rehabilitáció

Brunkow-módszerA Roswitha Brunkow német gyógytornász által kidolgozott technika olyan neurológiai rendellenességek, ortopédiai betegségek, tartási- és járási nehezítettséggel járó kórképek (pl. stroke) esetén ajánlott gyógymód, amelyet a betegek gyógytornásztól, családtagtól függetlenül, önállóan, a saját napi gyakorlatban többször is intenzíven alkalmazhatnak. Mindemellett – fájdalomcsillapító módszer lévén – gerincműtéten átesett betegeknek, jelentős fájdalommal járó elváltozások, vagy alacsony fájdalomküszöbbel párosuló krónikus mozgásszervi betegségek esetén is hasznos. Csupán napi húsz percet, egy tornamatracot és némi kitartást igényel a betegtől. Az eredmények már négy héten belül megmutatkoznak.

A Brunkow asszony által kifejlesztett tornagyakorlatok megkönnyítik a test felépítésében résztvevő izmok használatát, stabilizálását, jól szolgálják a fiziológiás tartás- és mozgásminta kialakulását, automatizálását. Brunkow egy balesetből kifolyólag hosszabb időre kerekesszékbe kényszerült, és saját „bőrén” tapasztalhatta meg a kezek és lábak támaszkodási funkciójának, az egész test proprioceptív (érzékelési-beidegzési), és neuromuszkuláris (izom-ideg kapcsolati) működésének fontosságát és lényegét, állapotából következően pedig nyugtalanító hiányát, ill. zavarát. Roswitha Brunkow módszerének sarokköve a csukló és boka maximális hátrafeszítésének fejlesztése, amit az exteroceptív ingerek és a proprioceptív nyomási-zömítési impulzus segítségével kezdeményezünk.

Hiperbárikus kamraA nyár és a kánikula nem kedvez a szív-és érrendszeri rendellenességekkel küzdőknek. A magyarok 30 százaléka magas vérnyomással küzd, melynek legrettegettebb szövődménye a stroke. Évente 50.000 magyar család szembesül közvetlen közelről a szélütéssel és éli át annak hatásait, következményeit. A stroke utáni felépülésben nagy szerep jut a hozzátartozóknak, akik sokat tehetnek azért, hogy a beteg újra teljes életet élhessen.
Az arra hajlamosaknál a nyári hirtelen időjárás változások, a hosszan tartó kánikula, a nem megfelelő folyadékbevitel és az egészségtelen táplálkozás nagyban hozzájárulhatnak a vérnyomás megemelkedéséhez, és megnő az egyes szövődmények veszélye is.
A stroke az agyérgörcs és az agyvérzés közös elnevezése. Az agyérgörcs az agyi erek elzáródását, az agyvérzés pedig az agyi erek „kiszakadását” jelenti. A stroke következtében a sérült érterület által ellátott agyrész károsodik, és kiesik annak funkciója, az agy nem kap elég oxigént.

A szélütéses beteg otthoni ápolása

A stroke-on átesett beteget általában néhány hetes kórházi kezelés után hazaengedik. A javulás sokszor már a kórházban megkezdődik, de az igazi gyógyulás otthon indul meg.

A hozzátartozóknak azonban óriási fejtörést okoz, hogyan ápolják, gondozzák az ágyhoz kötött beteget.

Gyógytorna és rehabilitáció

A stroke-on átesett betegeknek folyamatos, állandó mozgásra van szükségük ahhoz, hogy minél előbb talpra álljanak.

A gyógytornát már a kórházban el kellene kezdeni, ha a beteg túl van az életveszélyen, vérnyomása stabilizálódott, a gyógytornász irányításával ágyban fekve is végezhetők a tornagyakorlatok.

A kórházban a gyógytornász elsődleges feladata a helyes fektetés, ezzel ugyanis megelőzhető a kontraktúra, az ízületi mozgás beszűkülése.

A szélütéses beteg kezdetben csak az ágyban fekve tud tornázni.

