A fittség egy olyan pszichés-fizikai állapot, amely magában foglalja az egészséget, a minőségi életet, az általános közérzetet, és a megnövekedett mindennapi teljesítőképességet.
A fittség elérésében a személyi edzőnek is nagy szerepe van, aki egy általánosan képzett fitness szakember, aki egyénre szabott edzés- és életmódprogramot tud kialakítani úgy, hogy a páciens adottságait, egészségi állapotát, fitness céljait maximálisan szem előtt tartja.
Szívbetegségek diagnosztikája
Szívpanaszával a beteg először háziorvosát keresi meg, aki - indokolt esetben - továbbküldi kardiológiai kivizsgálásra.
A kardiológiai műszeres vizsgálatok alapját, az EKG-t, ma már gyakran a háziorvos készíti el. Az EKG elemzését minden, belgyógyászati beteget vizsgáló orvosnak el kell sajátítania. Az EKG során 12 elvezetéses EKG-görbe készül minden mellkasi fájdalommal jelentkező betegnél. Az elektrokardiogramm alkalmas arra is, hogy a mellkasi fájdalom alatti, sokszor reverzibilis, vagyis a fájdalom elmúltával megszűnő EKG-elváltozásokat is rögzítse. A tünetmentes időszakban szabályos EKG-görbével bíró betegek közel felénél, a mellkasi fájdalom alatt készült EKG-görbén kórjelző eltérések regisztrálhatók.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a nők halálozásának 53%-át szív- és érrendszeri betegségek okozták, míg a férfiak között ezek a betegségek 47%-ban felelősek a halálozásért.
A gyengébb nem tagjai közül szív- és érrendszeri betegségben ma már minden földrészen többen vesztik életüket, mint valamennyi rosszindulatú daganat, tuberkulózis, malária és AIDS következtében együttesen. Szinte nincs olyan család, ahol ne gyászolnának egy nagymamát, édesanyát, közeli hozzátartozót, testvért emiatt. Ezek az adatok különösen azért elszomorítóak, mivel a szív- és érrendszeri betegségek megfelelő életmóddal, megfelelő odafigyeléssel mintegy 80%-ban megelőzhetőek lennének.
Dr. Kiss Róbert Gábor a Magyar Kardiológusok Társaságának (MKT) elnöke szerint sajátos emancipáció zajlott le a szív- és érrendszeri betegségek terén. Való igaz, hogy nagyon sokáig döntően a férfiak kórjának hitték a menedzser- és életmódbetegséget, napjainkra azonban már a nőket is utolérte.
A koszorúér-betegség kialakulásának számos olyan rizikófaktora ismert, amelyek nem befolyásolhatók: életkor, nem, családi öröklődés (genetika). Vannak olyan betegségek, amelyek kialakulását nem tudjuk jelen tudásunkkal megakadályozni (pl. magas vérnyomás betegség, cukorbetegség), de megfelelő kezeléssel a szívinfarktus kialakulásának esélye ezen betegnél is jelentősen csökkenthető. Vannak azonban olyan rizikótényezők, melyek életmódbeli változtatásokkal megszüntethetők, ezáltal a koszorúér-betegség kockázata csökkenthető. Ezek közé tartozik a dohányzás és a mozgásszegény, ülő életmód.
Fiatal emberek halálával szembesülni mindig lesújtó.
Különösen igaz ez, ha a tragédiát kamera is megörökíti – Fehér Miklós magyar válogatott labdarúgó halálát megrendülve, könnyekkel küszködve néztük a televízió képernyőjén keresztül.
Hogyan történhet meg ez látszólag makkegészséges fiatalokkal?
Kevés só, sok gyümölcs - a táplálkozás és a magas vérnyomás
Hazánk felnőtt lakosságának 15-20 százaléka hipertóniás. Sokan nem is tudnak a betegségükről, így kezelést sem kapnak, pedig a magas vérnyomás megnöveli az érelmeszesedés, a szív- és érrendszeri megbetegedések, pl. a szívizominfarktus vagy az agyvérzés kialakulásának a kockázatát.
