célpulzus

[gac]

A futás, kocogás előnyös, kivéve extrém túlsúly esetén!A metabolikus szindróma az iparosodott társadalmak népbetegsége. A túlzott energiabevitel és a mozgásszegény életmód következtében alakul ki. Központi problémája az inzulin rezisztencia és az ehhez társuló másodlagos betegségek, melyek együttesen felgyorsítják az érelmeszesedés folyamatát. A fiatal generáció „képernyő-függése”, a kóla, chips és gyorséttermek népszerűsége miatt egyre fiatalabb életkorban jelentkezik a betegség, előfordulása már a gyermekgyógyászati gyakorlatban sem ismeretlen. A tünetegyüttes megelőzésében a tudatos táplálkozás és a rendszeres testmozgás szerepe alapvető fontosságú.

A metabolikus szindróma (X szindróma) meghatározása (WHO)

A glukóz intolerancia kezdeti megnyilvánulása az emelkedett éhgyomri vércukorszint, majd csökken a glukóztolerancia, végül manifesztálódik a diabetes mellitus. A szénhidrátanyagcsere-zavar mellett további három jellemző tünetből legalább kettő jelenléte szükséges a tünetegyüttes megállapításához:

1. hipertónia (ismételten magas vérnyomás)
2. diszlipidémia (emelkedett összkoleszterin vagy LDL-koleszterin vagy triglicerid, vagy csökkent HDL-koleszterin szint)
3. alma típusú elhízás (BMI = 27 kg/m2 és/vagy derékkörfogat férfiaknál >94 cm, nőknél >80 cm-nél)A betegség kialakulásaA metabolikus szindróma létrejöttében központi szerepet játszik a felszaporodott viszcerális zsírszövet, illetve az általa termelt hormonszerű anyagok. Kellően nagy túlsúly esetén az inzulinrezisztencia kialakulása mindenkinél csak idő kérdése, de ha a családban halmozottan fordul elő cukorbetegség, már kisebb mértékű elhízás esetén is kialakulhat. Az inzulinérzékenység csökkenése eleinte az inzulintermelés fokozódását indukálja. A hiperinzulinémia emeli a szimpatikus idegrendszer aktivitását (sympathoadrenalis túlműködés), amely megteremti a magas vérnyomás kialakulásának előfeltételét. Egy idő után a hasnyálmirigy már képtelen a kompenzatórikus, azaz az inzulinrezisztencia mértékének megfelelő mennyiségű inzulint termelni, felütik fejüket a szénhidrát anyagcsere zavarai. A magasabb vércukorszint, illetve az inzulinhatás elégtelensége elősegítik az atherogén lipideltérések kialakulását, ami érbetegségeket okoz.

Magyarországon még mindig a szív- és érrendszeri megbetegedések jelentik a legfőbb halálokot. Míg Nyugat-Európában a várható életkor egyre kitolódik, Magyarországon csak az elmúlt időben kezdett lassan emelkedni. Az alacsony életkor okai főként a civilizáció ártalmai között keresendők. A felgyorsult élettempó, a rossz táplálkozási szokások, az elhízás, a fizikai állóképesség csökkenése, az ülő életmód, a dohányzás mind-mind a szívbetegségek kialakulásához vezethetnek.

Szívbetegségek diagnosztikája

Szívpanaszával a beteg először háziorvosát keresi meg, aki - indokolt esetben - továbbküldi kardiológiai kivizsgálásra.

A kardiológiai műszeres vizsgálatok alapját, az EKG-t, ma már gyakran a háziorvos készíti el. Az EKG elemzését minden, belgyógyászati beteget vizsgáló orvosnak el kell sajátítania. Az EKG során 12 elvezetéses EKG-görbe készül minden mellkasi fájdalommal jelentkező betegnél. Az elektrokardiogramm alkalmas arra is, hogy a mellkasi fájdalom alatti, sokszor reverzibilis, vagyis a fájdalom elmúltával megszűnő EKG-elváltozásokat is rögzítse. A tünetmentes időszakban szabályos EKG-görbével bíró betegek közel felénél, a mellkasi fájdalom alatt készült EKG-görbén kórjelző eltérések regisztrálhatók.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a nők halálozásának 53%-át szív- és érrendszeri betegségek okozták, míg a férfiak között ezek a betegségek 47%-ban felelősek a halálozásért.
A gyengébb nem tagjai közül szív- és érrendszeri betegségben ma már minden földrészen többen vesztik életüket, mint valamennyi rosszindulatú daganat, tuberkulózis, malária és AIDS következtében együttesen. Szinte nincs olyan család, ahol ne gyászolnának egy nagymamát, édesanyát, közeli hozzátartozót, testvért emiatt. Ezek az adatok különösen azért elszomorítóak, mivel a szív- és érrendszeri betegségek megfelelő életmóddal, megfelelő odafigyeléssel mintegy 80%-ban megelőzhetőek lennének.

