terhelésmérés

A SZÍVFREKVENCIA-INGADOZÁS MÉRÉSE ÉS SZEREPE A SZÍV ÉS A KERINGÉSI RENDSZER EDZETTSÉGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁBAN

 

Bármilyen egészségmegőrző mozgás illetve rehabilitációs mozgásterápia intenzitásának mérése leginkább a pulzusszám és a vér tejsavszintjének meghatározásával történik. Az egészségmegőrzés céljából végzett fizikai aktivitás, a fitness és a rehabilitáció területén egyszerűbb módszerekkel, a pulzusszámmal dolgoznak.

Nap mint nap sokan fogadkoznak, hogy változtatnak életük folyásán, egészségesebben fognak táplálkozni, beérik majd kevesebb kalóriával, felhagynak a mozgásszegény életmóddal.

Az esetek többségében ezek a kísérletek sajnos hamvukba halnak, a "majd" minden mást uralma alá hajt, bizonytalan messzeségbe tolva a hőn óhajtott változást.

A stressz és a rendszertelen életmód hatásai a koszorúérrendszerre.

A koszorúér elmeszesedése, az iszkémiás szívbetegség kockázata az életkor előrehaladásával mindkét nemben fokozódik. Ugyanakkor sajnos a fiatalkori - férfiaknál 45, nőknél 55 év alatt - szívinfarktusok gyakorisága az elmúlt évtizedben növekedést mutatott. Ez a tendencia az összes szív- és érrendszeri akut esemény gyakoriságának fokozódásával együtt észlelhető. Számos kutatócsoport vizsgálta a fiatalkori szívinfarktus okait, és az A típusú személyiség (menedzser típus), illetve a munkahelyi stressz oki szerepét igazolták.

A koszorúér-betegség kialakulásának számos olyan rizikófaktora ismert, amelyek nem befolyásolhatók: életkor, nem, családi öröklődés (genetika). Vannak olyan betegségek, amelyek kialakulását nem tudjuk jelen tudásunkkal megakadályozni (pl. magas vérnyomás betegség, cukorbetegség), de megfelelő kezeléssel a szívinfarktus kialakulásának esélye ezen betegnél is jelentősen csökkenthető. Vannak azonban olyan rizikótényezők, melyek életmódbeli változtatásokkal megszüntethetők, ezáltal a koszorúér-betegség kockázata csökkenthető. Ezek közé tartozik a dohányzás és a mozgásszegény, ülő életmód.

A sikeres és helyes fogyókúrához bizony türelem kell és kitartás. No meg idő. Ne hetekben gondolkodjunk, hanem hónapokban, ha valóban tartósan szeretnénk fölösleges kilóinktól megszabadulni. Készüljünk fel az előttünk álló feladatra és ne csüggedjünk, ha két nap elteltével még nem jön ránk a kisebb méretű szoknya.

És még egy: mozgás nélkül nincs fogyás! Bármennyire is betartunk mindenféle táplálkozási előírást, ha ezt nem támogatjuk meg a nekünk legmegfelelőbb mozgásformával, nem érhetünk el megfelelő hatást. S itt nem kell "bonyolult" dolgokra gondolni: elég, ha lépcsőn megyünk lift helyett, vagy sétálunk mindennap legalább egy-két buszmegállónyit, esetleg táncolunk, ha éppen kedvünk tartja. Ezekhez pedig nem kell külön szervezés, ráadásul pénzbe sem kerülnek.

A nehézlégzés a légvétel nehezítettsége, mely igen kellemetlen érzettel jár együtt. Talán nincs is olyan ember, aki így, vagy úgy nem érezte volna már e panaszt.

Egészséges egyéneknél futáskor, megerőltető fizikai munka hatására, de idegi megrázkódtatásra is jelentkezhet. Ilyenkor természetesen nem betegség váltja ki, hanem a szervezet túlterhelése és nem is érezzük azt különösebben kellemetlennek. Különböző betegségek panaszaként fellépő légszomjnál csökkent fizikai teljesítőképesség mellett találkozunk azzal.

A légszomj talán a leggyakoribb tünete tüdőbetegségeknek, szívbetegségnek. A diagnózis szempontjából fontos megfigyelni, hogy mikor jelentkezett először a nehézlégzés, s kezdettől fogva változott-e a jellege? Lappangva lépett-e fel, vagy hirtelen kezdődött? Az is lényeges, hogy nappal, vagy éjszaka jelentkezik-e? Mikor jobb, fekve, vagy ülve? Összeállításunkkal segítünk eligazodni abban, hogy mi minden okozhatja e panaszt.

Feliratkozás terhelésmérés csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×