Ó mi jó a dió!
Sok család asztalánál ünnepi alkalmakkor a mai napig elmaradhatatlan a diós és a mákos kalács.
Régen a diót ilyenkor mézben főzve, de csak úgy magában is, bőséggel fogyasztották. A dió ugyanis sok népnél mitologikusan jeles növény. "Külön tiszteletnek örvend a fája, lombja, gyümölcse, a tisztaságnak és maradandóságnak a jelképe." (Kövi Pál: Erdélyi lakoma)
Táplálkozás és immunitás
Ezen a télen gyakran hallottunk riasztó híreket a TV-ben és a rádióban a légúti fertőzések számának emelkedéséről, az influenzás megbetegedésekről, és főleg a katonaság körében fellépő agyhártyagyulladásos esetekről. A különféle fertőzések kialakulása nemcsak a kórokozók számától és virulenciájától, hanem a szervezet ellenállóképességétől is függ.
Már Hippokratész is megfigyelte, hogy a rosszul táplált emberek fogékonyabbak a fertőző betegségekre. A nagy éhínségeket a történelem során mindig nagy járványok követték.
A vitaminok a szervezet létfontosságú összetevői, az anyagcserefolyamatok mozgatórugói. Természetesen igaz ez a kisgyermekeknél is. A vitaminok közös jellemzője, hogy a szervezet teljességükben nem képes őket szintetizálni, legfeljebb előanyagaikból átalakítani. Ezért rendszeres bevitelükről a táplálkozással kell gondoskodni.
Magok, termések, áltermések
Az erdőt-mezőt járó ember még januárban is sok érdekességgel találkozhat a természetben, hiszen a cserjék és fák rövidebb-hosszabb ideig őrzik terméseiket, magjaikat, melyek majd új és új növénygenerációkat hoznak létre. A magvak, termések sokszor nemcsak látványosak, hanem hasznos anyagokat is tartalmazhatnak. Ismerkedjünk meg néhány gyakori, közönséges képviselőjükkel.
Egészséges mama, egészséges baba - a terhesség alatti vitamin- és ásványianyag-szükségletről
Magyarországon az egy főre jutó teafogyasztás 100 gramm alatt marad, míg kávéból 3 kilónál is többet iszunk évente! Ezzel az eredménnyel a világ teaivóinak listáján hátul szerepelünk. Pedig a tea több önmagánál – egy csésze egészség, nyugalom és béke.
A teacserjének csúcsos, piramishoz hasonló koronája van. Vadon több méteresre is megnő, a teakertekben azonban egy-másfél méteresre metszik. A koronája ekkor gömb alakban szétterül – így könnyebb szüretelni. A cserje kifejlett levele kemény, fényes, sötétzöld színű. A leveleket a növény 3 éves korától 15 éves koráig szüretelik, tavasztól nyár végéig. A szüretelők már szedés közben osztályozzák a leveleket, és a különböző minőségűeket külön gyűjtik.
Táplálék- és gyógyszerkölcsönhatás
Néhány gyógyszer szedésénél az orvos vagy a gyógyszerész arra figyelmeztet, hogy az orvosságot éhgyomorra, 1 vagy 2 órával az étkezés előtt vegyük be. Máskor pedig épp fordítva: a pirulákat sokszor étkezés közben, vagy étkezést követően kell lenyelni.
Az elfogyasztott táplálék mennyisége és minősége a legtöbb esetben befolyásolja a szervezetbe jutó gyógyszerek felszívódását, lebomlását, kiürülését, a gyógyszerhatás erősségét, stb. A gyógyszerek pedig – különböző módon és mértékben – hatással lehetnek a tápanyagok felszívódására és hasznosulására.
A gyógyszerek szervezetbe történő bejuttatásának számos módja van. Valamennyi között a leggyakrabban alkalmazott gyógyszerforma a tabletta. A lenyelésre szánt tabletta hatóanyaga a gyomorban vagy a bél meghatározott szakaszán szívódik fel, esetleg helyi hatást vált ki. Ilyen a legtöbb úgynevezett „normál” tabletta, a késleltetett hatású retard tabletták vagy a gyomorsaválló bevonattal ellátott drazsék.
