antibiotikum

A vastagbél nagyon fontos szervünk, hiszen nemcsak a táplálék emésztésében és a tápanyagok felszívásában, de szervezetünk védekezôképességében is kiemelkedô szerepet játszik.
A vastagbélben egymással egyensúlyban élnek a jótékony és káros baktériumok milliárdjai. Ezek alkotják a normál bélflórát, ami a felnőttek testtömegéből 1-1,5 kg-ot tesz ki!

Amikor ez az egészséges egyensúly megbillen, kellemetlen közérzet, rosz-szabb emésztés, hasmenés jelentkezhet.

Mit tehetünk a mikrobiális egyensúly helyreállításáért?

Ismét egyre több a megbetegedésA hajléktalanok között gyakoribb a tbc előfordulása. A tuberkulózis sokáig halálos kórnak számított, ám a múlt század ötven-hatvanas éveire – az orvostudomány és a gyógyszerkutatás fejlődésének köszönhetően – a leküzdhetetlennek hitt betegség gyógyíthatóvá vált. Az antibiotikumos kezelések, a védőoltások bevezetése a nyolcvanas évekre megállította a kórokozó terjedését. A legyőzöttnek hitt betegség azonban világszerte ismét egyre több megbetegedést okoz. Az Egészségügyi Világszervezet szerint ennek három fő oka van.

Penicillin - az új időszámítás kezdete

" A penicillint senki sem találta fel, mert végtelen idők előtt a természet és egy bizonyos penész már előállította..." (A. Fleming)

1928 nyarán Alexander Fleming három hétre szabadságra ment a londoni St. Marry’s kórház fertőzőbeteg-osztályáról. Nyaralása előtt sztafilokokkuszok tanulmányozásával és tenyésztésével foglalkozott. (Ezek olyan kórokozó törzsek, amelyek a sebeket megfertőzve, azok gennyesedését okozzák.) Mire azonban újra munkába állt, a hanyagul kint felejtett és lefedetlen petricsészében lévő baktériumtörzset egy ismeretlen gomba elpusztította. Fleming ekkor még nem sejtette, hogy figyelmetlenségének köszönheti majd a világ az antibiotikumok megszületését, az orvoslás egy új szakaszának kezdetét.

A kórházi fertőzésekről

Környezetünkben hemzsegnek a baktériumok. Ezek némelyike az emberi szervezetbe bejutva, meghatározott körülmények között kórokozóvá válhat. Ilyenkor jutnak szerephez az antibiotikumok. Ezek olyan gyógyszerek, melyek vagy a baktériumok szaporodást gátolják meg a gazdaszervezetben, vagy a kórokozó életfolyamataira hatva pusztítják el azt. Fontos kihangsúlyozni, hogy ez a gyógyszercsoport nem hatékony a vírusok által okozott fertőzésekben.

Gyógyszereket a betegségek gyógyítása, a tünetek enyhítése, máskor a betegségek megelőzése céljából veszünk be. Jó, ha ezt az orvos tanácsára tesszük.

Ma már egy-egy tünet jelentkezésekor szinte automatikusan gyógyszerekhez nyúlunk, nem gondolva arra, hogy milyen általános, illetve milyen mellékhatásai is vannak, lehetnek a bevett gyógyszernek.

Táplálék- és gyógyszerkölcsönhatás

Néhány gyógyszer szedésénél az orvos vagy a gyógyszerész arra figyelmeztet, hogy az orvosságot éhgyomorra, 1 vagy 2 órával az étkezés előtt vegyük be. Máskor pedig épp fordítva: a pirulákat sokszor étkezés közben, vagy étkezést követően kell lenyelni.

Az elfogyasztott táplálék mennyisége és minősége a legtöbb esetben befolyásolja a szervezetbe jutó gyógyszerek felszívódását, lebomlását, kiürülését, a gyógyszerhatás erősségét, stb. A gyógyszerek pedig – különböző módon és mértékben – hatással lehetnek a tápanyagok felszívódására és hasznosulására.

DEFINÍCIÓ

A prosztata (dülmirigy) a férfi nemi szervek közé tartozó, a húgyhólyag alatt elhelyezkedő diónyi szerv. Ahogy a magyar elnevezése is mutatja mirigyes szerv, nyákos váladékot termel, amely a magömléskor a húgycsőbe kerül és az ondó egyik összetevőjét alkotja.
A prosztata állományának gyulladása az esetek többségében húgycsövön keresztül,  ún. felszálló fertőzés útján lép fel.

