Karvonen

[gac]

Higanyoszlopos vérnyomásmérőA magas vérnyomás alattomos betegség, évekig nem okoz panaszt. A vérnyomás időszakos emelkedése normális jelenség (pl. erősebb fizikai munkavégzésnél, stresszhelyzetben), kórosnak akkor tekintjük amikor tartósan magas értéket mérnek. A magasvérnyomás betegség diétás kezelésének alapja a sószegénység. Az ételek ízesítéséhez és készítéséhez kevesebb sót illetve sószegény nyersanyagokat kell használni.

Szívbetegségek diagnosztikája

Szívpanaszával a beteg először háziorvosát keresi meg, aki - indokolt esetben - továbbküldi kardiológiai kivizsgálásra.

A kardiológiai műszeres vizsgálatok alapját, az EKG-t, ma már gyakran a háziorvos készíti el. Az EKG elemzését minden, belgyógyászati beteget vizsgáló orvosnak el kell sajátítania. Az EKG során 12 elvezetéses EKG-görbe készül minden mellkasi fájdalommal jelentkező betegnél. Az elektrokardiogramm alkalmas arra is, hogy a mellkasi fájdalom alatti, sokszor reverzibilis, vagyis a fájdalom elmúltával megszűnő EKG-elváltozásokat is rögzítse. A tünetmentes időszakban szabályos EKG-görbével bíró betegek közel felénél, a mellkasi fájdalom alatt készült EKG-görbén kórjelző eltérések regisztrálhatók.

Nap mint nap sokan fogadkoznak, hogy változtatnak életük folyásán, egészségesebben fognak táplálkozni, beérik majd kevesebb kalóriával, felhagynak a mozgásszegény életmóddal. Az esetek többségében ezek a kísérletek sajnos hamvukba halnak, a "majd" minden mást uralma alá hajt, bizonytalan messzeségbe tolva a hőn óhajtott változást.

A koszorúér-betegség kialakulásának számos olyan rizikófaktora ismert, amelyek nem befolyásolhatók: életkor, nem, családi öröklődés (genetika). Vannak olyan betegségek, amelyek kialakulását nem tudjuk jelen tudásunkkal megakadályozni (pl. magas vérnyomás betegség, cukorbetegség), de megfelelő kezeléssel a szívinfarktus kialakulásának esélye ezen betegnél is jelentősen csökkenthető. Vannak azonban olyan rizikótényezők, melyek életmódbeli változtatásokkal megszüntethetők, ezáltal a koszorúér-betegség kockázata csökkenthető. Ezek közé tartozik a dohányzás és a mozgásszegény, ülő életmód.

Csokoládé és az érelmeszesedés

Mielőtt még bárki elfogultsággal vádolhatna, előre beismerem, szeretem a csokoládét, mégpedig a fekete, úgynevezett keserűcsokoládét.

Éppen ezért nagyon megörültem, amikor egy rangos tudományos folyóiratban, az American Journal of Clinical Nutritionban egy elegáns kísérlet eredményeként arról számoltak be, hogy a kakaópor és a keserűcsokoládé csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát.

A szívkoszorúér megbetegedése a szívkoszorúér elmeszesedése révén jön létre. Ilyenkor a koszorúér belső falán zsír rakódik le, s megindul az érelmeszesedéses plakk növekedése. Ez a plakk előbb-utóbb szűkületet okoz, és a vérkeringést gátolva csökkenti a szív oxigénellátását.Ez a nem kielégítő oxigénellátás gyengíti a szívet.

Az alma típus...Gyanítom, hogy újévi fogadalmaink listáján előkelő helyet foglalt el az önmagunknak vagy környezetünknek tett ígéret: januártól fogyókúrázom! Aztán telnek a napok, a hetek, és újabbnál újabb kifogást találunk a diéta elodázására. Aztán tavasszal előkerülnek a szekrényből az „összement" szoknyák, nadrágok és beindul a fogyókúra-őrület.

A legtöbben pillanatok alatt, különösebb erőfeszítés nélkül szeretnének megszabadulni a súlyfeleslegüktől. Ez természetesen – általában – a legtrendibb csodamódszer segítségével sem sikerül. Így a többletsúly megmarad, esetleg a helytelen táplálkozási szokásoknak köszönhetően még gyűlik is hozzá néhány kilogramm. Majd jön a következő január, az újabb fogadalom, és kezdődik az egész körforgás elölről. Így sok ember mondhatja el magáról, hogy bár egész életében diétázott, mégis egyre kövérebb lett.

Ritka betegségeknek hívjuk azokat a betegségeket, amelyek előfordulása a népességben kevesebb, mint 1/2000, azaz kétezer emberből legfeljebb egyet súlyt.

Azonban több ezer ilyen betegséget tartanak nyilván, amelyek együttesen már jelentős részét érintik az embereknek – ezért is hívják fel a figyelmet február utolsó napján a ritka betegségekre.

Senki sem szeret orvoshoz járni, de akit elért egy betegség, természetesen meg akar gyógyulni. Ilyenkor a legkisebb panasz, fájdalom esetén is a beteg tudni akarja, hogy mi okozza a bajt és hogy kell-e orvoshoz mennie. Különösen igaz ez a szívbetegek esetében. Akik átestek egy vagy több infarktuson, vagy szívritmus-betegségük van, esetleg szívműtétjük volt, rendszeres orvosi ellenőrzést igényelnek. 30 éves kardiológus-praxisomban sok ezer szívbeteggel találkoztam. Amikor a beteg belép a rendelőmbe, rendszerint leolvasható arcáról a félelem: vajon rendben van-e a "motor".

Feliratkozás Karvonen csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×