Ezenkívül számos új fajta, alapvetően a tabletták csoportjába tartozó gyógyszertípussal találkozhatunk a patikákban. E fejlesztések a hatékonyabb felszívódást, a hosszabb hatástartamot, és nem utolsósorban a kellemesebb, kényelmesebb bevételt szolgálják.
A szopogatótabletták hatóanyaga a szájüregben oldódik és helyi hatást fejt ki. Többnyire fertőtlenítőszert, antibiotikumot, helyi érzéstelenítőt tartalmaznak.
A rágótabletták viszonylag nagy átmérőjűek, kellemes ízűek. Ezt a tablettafajtát szét kell rágni, majd le kell nyelni, a hatóanyag – ellentétben a szopogatótablettával – a gyomor-bélrendszerben szívódik fel. A rágótabletták általában gyomorsavkötő anyagot, különféle vitaminokat, acetil-szalicilsavat tartalmaznak.
Elvesző vitaminok
A vitaminok olyan anyagok, melyek ahhoz kellenek, hogy ne legyünk betegek.
(Szent-Györgyi Albert)
A zöldségek, gyümölcsök a szervezet számára nélkülözhetetlen vitaminok, ásványi
anyagok széles skáláját kínálják. Vajon mi történik a fagyasztás vagy a befőzés hatására?
Mennyire tartják meg a finomságok vitamintartalmukat?
Dr. Sipos Andrea könyvében a következőket írja a vitaminokról: Olyan kis molekulasúlyú, kalóriaérték nélküli (!) szerves vegyületek, melyek a szervezet számára nélkülözhetetlenek. Zsírban és vízben oldódó vitaminokat különböztethetünk meg.
A kenyér a világon legáltalánosabban, csaknem valamennyi kultúrában fogyasztott, gabonalisztből, vízzel dagasztott, kelesztett, 200-260°C fokon egyenletesen átsütött alapélelmiszer, a mindennapi táplálkozás része. Nem csoda, hogy a népnyelv a nélkülözhetetlen dolgokra azt mondja: „úgy kell, mint egy falat kenyér". Akivel jóban, rosszban osztozunk, az a „kenyeres pajtásunk", a jószívű, engedékeny embert „kenyérre lehet kenni", illetve „olyan (jó), mint egy falat kenyér". A munkabér „kenyérkeresetet" jelent, a munkaadó a „kenyéradó", és akit elbocsátanak, az „kenyér nélkül marad". A kenyér összetartozást, függést is kifejezhet: „egy kenyéren van" valakivel, aki közös háztartásban van vele, és az tartja el, „akinek a kenyerét eszi". Amihez nem ért, vagy amit nem szívesen csinál az ember, az „nem kenyere", és aki túl van már az élete derekán, az „megette a kenyere javát". A jó Istenhez is mindennapi kenyerünkért imádkozunk.
Ötletek a konyhából lázra, meghűlésre
A megfelelő gyógyszeres kezelés mellett a helyesen összeállított étrend is gyorsíthatja a gyógyulást.
Mit tegyünk és főleg mit együnk, hogy jobban legyünk?
Láz esetén sok folyadékot és ásványi anyagot veszítünk, amit pótolni kell:
• mézzel és citrommal ízesített teával (csipkebogyó, kamilla, hársfa, kakukkfű)
Kora tavasszal a citrusfélék jelentik a legjobb C-vitamin-forrást
A téli és a kora tavaszi hónapokban, amikor az idénygyümölcsökből kicsi a választék, megnő a citrusfélék - a narancs, a mandarin, a grépfrút, és a citrom fogyasztásának a jelentősége.
Nyáron, amikor a zöldségeseknél a legkülönfélébb gyümölcsöktől és zöldségektől roskadoznak a polcok, nem jelenthet gondot a vitamindús étkezés. (Ha ezt a pénztárcánk is megengedi...) Télutón azonban már csak étrendünk tudatos összeállításával sikerülhet szervezetünk vitaminigényét fedezni.