Dr. Kiss Róbert Gábor a Magyar Kardiológusok Társaságának (MKT) elnöke szerint sajátos emancipáció zajlott le a szív- és érrendszeri betegségek terén. Való igaz, hogy nagyon sokáig döntően a férfiak kórjának hitték a menedzser- és életmódbetegséget, napjainkra azonban már a nőket is utolérte.

Nap mint nap sokan fogadkoznak, hogy változtatnak életük folyásán, egészségesebben fognak táplálkozni, beérik majd kevesebb kalóriával, felhagynak a mozgásszegény életmóddal. Az esetek többségében ezek a kísérletek sajnos hamvukba halnak, a "majd" minden mást uralma alá hajt, bizonytalan messzeségbe tolva a hőn óhajtott változást.

A koszorúér-betegség kialakulásának számos olyan rizikófaktora ismert, amelyek nem befolyásolhatók: életkor, nem, családi öröklődés (genetika). Vannak olyan betegségek, amelyek kialakulását nem tudjuk jelen tudásunkkal megakadályozni (pl. magas vérnyomás betegség, cukorbetegség), de megfelelő kezeléssel a szívinfarktus kialakulásának esélye ezen betegnél is jelentősen csökkenthető. Vannak azonban olyan rizikótényezők, melyek életmódbeli változtatásokkal megszüntethetők, ezáltal a koszorúér-betegség kockázata csökkenthető. Ezek közé tartozik a dohányzás és a mozgásszegény, ülő életmód.

Felelőtlenség lenne, ha biztosan leadott kilókról, hamarosan újra feszessé váló bőrről beszélnénk. Nincs két egyforma ember, tehát mindenkire másként hatnak az általános tanácsok. Lesznek olyanok, akiknél már az első hónap végén kedvező változást mutat a mérleg, de lehet, hogy sokan csak a harmadik hónapban éreznek majd valamilyen apró változást.

Amit ígérhetünk az az, hogy május végére olyan életformát alakíthat ki, amely alapja és kezdete lesz egy más, egészségesebb életnek. És mindezt erőlködés és önsanyargatás nélkül. Ami most egy kicsit szokatlan még, az néhány hónap múlva természetessé válik: a mindennapos testmozgás, zsírszegény étrend. Tartson velünk!

A sikeres és helyes fogyókúrához bizony türelem kell és kitartás. No meg idő. Ne hetekben gondolkodjunk, hanem hónapokban, ha valóban tartósan szeretnénk fölösleges kilóinktól megszabadulni. Készüljünk fel az előttünk álló feladatra és ne csüggedjünk, ha két nap elteltével még nem jön ránk a kisebb méretű szoknya.

És még egy: mozgás nélkül nincs fogyás! Bármennyire is betartunk mindenféle táplálkozási előírást, ha ezt nem támogatjuk meg a nekünk legmegfelelőbb mozgásformával, nem érhetünk el megfelelő hatást. S itt nem kell "bonyolult" dolgokra gondolni: elég, ha lépcsőn megyünk lift helyett, vagy sétálunk mindennap legalább egy-két buszmegállónyit, esetleg táncolunk, ha éppen kedvünk tartja. Ezekhez pedig nem kell külön szervezés, ráadásul pénzbe sem kerülnek.

Senki sem szeret orvoshoz járni, de akit elért egy betegség, természetesen meg akar gyógyulni. Ilyenkor a legkisebb panasz, fájdalom esetén is a beteg tudni akarja, hogy mi okozza a bajt és hogy kell-e orvoshoz mennie. Különösen igaz ez a szívbetegek esetében. Akik átestek egy vagy több infarktuson, vagy szívritmus-betegségük van, esetleg szívműtétjük volt, rendszeres orvosi ellenőrzést igényelnek. 30 éves kardiológus-praxisomban sok ezer szívbeteggel találkoztam. Amikor a beteg belép a rendelőmbe, rendszerint leolvasható arcáról a félelem: vajon rendben van-e a "motor".

Feliratkozás célpulzus csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×