A prosztata krónikus gyulladása az esetek többségében felszálló fertőzés következtében jön létre. Kialakulását akut gyulladásos tünetek nem feltétlenül előzik meg.

TÜNETEK

Csípő-maró fájdalmas vizelés, alhasi és gáttáji tompa fájdalom a leggyakoribb panaszok. A tünetek súlyossága akár egészen enyhe is lehet.

DIAGNÓZIS

A prosztata tapintásai lelete nem kórjelző a betegség súlyosságát illetően. A vizelet laboratóriumi vizsgálata normális. A prosztatamasszás során nyert váladék sok fehérvérsejtet tartalmaz, a bakteriális tenyésztés gyakran pozitív. Hasi, illetve végbélen keresztül végzett ultrahanggal a prosztata mérete és állománya megítélhető.

A cím nyilván költői túlzás, hiszen a szomszédunkban kipattant élelmiszerhigiéniai botrány ellenére hisztériáról nincs szó, még akkor sem ha az osztrák nyomtatott és elektronikus sajtó igen nagy terjedelemben, részletesen foglalkozik a több ember halálos megbetegedéséhez vezető kórokozó megjelenésével, ennek okaival, a felelősséget érintő kérdésekkel.
A Listeria monocytogenes a nem spóraképző, pálca alakú, gram-pozitív festődésű baktériumok csoportjába tartozik, csakúgy mint a szervezet baktériumflórájának (szájüreg, bélcsatorna, hüvely) egészséges fenntartásában központi szerepet játszó lactobacillusok. Azonos osztályuk és hasonló morfológiájuk ellenére az utóbbi nélkülözhetetlen, az előbbi viszont súlyosan patogén.
A betegség (listeriosis) fertőzött hús, többnyire nem pasztőrözött tej, illetve tejtermék, mosatlan zöldség elfogyasztása után jelentkezhet. A baktérium elsősorban állatpatogén, embereknél a magzatot és az újszülötteket veszélyeztetheti, felnőtteket pedig akkor, ha azok immunstátusza valamilyen okból kifolyólag nem megfelelő. Ekkor súlyos agyhártyagyulladás, szepszis léphet fel. Ritkábbak az egyéb, lokális megnyilvánulások, mint például az ízületi- vagy szívbelhártya-gyulladás.

Sokan szednek antibiotikumot anélkül, hogy tisztában lennének vele, miért és hogyan kell használni. Jó, ha tudjuk: az antibiotikumok nem megfelelő alkalmazásával nem csupán a saját szervezetünket tesszük ki felesleges gyógyszermellékhatásoknak, hanem hozzájárulunk az antibiotikum-rezisztencia világszerte tapasztalható jelenségéhez.

Az antibiotikumoknak két típusa létezik: a baktericid szerek megölik a baktériumokat, míg a bakteriosztatikus készítmények gátolják azok szaporodását. Mindkettő célja, hogy megfelelő ideig tartó alkalmazásuk során minden káros baktérium elpusztuljon. Ha nem szedjük elegendő ideig, akkor a baktérium nem pusztul el teljesen, sőt, újra szaporodni kezd. Ilyenkor ez a baktérium ugyanarra a szerre már ellenálló lehet, rezisztencia alakulhat ki!

DEFINÍCIÓ, TÜNETEK

Baktérium (streptococcus) által okozott gyulladásos bőrbetegség. Többnyire hirtelen fellépő hidegrázással, lázzal, általános rosszulléttel, levertséggel kezdődik. Az érintett bőrterület megduzzad, feszessé, vörössé, gyulladttá válik, a környező ép bőrterülettől élesen elhatárolódik. A fertőzés a bőr irharétegében található nyirokerek mentén terjed. Kezdetben csak egy ujjbegynyi kis vörös duzzanat látható, majd a folyamat előrehaladásával a gyulladás gyorsan tovaterjed. A kórokozó baktérium a bőrbe, annak sérülésein keresztül juthat be (úgynevezett behatolási kapu), ilyen sérülés lehet pl. egy gombás fertőzés következtében berepedezett bőr, illetve sebek, fekélyek is behatolási kaput képeznek. Súlyos esetben a bőrön folyadéktartalmú hólyagok képződnek.

Hashártyagyulladásnál akaratlagos, majd akarattól független izomvédekezést tapasztalhatunk.A közelmúltban egy budapesti tömegközlekedési eszközön a szó szoros értelmében átdöfött fiatalember életét a gyors és szakszerű sebészorvosi ellátás mentette meg. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az ilyen és hasonló esetekben magas százalékban fellépő és könnyen végzetessé váló másodlagos hashártyagyulladás nem komplikálta a sérült állapotát.

