A koszorúér-betegség kialakulásának számos olyan rizikófaktora ismert, amelyek nem befolyásolhatók: életkor, nem, családi öröklődés (genetika). Vannak olyan betegségek, amelyek kialakulását nem tudjuk jelen tudásunkkal megakadályozni (pl. magas vérnyomás betegség, cukorbetegség), de megfelelő kezeléssel a szívinfarktus kialakulásának esélye ezen betegnél is jelentősen csökkenthető.
Vannak azonban olyan rizikótényezők, melyek életmódbeli változtatásokkal megszüntethetők, ezáltal a koszorúér-betegség kockázata csökkenthető. Ezek közé tartozik a dohányzás és a mozgásszegény, ülő életmód. A mozgás csökkenésével a vér áramlásának jellemzői megváltoznak, a koszorúerekben (is) megnő az esélye a vérrögök kialakulásának. Számos tudományos vizsgálat igazolta a rendszeres testmozgás jótékony hatását a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának csökkentésére.
Fontos a testmozgás
Egyre elterjedtebbek a különböző fitneszközpontokban történő testedzések a fiatalok körében. Számos, főként multinacionális cég teszi lehetővé (egyes esetekben kötelezővé) vezetői és középvezetői számára a rendszeres testmozgást. Ezek a törekvések általában pozitív irányban befolyásolják az egészséges egyének teljesítőképességét, ritkábban betegednek meg, stb. A nem túlzott testmozgás (aerob körülmények közötti edzés) jótékony hatással van a keringési rendszerre is, ugyanakkor a rendszeresen túlzásba vitt mozgás káros lehet a szívre.
Óvatosan
Sajnálatosan gyakori, hogy a teljesítmény növelésére táplálékkiegészítőként fehérjéket, illetve szteroidhormonokat szednek. Utóbbiak – egyéb káros hatások mellett – a szív bal kamrájának megvastagodását, illetve a vese működésének romlását okozhatják. Mindezen eltérések hosszú időn keresztül nem okoznak típusos panaszokat, de a hirtelen szívhalál kockázatát növelik. Az atípusos panaszok (pl. fáradékonyság, nem típusos mellkasi fájdalom) miatt általában nem fordulnak orvoshoz, gyakran nem tulajdonítanak neki jelentőséget.
Az is tény, hogy a fiatal, egészségesnek tűnő egyének szűrésére nem áll rendelkezésre megfelelő orvosi kapacitás, a sportorvosi hálózat is elsősorban a profi sportolók szűrését végzi. Szerencsés lenne, ha minden rendszeres testedzést folytató fiatalember kardiológiai szűrése megtörténne. Ez azonban az egészségügy jelenlegi finanszírozása és struktúrája mellett megvalósíthatatlan.
Segítség a tünetek elemzéséhez
A rendszeresen sportolók általában a mozgás öröme mellett a saját egészségük megőrzése érdekében is mozognak. Ennek megfelelően minden olyan tünet esetén, mely betegségre utal, jobban odafigyelnek, jobban aggódnak. Ugyanakkor laikusok lévén nem mindig tudják helyesen felmérni a tünetek súlyosságát. Megnyugtató lenne számukra, ha segítséget kapnának a tünetek helyes elemzéséhez. A panaszok még valós szívbetegség esetén sem mindig válthatók ki terheléssel, ezért előfordulhat, hogy egy részletes kivizsgálás során is rejtve maradhat betegségük.
Szerencsés lenne, ha a panaszok során lehetne vizsgálni őket, legalább EKG-t készíteni a tünetek jelentkezésekor. Az egyszeri EKG azonban becsapós lehet, viszont a nyugalmi EKG-hoz való viszonyítás sokat javít a diagnosztikán. Olyan EKG készülék lenne a megoldás, amely tárolja a páciens alapgörbéjét, és ehhez viszonyítja a panaszok során készített EKG-t. Az összehasonlítást követően a kiírt üzenettel megnyugtathatja a készülék tulajdonosát, vagy az észlelt eltérés súlyosságának függvényében küldené azonnal vagy előzetes időpont-egyeztetés után a beteget kardiológushoz. Egy ilyen készülék megnyugtatná az aggódó egészségeseket és időben orvoshoz irányíthatná a betegeket.
Dr. Papp Előd
belgyógyász, kardiológus
forrás: archívum
(Patika Tükör – 060205)
