szívelégtelenség

[gac]

A szívelégtelenség a szív működésének olyan zavara, melynek következtében a vérkeringés nem tudja biztosítani a szervek és szövetek számára a mindenkori igényeknek megfelelő oxigént és tápanyagot. Emiatt a beteg fáradékonyságról és nehézlégzésről számol be. Enyhébb esetben ez csak terheléskor jelentkezik, súlyos esetben már nyugalomban is vérellátási zavar, és a fontos szervek, mint például a vese és az agy működési zavara jöhet létre.

A világon a Föld tizenöt évesnél idősebb lakóinak harmada, egymilliárdnál is több ember fújja nap mint nap a füstöt. E káros szenvedély jelenleg több mint hárommillió ember halálát okozza évente. Ez a szám a következő évtizedekben akár tízmillióra emelkedhet, ami azt jelenti, hogy a dohányzás következményeiből kifolyólag fog meghalni minden harmadik másodpercben egy-egy ember a Földön.
Minden év novemberének harmadik csütörtökjén arra ösztökéljük a dohányzás rabjait, hogy ezen a napon ne hódoljanak káros szenvedélyüknek. A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) azt szeretné elérni, hogy ez a füstmentes időszak egy életen át tartson.
A felmérések szerint a dohányzás a tüdőrák okozta halálozások 90-95 százalékáért, az összes rákhalálozás 30-35, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85, míg a koszorúér-betegségek 25-30 százalékáért felelős.

Szívbetegségek diagnosztikája

Szívpanaszával a beteg először háziorvosát keresi meg, aki - indokolt esetben - továbbküldi kardiológiai kivizsgálásra.

A kardiológiai műszeres vizsgálatok alapját, az EKG-t, ma már gyakran a háziorvos készíti el. Az EKG elemzését minden, belgyógyászati beteget vizsgáló orvosnak el kell sajátítania. Az EKG során 12 elvezetéses EKG-görbe készül minden mellkasi fájdalommal jelentkező betegnél. Az elektrokardiogramm alkalmas arra is, hogy a mellkasi fájdalom alatti, sokszor reverzibilis, vagyis a fájdalom elmúltával megszűnő EKG-elváltozásokat is rögzítse. A tünetmentes időszakban szabályos EKG-görbével bíró betegek közel felénél, a mellkasi fájdalom alatt készült EKG-görbén kórjelző eltérések regisztrálhatók.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a nők halálozásának 53%-át szív- és érrendszeri betegségek okozták, míg a férfiak között ezek a betegségek 47%-ban felelősek a halálozásért.
A gyengébb nem tagjai közül szív- és érrendszeri betegségben ma már minden földrészen többen vesztik életüket, mint valamennyi rosszindulatú daganat, tuberkulózis, malária és AIDS következtében együttesen. Szinte nincs olyan család, ahol ne gyászolnának egy nagymamát, édesanyát, közeli hozzátartozót, testvért emiatt. Ezek az adatok különösen azért elszomorítóak, mivel a szív- és érrendszeri betegségek megfelelő életmóddal, megfelelő odafigyeléssel mintegy 80%-ban megelőzhetőek lennének.

Dr. Kiss Róbert Gábor a Magyar Kardiológusok Társaságának (MKT) elnöke szerint sajátos emancipáció zajlott le a szív- és érrendszeri betegségek terén. Való igaz, hogy nagyon sokáig döntően a férfiak kórjának hitték a menedzser- és életmódbetegséget, napjainkra azonban már a nőket is utolérte.

A multivitamin pezsgőtabletták ált. 60 mg C-vitamint tartalmaznak. Ez önmagában fedezi teljes napi C-vitamin szükségletünket.Egy az USA-ban végzett vizsgálat szerint a C-vitamin megvédheti a passzív dohányosokat a füst által okozott ártalmaktól.
A kísérlet során azon passzív dohányosokban, akik két hónapon át napi 500 mg C-vitamint vettek magukhoz, átlagosan 11-12 százalékkal alacsonyabb koncentrációban mérték a jelenlétét egy, a sejtmembránt oxidatív úton károsító ún. lipid peroxidáznak. A kontrollcsoportba tartozó passzív dohányosok placebot (azaz C-vitamint nem tartalmazó, "üres" tablettákat) kaptak.