Fogyatékkal élni

Böszörményi Gyula többkötetes író. Azon kevesek közé tartozik, akiknek írásait nemcsak a kritikusok, de az olvasók is számon tartják. 2003-ban az év sikerkönyve lett mesetriológiájának második, Gergő és a bűbájketrec című kötete. Író-olvasó találkozókra hívják, Gergő-történetei köré - akárcsak a roxforti varázslótanonc, Harry Potter alakja köré - gyerekklubok, játékos tanulmányi versenyek "szerveződnek".

A csontok képezik az emberi test vázát, támasztékát, szolgálják a mozgáshoz szükséges izomtapadási alapokat, ízületeket, és védelmet jelentenek a különlegesen érzékeny szerveknek, mint az agy, a szem, a fül, a tüdők, a szív. A csontok kollagén alapból, és az abban lerakódott ásványi anyagokból (kalcium, magnézium, nátrium, foszfát, karbonát) állnak. A csontokban állandó építési és lebontási folyamatok játszódnak le.

Vannak olyan betegségek, amelyek előtt a biológusok, immunológusok, járványtani szakemberek, genetikusok, gyakorló orvosok egyaránt értetlenül állnak. Ennek nemcsak az az oka, hogy bizonyos betegségek igen változatos formákban jelennek meg, azaz ahogy mondani szokták, "ahány beteg, annyi tünet", hanem az is, hogy az ilyen rejtélyes eredetű kórok kiváltó okára, okaira, mind ez idáig nem sikerült a kutatóknak "rátalálniuk". Márpedig mindaddig, míg egy testi vagy akár lelki kór eredete ismeretlen, a megelőzéséhez, gyógyításához szükséges patikaszert, védőoltást sem sikerül kifejleszteni, majd iparszerűen előállítani.

A koszorúér-betegség kialakulásának számos olyan rizikófaktora ismert, amelyek nem befolyásolhatók: életkor, nem, családi öröklődés (genetika). Vannak olyan betegségek, amelyek kialakulását nem tudjuk jelen tudásunkkal megakadályozni (pl. magas vérnyomás betegség, cukorbetegség), de megfelelő kezeléssel a szívinfarktus kialakulásának esélye ezen betegnél is jelentősen csökkenthető. Vannak azonban olyan rizikótényezők, melyek életmódbeli változtatásokkal megszüntethetők, ezáltal a koszorúér-betegség kockázata csökkenthető. Ezek közé tartozik a dohányzás és a mozgásszegény, ülő életmód.

Joachim Deckarm (fotó: Armin Kübelbeck; liszensz: CC-BY-SA-3.0 [http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0] – via Wikimedia Commons)

Egy német kézilabdázó, Joachim Deckarm 1979 március 30-án szenvedett tragikus balesetet Magyarországon, a Tatabányai Bányász ellen játszott KEK elődöntő mérkőzésen. Szerencsétlen szituációban fejelt össze Pánovics Lajossal, a következő pillanatban pedig – már eszméletlenül és tehetetlenül – fejjel a csarnok padlózatának csapódott.
Noha Pánovics is szédülve, vérző sérüléssel tápászkodott fel, a 25 éves, 194 cm magas német átlövő sokkal rosszabbul járt. Súlyos koponyatraumát szenvedett, kis híján meghalt. Kómába került, s bár beavatkozások egész sorát hajtották végre rajta, 131 napig lebegett eszméletlenül élet és halál között.
A több mint százszoros német válogatott, világbajnok sportember a hetvenes évek végének egyik legismertebb kézilabdázója volt. Karrierje nem egyszerűen kettétört, orvosai idővel egyre kevesebb reményt fűztek felébredéséhez. Deckarm azonban – több mint négy hónappal balesete után – egy napon magához tért, és ezzel elkezdődött élete legkeményebb és leghosszabb edzése... a mindennapokért.

Magyarországon minden tizedik ember csontritkulásban szenved. Ez az alattomosan, mindenfajta jelzés és fájdalom nélkül érkező betegség a felelős a hazánkban évente kb. 15 000 csípőtáji és 70 000 egyéb törés bekövetkeztéért. Világviszonylatban a csontritkulásra visszavezethető halálozások száma megközelíti a mell- és nőgyógyászati daganatok okozta halálozások számát.

A K&H gyógyvarázs eszközbeszerzési pályázat keretében eddig több mint félmilliárd forint értékben kaptak új műszereket a kórházak és mentőállomások.

