Az édes íz szeretete velünk született tulajdonság. Az édes kifejezés – eredeti jelentése mellett – a mindennapi szóhasználatban is kellemes érzéshez kapcsolódik, pl.: édes álom, édes csók. Édesnek hívjuk a szeretett lényt, a vér szerinti szülőt vagy testvért, pl.: édesanya, édestestvér, és az anyanyelvünk is édes anyanyelv. Édes kettesben eltöltött időnek tartjuk a bizalmas együttlétet, s a régi barátok is mondják néha egymásnak, hogy édes barátom.
zsírmáj
A túlzott alkoholfogyasztás amellett, hogy a szervezet legtöbb szervének működését hátrányosan befolyásolja leginkább a májon fejti ki kedvezőtlen hatását.
Ennek magyarázata az, hogy a máj felelős a szervezet méregtelenítéséért, tehát az alkohol lebontásában központi szerepet játszik. A közép-kelet Európai országokban, így Magyarországon is az alkoholos eredetű májbetegség a halálozás egyik fő oka.
Táplálék- és gyógyszerkölcsönhatás
Néhány gyógyszer szedésénél az orvos vagy a gyógyszerész arra figyelmeztet, hogy az orvosságot éhgyomorra, 1 vagy 2 órával az étkezés előtt vegyük be. Máskor pedig épp fordítva: a pirulákat sokszor étkezés közben, vagy étkezést követően kell lenyelni.
Az elfogyasztott táplálék mennyisége és minősége a legtöbb esetben befolyásolja a szervezetbe jutó gyógyszerek felszívódását, lebomlását, kiürülését, a gyógyszerhatás erősségét, stb. A gyógyszerek pedig – különböző módon és mértékben – hatással lehetnek a tápanyagok felszívódására és hasznosulására.
A máj a test jobb oldalán, a rekeszizom alatt helyezkedik el, széle éppen kitapintható a jobb bordaív alatt. Májbetegségekben általában megduzzad, s jócskán meghaladhatja a bordaívet.
A máj az anyagcsere központi szerve, a szervezet vegykonyhája.
Alkoholos májbetegségek
Az alkoholos italok ősidők óta ismertek és kedveltek. A túlzott alkoholfogyasztás és a májkárosodás közötti oki kapcsolatot pedig már évszázadokkal ezelőtt felvetették. Jó példa erre, hogy a májzsugorodást a XVIII. században a "ginivók májá"-nak nevezték. Bár az alkohol és a "zsírmáj" összefüggését az 1800-as évek közepén leírták (Addison), volt olyan kutató, aki még 1949-ben is azt állította, hogy "nincs több bizonyíték arra, hogy az alkoholnak a májra kifejtett toxikus hatása nagyobb lenne, mint pl. a cukorénak". A májkárosodást az alkoholistáknál észlelt rossz tápláltsági állapottal magyarázták.
Kevesen lehetnek a felnőtt lakosság körében, akik ne tapasztalták volna meg azt a mérsékelt tudatállapot-módosulást, mely egy-egy alkoholos ital elfogyasztását követően jelentkezik.
A "fejembe szállt" noha nem egzakt, mégis plasztikus, ahogy a véglet, azaz a "leitta magát a sárga földig", vagy az "asztal alá itta magát" nemkülönben.
Mindkettő esetében serényen dolgozik a szervezet azon, hogy megszabaduljon a számára nemkívánatos vegyülettől.