A koszorúér-betegség kialakulásának számos olyan rizikófaktora ismert, amelyek nem befolyásolhatók: életkor, nem, családi öröklődés (genetika). Vannak olyan betegségek, amelyek kialakulását nem tudjuk jelen tudásunkkal megakadályozni (pl. magas vérnyomás betegség, cukorbetegség), de megfelelő kezeléssel a szívinfarktus kialakulásának esélye ezen betegnél is jelentősen csökkenthető. Vannak azonban olyan rizikótényezők, melyek életmódbeli változtatásokkal megszüntethetők, ezáltal a koszorúér-betegség kockázata csökkenthető. Ezek közé tartozik a dohányzás és a mozgásszegény, ülő életmód.

RizikóRiadó néven indít ismeretterjesztő programot a Magyar Kardiológusok Társasága

Magyarország halálozási statisztikáiban az első helyen a szív- és érrendszeri betegségek okozta halál áll, míg európai viszonylatban ez a fajta halálozási ok csupán a harmadik. Szintén elkeserítő adat, hogy Magyarországon az 50 év feletti férfiak még várható élettartama mindössze 23 év, amiből csupán 11 évet tölthetnek el egészségben. Az elrettentő adatoknak több oka is van, ilyen az egészségtudatos életvezetés teljes hiánya, és a csaknem behozhatatlan elmaradás az egészségügyi felvilágosítás terén.

Gyermekkori szívbetegségek

A dohányzás alapvető veszélyei – nagyításához kattintson a képre! (Médiatár)Földünkön több mint egy milliárd ember fújja nap, mint nap a füstöt. A dohányzás 3 millió ember halálát okozza évente. Törvényi beavatkozás és a józan belátás, az egészségtudatos gondolkodásmód megerősödése nélkül ez a szám a következő évezred '20-as, '30-as éveire akár 10 millióra emelkedhet.
A dohányosok nagy többsége 18 éves kora előtt már kipróbált valamilyen dohányterméket. Ha ennek a tendenciának nem tudunk gátat szabni, akkor becslések szerint az egész életen át tartó dohányzás 250 millió ma élő gyermek halálát fogja okozni. 151 országot tekintve a serdülő korú lányok körülbelül 7, míg a fiúk közel 12 %-a hódol ennek a rendkívül káros szenvedélynek.
Hazánk a világranglistán dobogós helyre került. Évente csaknem 30 ezer ember veszíti életét a dohányzással összefüggő betegségek következtében. Ez az egy évben előforduló halálesetek húsz százalékát teszi ki. Magyarországon minden harmadik ember dohányzik, és ezt az arányt évek hosszú sora óta nem sikerül visszaszorítani. A fiatalok egyre hamarabb kezdik, minden ötödik 10 éves már elszívta az első cigijét. A 13 évesek között már 50 százalékos az arány, 10 kezdő középiskolásból pedig már 7 cigarettázott. Sokan a szüleiket követik. Minden ötödik gyermek egy doboz cigarettát szív el passzív dohányosként egyetlen hétvége alatt.

Szívhang néven országos kampányt indít a szív és érrendszeri betegségek megelőzésének, a rizikófaktorok karbantartásának, valamint a szűrővizsgálatok népszerűsítésére a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT), amelyhez számos közéleti személység is csatlakozott.
A magyarok több mint fele szív- és érrendszeri betegségben hal meg. Csaknem 2,5 millió ember szenved magas vérnyomásban, 1 millióan cukorbetegek, a lakosság fele pedig túlsúlyos. Az uniós átlaghoz képest hazánkban jóval többen dohányoznak és fogyasztanak alkoholt, ugyanakkor sokkal kevesebb zöldséget és gyümölcsöt esznek, nem beszélve a mozgásszegény életmódról. Ezek az okok felelősek a szív- és érrendszeri halálozások csaknem 80 százalékáért.
A Szívhang Program célja, hogy mindenki vállaljon felelősséget saját egészségéért, ismerje meg rizikófaktorait, legyen tisztában a szűrővizsgálatok jelentőségével. Az MKT ugyanakkor szeretne javítani az orvosok, nővérek és betegek együttműködésének minőségén is.