Regeneráló praktikák hölgyek figyelmébe

Leszögezhetjük: a megfázás egy kifejezetten szépségellenes betegség. Levert hangulatunkban amúgy sem tudnánk szépnek látni magunkat, de a tükörből visszatekintő arcunk egyértelműen megerősít bennünket abban: jobb, ha ki sem dugjuk az orrunkat (azt a nagy pirosat) az utcára. Az ötlet kiváló, de eszünkbe ne jusson szakadt göncökben, önsajnálattal telt arckifejezéssel járkálni a lakásban. Ehelyett gondoljuk át: annyi időt, mint a néhány napos kúra alatt, szinte soha nem tudunk magunkra fordítani! Íme néhány tipp az intenzív lélek- és testregeneráló szépségkúrára.

Nem mindig esztétikus...A bőrön ejtett sebek gyógyulásának folyamata több tényezőtől függ. Ha a seb szélei élesek (leggyakrabban műtéti metszés kapcsán), valamint roncsolt, elpusztult ill. fertőzött szövetrészek nincsenek, akkor elsődleges sebgyógyulásról beszélünk. Ilyenkor az összefekvő sebszélek között kötőszövetes hidak alakulnak ki, melyek azokat összetapasztják, így alakul ki a heg, melyen hámborítás jön létre.

A napokban hosszú szenvedés után elhunyt brazil modell (Mariana Bridi da Costa) és hozzátartozói iránti együttérzés szinte kitapintható volt szerte a nagyvilágban, még az egyébként szenzációhajhász média részéről is.

A „rossz belegondolni” ráirányította a figyelmet saját sebezhetőségünkre, a fatális kimenetelű fertőzések lehetőségére, a felismerés és diagnózis, a rendelkezésre álló terápiás beavatkozások korlátaira. A húszéves nő életét veséi, gyomra egy részének és mind a négy végtagjának eltávolításával, azaz testének torzóvá csonkításával sem sikerült megmenteni. Mivel cikkünk az evidencia alapú orvoslás szemszögéből közelít ehhez a megrendítő esethez, a felvetődő lelkiismereti, etikai, az emberi méltósággal kapcsolatos megfontolásokat szánt szándékkal mellőzzük.

Maradnak a száraz tények, melyek szerint a fiatal manöken esete nem példa nélküli, a világon több százezren halnak meg évente fatális kimenetelű vérmérgezésben. Más kérdés, hogy ép immunrendszerű, alapbetegséggel rejtetten sem érintett fiatal emberek, és kompetens orvosi ellátás esetén ritkán torkollik egy banálisnak tűnő fertőzés szepszisbe. A dél-amerikai modell esetével kapcsolatosan számos kérdés merül fel, ideértve megelőző egészségi állapotát, immunstátuszát, életmódját, táplálkozását, valamint magát az orvosi ellátást. Mind olyan faktor, melyek külön-külön is szerepet játszhattak a fertőzés uralhatatlanná válásában.

A fekélybetegség kórokozója, a Helicobacter pylori

Khomeini Ajatollah, James Joyce és George Bush. Vajon mi a hasonlóság köztük? Khomeini gyomorfekélyből eredő vérzésben halt meg, James Joyce halálát fekélyes gyomrának kilyukadása okozta, míg George Bushnak a hatvanas években volt nyombélfekélye.

A gyomor- és nyombélfekély kialakulásának lényege, hogy a gyomrot bélelő nyálkahártyasejteket a gyomorsav agresszív, maró hatásával szemben védő nyákréteg megsérül, az alatta lévő hámsejtek elpusztulnak, és a helyükön nehezen gyógyuló sebfelület, azaz fekély jön létre. A betegségnek, mint a fenti példákból is látható, számos szövődménye lehet.

A tojásoknak a hűtőben a helyük.Van az életnek olyan területe, ahol semmilyen mértékű higiénia nem lehet fölösleges.
Sajnálatos módon sok fertőzés eredete éppen a kórházi tartózkodás, de a lakáson kívül elköltött étkezés sem jelent minden esetben életbiztosítást. Természetesen a kórházban nem a poratkáktól kell félni, hanem például a staphylococcusfertőzéstől, az éttermekben pedig jó, ha óvatosan rendelünk, egy szalmonellafertőzés ugyanis meglehetősen veszélyes lehet.

Feliratkozás antibiotikum csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×