Most területi pályázattal bővül a program, amelyben ezúttal a kórházak és mentőállomások mellett a gyermekorvosi rendelők is részt vehetnek. A kiíró ezúttal a kis betegek közérzetét javító, kényelmét szolgáló és gyógyulását segítő szolgáltatások megvalósítására irányuló pályázatokat is vár.

Régóta ismert betegség, napjainkban egyre többet hallhatunk róla.

Nevezik néma gyilkosnak is, mert sokszor alig kísérik tünetek, de legsúlyosabb szövődménye, a tüdőembólia akár halálos is lehet. Ismerjük okait, tudjuk, hogyan védekezhetünk ellene. Mégis rengeteg áldozatot szed ma is, amikor a diagnosztikai és a terápiás lehetőségek is igen fejlettek.

Képzeljük el a következő helyzetet: meglátogatjuk az édesanyánkat. Felajánljuk neki, hogy főzünk egy kávét, ám amikor a hűtőszekrénybe nyúlunk a tejért, kellemetlen meglepetés fogad -  tejesdoboz helyett egy hajkefe akad a kezünkbe. Tudjuk, hogy édesanyánk mindig is adott a rendre, ezért különösen furcsának találjuk a helyzetet.

A myasthenia gravis kifejezés görög-latin szóösszetétel, amely magyarul súlyos izomgyengeséget jelent. Egy ritka, nehezen felismerhető, nem fertőző autoimmun betegségről van szó, amely több mint 300 éve ismert. Viszonylag kevés embert érint: 1 millió lakosra kb. 80 ilyen beteg jut. Minden fajú, nemű és korú emberen előfordulhat, társadalmi, etnikai, földrajzi és éghajlati tényezőktől függetlenül.

Sugárterápia, kemoterápia, műtét utáni rehabilitáció

A műtéthez hasonlóan a sugárkezelés is helyi terápia, a szervezet egésze számára nem nyújt védelmet. A sugárzást a daganatra és közvetlen környezetére, illetve a műtét után a műtéti területre és annak környezetére irányítják úgy, hogy a célterületre jusson a tumor elpusztításához szükséges dózis, ugyanakkor az ép szövetek sugárvédelme biztosítva legyen. Ehhez korszerű gépekre és kiegészítő berendezésekre van szükség.

A szívünk az egészségünk központja, amelynek már egy kis meghibásodása is nagy hatással lehet teljes szervezetünkre.

Hazánkban kimagasló azon betegek száma, akik érintettek valamilyen szív-érrendszeri megbetegedésben, ezért szeptember 29-én a Szív Világnapján a szív-érrendszeri megbetegedések veszélyeire és egészségünk megőrzésére hívják fel a figyelmünket.

Vesetranszplantáció = rehabilitáció?

A transzplantáció (magyarul átültetés) kifejezés a veseelégtelen betegek esetében mindig a veseátültetésre vonatkozik. A veseátültetés módszerei és az átültetés után alkalmazott gyógykezelés az elmúlt évtizedben sokat fejlődött. Jelenleg a sikeres átültetés a végállapotú veseelégtelenség kezelésének legjobb módszere. A sikeres veseátültetéssel csaknem teljes rehabilitáció érhető el, erre azonban nem minden művesekezelésben részesülő betegnek van esélye.

A transzplantációs alkalmasságot befolyásoló tényezők közé az életkor, szív- vagy érbetegség és daganatos betegségek sorolhatók.

(foto: Canwest News)A terhesség mindhárom trimeszterében változik a testtartás, a járás biomechanikája. Ebben nemcsak a testsúlygyarapodás, hanem az ízületek hormonális eredetű ellazulása is szerepet játszik.

A magzat súlya megváltoztatja az anyai medence helyzetét, dőlésszögét. Az emelkedett progeszteron szint hatására fellazul a mozgásszervrendszer stabilitásáért is felelős támasztó- és kötőszövet. A növekvő magzat miatt előrébb kerül a kismama súlypontja, fokozódik az ágyéki gerinc görbülete. A terhesség ötödik-hatodik hónapjában mindez gyakran okoz kellemetlen derékfájást, lábzsibbadást, sántítást.

Feliratkozás rehabilitáció csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×