A koszorúér-betegsĂ©g kialakulásának számos olyan rizikĂłfaktora ismert, amelyek nem befolyásolhatĂłk: Ă©letkor, nem, családi öröklĹ‘dĂ©s (genetika). Vannak olyan betegsĂ©gek, amelyek kialakulását nem tudjuk jelen tudásunkkal megakadályozni (pl. magas vĂ©rnyomás betegsĂ©g, cukorbetegsĂ©g), de megfelelĹ‘ kezelĂ©ssel a szĂvinfarktus kialakulásának esĂ©lye ezen betegnĂ©l is jelentĹ‘sen csökkenthetĹ‘.
Vannak azonban olyan rizikĂłtĂ©nyezĹ‘k, melyek Ă©letmĂłdbeli változtatásokkal megszĂĽntethetĹ‘k, ezáltal a koszorúér-betegsĂ©g kockázata csökkenthetĹ‘. Ezek közĂ© tartozik a dohányzás Ă©s a mozgásszegĂ©ny, ĂĽlĹ‘ Ă©letmĂłd. A mozgás csökkenĂ©sĂ©vel a vĂ©r áramlásának jellemzĹ‘i megváltoznak, a koszorĂşerekben (is) megnĹ‘ az esĂ©lye a vĂ©rrögök kialakulásának. Számos tudományos vizsgálat igazolta a rendszeres testmozgás jĂłtĂ©kony hatását a szĂv-Ă©rrendszeri betegsĂ©gek kialakulásának csökkentĂ©sĂ©re.
Fontos a testmozgás
Egyre elterjedtebbek a kĂĽlönbözĹ‘ fitneszközpontokban törtĂ©nĹ‘ testedzĂ©sek a fiatalok körĂ©ben. Számos, fĹ‘kĂ©nt multinacionális cĂ©g teszi lehetĹ‘vĂ© (egyes esetekben kötelezĹ‘vĂ©) vezetĹ‘i Ă©s közĂ©pvezetĹ‘i számára a rendszeres testmozgást. Ezek a törekvĂ©sek általában pozitĂv irányban befolyásolják az egĂ©szsĂ©ges egyĂ©nek teljesĂtĹ‘kĂ©pessĂ©gĂ©t, ritkábban betegednek meg, stb. A nem tĂşlzott testmozgás (aerob körĂĽlmĂ©nyek közötti edzĂ©s) jĂłtĂ©kony hatással van a keringĂ©si rendszerre is, ugyanakkor a rendszeresen tĂşlzásba vitt mozgás káros lehet a szĂvre.
Óvatosan
Sajnálatosan gyakori, hogy a teljesĂtmĂ©ny növelĂ©sĂ©re táplálĂ©kkiegĂ©szĂtĹ‘kĂ©nt fehĂ©rjĂ©ket, illetve szteroidhormonokat szednek. UtĂłbbiak – egyĂ©b káros hatások mellett – a szĂv bal kamrájának megvastagodását, illetve a vese működĂ©sĂ©nek romlását okozhatják. Mindezen eltĂ©rĂ©sek hosszĂş idĹ‘n keresztĂĽl nem okoznak tĂpusos panaszokat, de a hirtelen szĂvhalál kockázatát növelik. Az atĂpusos panaszok (pl. fáradĂ©konyság, nem tĂpusos mellkasi fájdalom) miatt általában nem fordulnak orvoshoz, gyakran nem tulajdonĂtanak neki jelentĹ‘sĂ©get.
Az is tĂ©ny, hogy a fiatal, egĂ©szsĂ©gesnek tűnĹ‘ egyĂ©nek szűrĂ©sĂ©re nem áll rendelkezĂ©sre megfelelĹ‘ orvosi kapacitás, a sportorvosi hálĂłzat is elsĹ‘sorban a profi sportolĂłk szűrĂ©sĂ©t vĂ©gzi. SzerencsĂ©s lenne, ha minden rendszeres testedzĂ©st folytatĂł fiatalember kardiolĂłgiai szűrĂ©se megtörtĂ©nne. Ez azonban az egĂ©szsĂ©gĂĽgy jelenlegi finanszĂrozása Ă©s struktĂşrája mellett megvalĂłsĂthatatlan.
SegĂtsĂ©g a tĂĽnetek elemzĂ©sĂ©hez
A rendszeresen sportolĂłk általában a mozgás öröme mellett a saját egĂ©szsĂ©gĂĽk megĹ‘rzĂ©se Ă©rdekĂ©ben is mozognak. Ennek megfelelĹ‘en minden olyan tĂĽnet esetĂ©n, mely betegsĂ©gre utal, jobban odafigyelnek, jobban aggĂłdnak. Ugyanakkor laikusok lĂ©vĂ©n nem mindig tudják helyesen felmĂ©rni a tĂĽnetek sĂşlyosságát. MegnyugtatĂł lenne számukra, ha segĂtsĂ©get kapnának a tĂĽnetek helyes elemzĂ©sĂ©hez. A panaszok mĂ©g valĂłs szĂvbetegsĂ©g esetĂ©n sem mindig válthatĂłk ki terhelĂ©ssel, ezĂ©rt elĹ‘fordulhat, hogy egy rĂ©szletes kivizsgálás során is rejtve maradhat betegsĂ©gĂĽk.
SzerencsĂ©s lenne, ha a panaszok során lehetne vizsgálni Ĺ‘ket, legalább EKG-t kĂ©szĂteni a tĂĽnetek jelentkezĂ©sekor. Az egyszeri EKG azonban becsapĂłs lehet, viszont a nyugalmi EKG-hoz valĂł viszonyĂtás sokat javĂt a diagnosztikán. Olyan EKG kĂ©szĂĽlĂ©k lenne a megoldás, amely tárolja a páciens alapgörbĂ©jĂ©t, Ă©s ehhez viszonyĂtja a panaszok során kĂ©szĂtett EKG-t. Az összehasonlĂtást követĹ‘en a kiĂrt ĂĽzenettel megnyugtathatja a kĂ©szĂĽlĂ©k tulajdonosát, vagy az Ă©szlelt eltĂ©rĂ©s sĂşlyosságának fĂĽggvĂ©nyĂ©ben kĂĽldenĂ© azonnal vagy elĹ‘zetes idĹ‘pont-egyeztetĂ©s után a beteget kardiolĂłgushoz. Egy ilyen kĂ©szĂĽlĂ©k megnyugtatná az aggĂłdĂł egĂ©szsĂ©geseket Ă©s idĹ‘ben orvoshoz irányĂthatná a betegeket.
Dr. Papp Előd
belgyógyász, kardiológus
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 060205)