A magas vérnyomás kialakulhat valamilyen ismert megbetegedés következtében; ilyenkor másodlagos, szekunder hipertóniáról beszélünk.
Leggyakrabban:
A szívkoszorúér megbetegedése a szívkoszorúér elmeszesedése révén jön létre. Ilyenkor a koszorúér belső falán zsír rakódik le, s megindul az érelmeszesedéses plakk növekedése.
A plakk előbb-utóbb szűkületet okoz, és a vérkeringést gátolva csökkenti a szív oxigénellátását. Ez a nem kielégítő oxigénellátás gyengíti a szívet.
A sikeres és helyes fogyókúrához bizony türelem kell és kitartás. No meg idő. Ne hetekben gondolkodjunk, hanem hónapokban, ha valóban tartósan szeretnénk fölösleges kilóinktól megszabadulni. Készüljünk fel az előttünk álló feladatra és ne csüggedjünk, ha két nap elteltével még nem jön ránk a kisebb méretű szoknya.
És még egy: mozgás nélkül nincs fogyás! Bármennyire is betartunk mindenféle táplálkozási előírást, ha ezt nem támogatjuk meg a nekünk legmegfelelőbb mozgásformával, nem érhetünk el megfelelő hatást. S itt nem kell "bonyolult" dolgokra gondolni: elég, ha lépcsőn megyünk lift helyett, vagy sétálunk mindennap legalább egy-két buszmegállónyit, esetleg táncolunk, ha éppen kedvünk tartja. Ezekhez pedig nem kell külön szervezés, ráadásul pénzbe sem kerülnek.
Potenciális szívbetegek a kövér gyerekek
Ropit, cukorkát, csokoládét, cukrozott üdítő italokat akarnak étel helyett is Évszázadokon keresztül hitték, hogy a kövér gyermek az egészséges gyermek. Ma, amikor már állandó női foglalatossággá vált a fogyókúrázás, még mindig ott bujkál szülők, nagyszülők tudatában az egykori tévhit.
A szív működését egy pumpaként képzelhetjük el, ahol a pumpa funkciója, hogy a test érrendszerébe elegendő mennyiségű vért juttasson. Abban az esetben, amikor a szív pumpafunkciója nem kielégítő, szívelégtelenség (keringési elégtelenség) alakul ki. A betegség leggyakoribb oka szív izomzatának megbetegedése (pl. szívinfarctus), gyakori ok lehet a verőerek elsődleges megbetegedése (érszűkület), vagy a szív billentyűinek betegsége is. Az okok között szerepelhet továbbá a szív üregeinek csökkent tágulékonysága pl. kamrafalmegvastagodás esetén.
Amerikai kutatók szerint a fekete vagy zöld tea fogyasztása jelentős mértékben csökkentheti a szívinfarktus utáni halálozás kockázatát.
A vizsgálat során csaknem kétezer infarktuson átesett (tehát magas rizikójú) beteget kérdeztek ki életvitelükre és teafogyasztásukra vonatkozóan, majd négy éven keresztül követték figyelemmel sorsukat. Az eredmények messze felülmúlták a kutatók előzetes várakozásait.
Senki sem szeret orvoshoz járni, de akit elért egy betegség, természetesen meg akar gyógyulni. Ilyenkor a legkisebb panasz, fájdalom esetén is a beteg tudni akarja, hogy mi okozza a bajt és hogy kell-e orvoshoz mennie. Különösen igaz ez a szívbetegek esetében. Akik átestek egy vagy több infarktuson, vagy szívritmus-betegségük van, esetleg szívműtétjük volt, rendszeres orvosi ellenőrzést igényelnek. 30 éves kardiológus-praxisomban sok ezer szívbeteggel találkoztam. Amikor a beteg belép a rendelőmbe, rendszerint leolvasható arcáról a félelem: vajon rendben van-e a "motor".
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.