Kevés gyümölcsöt eszünk
"A memória az a hogyishívják, ami minden izéket megmozgat" - olvashatjuk Dévényi Tibor könyvében. Ám sajnos nem csak humoros írásokban, hanem a mindennapi beszédben is találkozunk ilyen és ehhez hasonló fordulatokkal. Azt is sokszor hallhatjuk a környezetünkben, hogy "nem jut az eszembe, öregszem, romlik a memóriám"
Védő-, betegségmegelőző hatások
A héjas termésű gyümölcsök többsége, mint a dió, a mandula, a mogyoró, a kesudió, a pisztácia stb. Ázsiából, vagy Dél-Amerikából került Európába, s vált kedvelt csemegévé. E héjasokat felhasználják sütemények, kenyerek, sajtok ízesítésére, salátákhoz keverve, de húsételek készítésénél is kiválóan megfelelnek. Natúr, pörkölt mogyorót, mandulát is szívesen szemezgetünk, a dióról pedig a nagymamám készítette mézes dió, s a karácsonyvárás jut az eszembe.
A héjas termésű gyümölcsök összetétele eltér a többi lédús gyümölcsökétől.
Az elasztintól a jojobaolajig
Elasztin
Az elasztin a bőr kötőszövetében található. A kötőszövetek kollagén- és elasztinrostjainak összeszövődése biztosítja a bőr megfelelő mechanikai tulajdonságait. Az öregedés folyamata során a rostokra lipidek rakódnak le, a rostok megvastagodnak, vízfelvevő képességük jelentősen csökken, a bőr rugalmatlanná válik. Az elasztint tartalmazó készítmények elősegítik az elasztin újraképződését a bőrben. Arc- és hajápoló kozmetikumokban egyaránt használják, feszessé, rugalmassá teszi a bőrt.
Kollagén
Azzal szinte mindenki tisztában van, hogy bizonyos vitaminoknak és nyomelemeknek fontos szerepük van számos betegség megelőzésében, és hogy étrendünk vitamintartalmának döntő kihatása van egészségünkre. Arra azonban Magyarországon még kevesen figyeltek fel, hogy táplálkozási szokásaink szemünk egészségét, látásunk élességét is befolyásolják.
A karácsony a szeretet, az újjászületés ünnepe. A kereszténység Jézus születését ünnepli december 25-én. Az első adatok szerint már a régi Rómában, I. Gyula pápa idején - a IV. században - ünnepnek számított ez a nap, majd az egész keresztény világban elterjedt. A nem hivők a Napisten születésnapját ünnepelték ezen a napon. Aurelianus császár például elrendelte, hogy december 25-én birodalma egész területén ünnepeljék meg a fény újjászületését, a napfordulót, azaz a legyőzhetetlen, örök, isteni Napot.
A tojás az egyik legősibb és legértékesebb táplálékunk. Nem csak önállóan, hanem számos étel alkotórészeként is fogyasztjuk. Egész évben beszerezhető és könnyen tárolható.
Az omega-3 zsírsavak szerepe a táplálkozásban és a gyógyításban
Az omega-3 zsírsavak mindig is jelen voltak az emberiség táplálkozásában, de csak az utóbbi évtizedekben ismerték fel, hogy milyen fontos szerepük van a szervezet megfelelő működésének fenntartásában, az egészség megőrzésében, és a betegségek gyógyításában.
A téli, zord időjárás beköszöntével gyakoribbá válnak a lázzal, náthával, köhögéssel járó megbetegedések. A gyerekek különösen veszélyeztetettek, pedig a fertőzések nagy része megelőzhető lenne helyes életmóddal, megfelelő táplálkozással. A táplálékok vitamintartalma nemcsak az egészséges fejlődéshez szükséges, hanem az immunrendszert is erősíti. A kórokozókkal, betegségekkel szembeni védekezőképességet tehát befolyásolhatjuk, ha gondosan, tudatosan állítjuk össze a gyerekek étrendjét.
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.