A cukorbajról az első feljegyzés az i. e. 1500 körüli időből származó egyiptomi papirusztekercsen olvasható, és már ismerték ezt a kórt az ősi Kína és India orvosai is. A betegség tudományos elnevezése: diabetes mellitus. Ennek eredete szintén érdekes, hiszen a szóösszetétel első tagja a túlzott vizeletürítésre, a második pedig a méz ízére utal. Thomas Willis angol orvos 1674-ben megízlelte egy cukorbeteg vizeletét, és nagyon édesnek találta. Az okot, hogy azért ilyen ízű, mert szőlőcukrot tartalmaz, csak jóval később ismerték fel.
metabolikus X szindróma
A metabolikus szindróma az iparosodott társadalmak népbetegsége. A túlzott energiabevitel és a mozgásszegény életmód következtében alakul ki.
Központi problémája az inzulin rezisztencia és az ehhez társuló másodlagos betegségek, melyek együttesen felgyorsítják az érelmeszesedés folyamatát.
A koleszterin a lipidek közé tartozó vegyület, amely a sejtmembrán és egyes hormonok felépítésében lényeges szerepet játszik. Nélkülözhetetlen a szervezet élettani folyamataiban, mégis mennyiségének kóros megnövekedése komoly veszélyekkel jár.
Alapvetően két típusa létezik. A "rossz" koleszterin az ún. LDL felelős a szervezetben többek között az érelmeszesedés kialakulásáért, ezzel szemben a "jó" koleszterin az ún. HDL az érelmeszesedés védőfaktorának számít.
Cukorbetegség - "Mindennapi" történet
"Mindig gyorsan megizzadtam. Nem aggódtam emiatt, még akkor sem gondoltam semmi bajra, mikor - úgy három éve - azt vettem észre, hogy sokkal hamarabb kimelegszem, mint korábban. Mivel sokat izzadtam, sokszor szomjas is voltam, ez is teljesen logikusnak tűnt. Rengeteget ittam, gyakrabban kellett vécére mennem - de még ez sem aggasztott. Csak, mikor már állandóan gyengének éreztem magam, akkor kerestem fel háziorvosomat azt remélve, hogy néhány vitaminnal újra rendbe hoz. Vérvizsgálatot végzett, ami kimutatta: igen magas a vércukorszintem" - emlékszik vissza betegsége kialakulására egy 48 éves cukorbeteg asszony.
Egy az USA-ban végzett vizsgálat szerint a C-vitamin megvédheti a passzív dohányosokat a füst által okozott ártalmaktól.
A kísérlet során azon passzív dohányosokban, akik két hónapon át napi 500 mg C-vitamint vettek magukhoz, átlagosan 11-12 százalékkal alacsonyabb koncentrációban mérték a jelenlétét egy, a sejtmembránt oxidatív úton károsító ún. lipid peroxidáznak. A kontrollcsoportba tartozó passzív dohányosok placebot (azaz C-vitamint nem tartalmazó, "üres" tablettákat) kaptak.
Nap mint nap sokan fogadkoznak, hogy változtatnak életük folyásán, egészségesebben fognak táplálkozni, beérik majd kevesebb kalóriával, felhagynak a mozgásszegény életmóddal.
Az esetek többségében ezek a kísérletek sajnos hamvukba halnak, a "majd" minden mást uralma alá hajt, bizonytalan messzeségbe tolva a hőn óhajtott változást.
A koszorúér-betegség kialakulásának számos olyan rizikófaktora ismert, amelyek nem befolyásolhatók: életkor, nem, családi öröklődés (genetika). Vannak olyan betegségek, amelyek kialakulását nem tudjuk jelen tudásunkkal megakadályozni (pl. magas vérnyomás betegség, cukorbetegség), de megfelelő kezeléssel a szívinfarktus kialakulásának esélye ezen betegnél is jelentősen csökkenthető. Vannak azonban olyan rizikótényezők, melyek életmódbeli változtatásokkal megszüntethetők, ezáltal a koszorúér-betegség kockázata csökkenthető. Ezek közé tartozik a dohányzás és a mozgásszegény, ülő életmód.