DEFINÍCIÓ / DIAGNÓZIS

Hypertoniáról (hypertensioról), azaz magas vérnyomás betegségről akkor beszélünk, ha a beteg vérnyomása az elfogadható normális felső értéket tartósan meghaladja.

A vérnyomás az a nyomás, amellyel a szív az érfalak ellenállását leküzdve a szervezet szövetei számára szükséges vérellátást biztosítja. A szív összehúzódása esetén a vérnyomás természetesen magasabb, ekkor ún. systolés vérnyomásról beszélünk (felső érték), a szív elernyedése esetén a mért érték alacsonyabb ún. diastolés vérnyomás (alsó érték).

Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint a normál vérnyomás felső határa 130/85 Hgmm. Ha a vérnyomás felső értéke 130 és 139 Hgmm között, alsó értéke pedig 85-89 Hgmm között van akkor ún. magas normális vérnyomásról beszélünk. Az értékek növekedésével enyhe, középsúlyos és súlyos hypertoniával állunk szemben.

Tippek, tanácsok, gyakorlatok

Ha tudatosan végezzük megszokott, mindennapi tennivalóinkat, már ezzel is sokat segíthetünk szervezetünknek a felfrissülésben, edzettségünk fejlesztésében. Ha több energiát használunk el, mint amennyit a táplálékszerzéssel magunkhoz veszünk, testsúlycsökkenést érhetünk el. Természetesen nem mindegy, hogy mit és hogyan csinálunk. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk a rendszerességre: lehetőleg mindennap végezzünk valamilyen mozgást.

A világon több mint egymilliárd ember fújja nap mint nap a füstöt. E káros szenvedély jelenleg mintegy 6 millió ember halálát okozza évente. Tíz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek.

A cigarettázók környezetében élőknél sokkal gyakoribbak a szívpanaszok, ugyanakkor fokozódik a halálos szívizomelhalás esélye is. Ma van a „Ne gyújts rá” világnap.

A nehézlégzés a légvétel nehezítettsége, mely igen kellemetlen érzettel jár együtt. Talán nincs is olyan ember, aki így, vagy úgy nem érezte volna már e panaszt.

Egészséges egyéneknél futáskor, megerőltető fizikai munka hatására, de idegi megrázkódtatásra is jelentkezhet. Ilyenkor természetesen nem betegség váltja ki, hanem a szervezet túlterhelése és nem is érezzük azt különösebben kellemetlennek. Különböző betegségek panaszaként fellépő légszomjnál csökkent fizikai teljesítőképesség mellett találkozunk azzal.

A légszomj talán a leggyakoribb tünete tüdőbetegségeknek, szívbetegségnek. A diagnózis szempontjából fontos megfigyelni, hogy mikor jelentkezett először a nehézlégzés, s kezdettől fogva változott-e a jellege? Lappangva lépett-e fel, vagy hirtelen kezdődött? Az is lényeges, hogy nappal, vagy éjszaka jelentkezik-e? Mikor jobb, fekve, vagy ülve? Összeállításunkkal segítünk eligazodni abban, hogy mi minden okozhatja e panaszt.

A magyar sportkardiológia megteremtése

Az elmúlt években történ tragikus sportolói halálesetek kapcsán átfogó szűrőprogram indult, melynek során eddig 133 olimpikon és 67 élsportoló teljeskörű kardiológiai és sportélettani kivizsgálására került sor. A vizsgálatok fókuszában a hirtelen szívhalál rizikófaktorainak keresése, illetve megelőzése áll. A vizsgálatok további célja volt a sportág-specifikus, személyre szabott, lehetőleg minél inkább pálya közeli mérések végzése.


