utóbbi nélkülözhetetlen, az előbbi viszont súlyosan patogén.
A betegség (listeriosis) fertőzött hús, többnyire nem pasztőrözött tej, illetve tejtermék, mosatlan zöldség elfogyasztása után jelentkezhet. A baktérium elsősorban állatpatogén, embereknél a magzatot és az újszülötteket veszélyeztetheti, felnőtteket pedig akkor, ha azok immunstátusza valamilyen okból kifolyólag nem megfelelő. Ekkor súlyos agyhártyagyulladás, szepszis léphet fel. Ritkábbak az egyéb, lokális megnyilvánulások, mint például az ízületi- vagy szívbelhártya-gyulladás.

DEFINÍCIÓ, TÜNETEK

Baktérium (streptococcus) által okozott gyulladásos bőrbetegség. Többnyire hirtelen fellépő hidegrázással, lázzal, általános rosszulléttel, levertséggel kezdődik. Az érintett bőrterület megduzzad, feszessé, vörössé, gyulladttá válik, a környező ép bőrterülettől élesen elhatárolódik. A fertőzés a bőr irharétegében található nyirokerek mentén terjed. Kezdetben csak egy ujjbegynyi kis vörös duzzanat látható, majd a folyamat előrehaladásával a gyulladás gyorsan tovaterjed. A kórokozó baktérium a bőrbe, annak sérülésein keresztül juthat be (úgynevezett behatolási kapu), ilyen sérülés lehet pl. egy gombás fertőzés következtében berepedezett bőr, illetve sebek, fekélyek is behatolási kaput képeznek. Súlyos esetben a bőrön folyadéktartalmú hólyagok képződnek.

Regeneráló praktikák hölgyek figyelmébe

A napokban hosszú szenvedés után elhunyt brazil modell (Mariana Bridi da Costa) és hozzátartozói iránti együttérzés szinte kitapintható volt szerte a nagyvilágban, még az egyébként szenzációhajhász média részéről is.

A „rossz belegondolni” ráirányította a figyelmet saját sebezhetőségünkre, a fatális kimenetelű fertőzések lehetőségére, a felismerés és diagnózis, a rendelkezésre álló terápiás beavatkozások korlátaira. A húszéves nő életét veséi, gyomra egy részének és mind a négy végtagjának eltávolításával, azaz testének torzóvá csonkításával sem sikerült megmenteni. Mivel cikkünk az evidencia alapú orvoslás szemszögéből közelít ehhez a megrendítő esethez, a felvetődő lelkiismereti, etikai, az emberi méltósággal kapcsolatos megfontolásokat szánt szándékkal mellőzzük.

Maradnak a száraz tények, melyek szerint a fiatal manöken esete nem példa nélküli, a világon több százezren halnak meg évente fatális kimenetelű vérmérgezésben. Más kérdés, hogy ép immunrendszerű, alapbetegséggel rejtetten sem érintett fiatal emberek, és kompetens orvosi ellátás esetén ritkán torkollik egy banálisnak tűnő fertőzés szepszisbe. A dél-amerikai modell esetével kapcsolatosan számos kérdés merül fel, ideértve megelőző egészségi állapotát, immunstátuszát, életmódját, táplálkozását, valamint magát az orvosi ellátást. Mind olyan faktor, melyek külön-külön is szerepet játszhattak a fertőzés uralhatatlanná válásában.