GYAKORISÁG
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatásai szerint az elhízás az európai lakosság körében 10-20%-ra tehető. A kelet-európai államokban, így Magyarországon az elhízottak aránya még magasabb, egyes felmérések szerint a túlsúlyosak, illetve az elhízottak aránya kb. 40-50 %. Az utóbbi néhány évtizedben az elhízás gyakorisága a fejlett országokban nőtt.
DEFINÍCIÓ/DIAGNÓZIS
Az elhízáson a szervezet zsírtartalmának kóros megnövekedését értjük.
Annak a megállapítására, hogy az elhízás milyen mértékű, számos eljárás van használatban.
Egyórás tevékenység alatt, testtömeg kilogrammonként.
1 kalória (kcal) = 4186 j (joule) – Kalkulátorunkhoz kattintson ide!
Teljességre nem törekvő táblázat az elfogyasztott táplálék összetételének előnyösebbé tételére.
Megjegyzés: betegség, mozgáshiány, mértéktelen alapfogyasztás esetén (pl. alkoholtartalmú italok) a táblázatban foglaltak korlátozottan irányadóak!
A metabolikus (anyagcsere) szindróma
Bár az érelmeszesedés és komplikációi, elsősorban a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozás 1994-től bizonyos mértékben csökkent, sajnos még mindig vezető halálokként szerepelnek.
Általánosan elfogadott tény, hogy a magas szérum-koleszterin szint megnöveli az érelmeszesedés, a szív és érrendszeri megbetegedések kialakulásának a kockázatát.
A koleszterin a szervezet valamennyi sejtjének lényeges építőanyag, a sejtmembránok alkotórésze. Nélkülözhetetlen az embrió zavartalan fejlődéséhez. Állatkísérletekben a koleszterin-szintézis gátlása fejlődési rendellenesség kialakulásához vezethet.
A szívkoszorúér megbetegedése a szívkoszorúér elmeszesedése révén jön létre. Ilyenkor a koszorúér belső falán zsír rakódik le, s megindul az érelmeszesedéses plakk növekedése.
A plakk előbb-utóbb szűkületet okoz, és a vérkeringést gátolva csökkenti a szív oxigénellátását. Ez a nem kielégítő oxigénellátás gyengíti a szívet.
Hypertoniáról (hypertensioról), azaz magasvérnyomás betegségről akkor beszélünk, ha a beteg vérnyomása az elfogadható normális felső értéket tartósan meghaladja.
A vérnyomás az a nyomás, amellyel a szív az érfalak ellenállását leküzdve a szervezet szövetei számára szükséges vérellátást biztosítja. A szív összehúzódása esetén a vérnyomás természetesen magasabb, ekkor ún. systolés vérnyomásról beszélünk (felső érték), a szív elernyedése esetén a mért érték alacsonyabb, ez a diastolés vérnyomás (alsó érték).
Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint a normál vérnyomás felső határa 130/85 Hgmm. Ha a vérnyomás felső értéke 130 és 139 Hgmm között, alsó értéke pedig 85-89 Hgmm között van akkor ún. magas normális vérnyomásról beszélünk. Az értékek növekedésével enyhe, középsúlyos és súlyos hypertoniával állunk szemben.
Potenciális szívbetegek a kövér gyerekek
Ropit, cukorkát, csokoládét, cukrozott üdítő italokat akarnak étel helyett is Évszázadokon keresztül hitték, hogy a kövér gyermek az egészséges gyermek. Ma, amikor már állandó női foglalatossággá vált a fogyókúrázás, még mindig ott bujkál szülők, nagyszülők tudatában az egykori tévhit.
Senki sem szeret orvoshoz járni, de akit elért egy betegség, természetesen meg akar gyógyulni. Ilyenkor a legkisebb panasz, fájdalom esetén is a beteg tudni akarja, hogy mi okozza a bajt és hogy kell-e orvoshoz mennie. Különösen igaz ez a szívbetegek esetében. Akik átestek egy vagy több infarktuson, vagy szívritmus-betegségük van, esetleg szívműtétjük volt, rendszeres orvosi ellenőrzést igényelnek. 30 éves kardiológus-praxisomban sok ezer szívbeteggel találkoztam. Amikor a beteg belép a rendelőmbe, rendszerint leolvasható arcáról a félelem: vajon rendben van-e a "motor".