A sportolók minden mért és számított paramétere egy biobankban került rögzítésre, melyben különböző kardiológiai kórképekben szenvedő betegek adatai is megtalálhatók, és bioinformatikai módszerekkel összefüggéseikben elemezhetők. Kiemelendő, hogy a világon egyedülállóan 24 órás EKG valamint szív-MRI és echocardiographiás vizsgálat történik szűrés jelleggel. Ezáltal a kóros elváltozások korábban, precízebben diagnosztizálhatók és részletesebb információkhoz juthatunk a sportolói szív struktúrájával, működésével kapcsolatban. A vizsgálatok lehetőséget teremtenek a sportolói edzett szív és a kóros állapotú szív közötti nem mindig éles határ objektív elkülönítésére.

Az átfogó kutatómunka eredményeként meghatározhatók a sportolók sportág-specifikus keringési paramétereire vonatkozó normálértékek is, melyek a jövőben „gold standard”-ként szolgálhatnak a kóros elváltozások kiszűrésére és biztos alapot adhatnak a prevenció jelentőségének megerősítésére. Eredményeink hozzájárulhatnak a sportolói hirtelen szívhalál előfordulásának csökkenéséhez.

Rengeteget hallunk róla, de mégsem tudjuk, hogy pontosan mit is takar az a rövid szó, hogy STROKE (vagy szélütés). Sajnos napjainkban egyre több embert érint ez az agyi érkatasztrófa, aminek ha nem ismerjük fel időben a jeleit, könnyen halálos kimenetelű is lehet. A rizikófaktorok kizárásával azonban akár 80%-kal csökkenthető lenne a stroke kialakulásának a kockázata.

A stroke világszerte és Magyarországon is a harmadik leggyakoribb haláloknak számít. Ennek az agyban hirtelen jelentkező érelzáródásnak lappangási ideje nincsen, kialakulásának a jelei pedig jól felismerhetőek.

Stressz
Tartósan magas vérnyomás
Rohanó életmód
Obesitás vagyis elhízás
Keringési problémák
Egészségtelen ételek

A szív működését egy pumpaként képzelhetjük el, ahol a pumpa funkciója, hogy a test érrendszerébe elegendő mennyiségű vért juttasson. Abban az esetben, amikor a szív pumpafunkciója nem kielégítő, szívelégtelenség (keringési elégtelenség) alakul ki. A betegség leggyakoribb oka szív izomzatának megbetegedése (pl. szívinfarctus), gyakori ok lehet a verőerek elsődleges megbetegedése (érszűkület), vagy a szív billentyűinek betegsége is. Az okok között szerepelhet továbbá a szív üregeinek csökkent tágulékonysága pl. kamrafalmegvastagodás esetén.


Ma már jobbára filteres teát iszunk – hatás szempontjából állítólag nincs különbség.Amerikai kutatók szerint a fekete vagy zöld tea fogyasztása jelentős mértékben csökkentheti a szívinfarktus utáni halálozás kockázatát.
A vizsgálat során csaknem kétezer infarktuson átesett (tehát magas rizikójú) beteget kérdeztek ki életvitelükre és teafogyasztásukra vonatkozóan, majd négy éven keresztül követték figyelemmel sorsukat. Az eredmények messze felülmúlták a kutatók előzetes várakozásait.

Sokszor nagyobb bajt jelez Annak ellenére, hogy sokat, sokszor és számos fórumon beszélünk a témáról, továbbra is alultájékozottak vagyunk szexuális ismeretek tekintetében. A merevedési zavarral kapcsolatos hiányos értesülésekre és tévhitekre épülő megközelítés nemcsak szexuális életünket és azon keresztül párkapcsolatainkat rombolja, de az egészségünkre is jelentős befolyással van.

Ma Magyarországon félmillió férfit, tehát egymillió embert érint a merevedési gond, hiszen a probléma ugyanúgy kihat a partnerekre is. Akkor beszélünk a merevedés zavaráról, ha a szexuális aktushoz szükséges erekció vagy nem jön létre, vagy nem kellő fokú, vagy nem tart kellő ideig a kielégítő szexuális együttlét elérése során.

Feliratkozás szívelégtelenség csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×