Fizikális háttér és gyakorlati megfontolások
TestĂĽnk statikai szerkezetĂ©nek állandĂłságához az agonista Ă©s antagonista izomcsoportok egyensĂşlya szĂĽksĂ©ges. Ezek működĂ©si mechanizmusuk Ă©s felĂ©pĂtĂ©sĂĽk alapján is kĂĽlönböznek egymástĂłl.
Funkcionálisan elkĂĽlönĂthetĹ‘k a hajlĂtĂł Ă©s nyĂşjtĂł, illetve a közelĂtĹ‘ Ă©s távolĂtĂł izmok. Szerkezetileg a myoglobinban gazdag, tĂłnusos, vörös izom az egyik tĂpus. Ilyen felĂ©pĂtĂ©sűek a testtartásĂ©rt is felelĹ‘s, tartĂłsan terhelhetĹ‘, lassan reagálĂł, de lassan is fáradĂł izmok.
A másik tĂpus a fázisos, fehĂ©r izom, mely gyorsan hĂşzĂłdik össze Ă©s hamar elfárad, rövid ideig terhelhetĹ‘, hosszabb pihenĂ©st igĂ©nyel.Amennyiben az izompárok egyensĂşlyban vannak, akkor elemeik terhelĂ©skor teljes összehĂşzĂłdásra kĂ©pesek, nyugalomban maximálisan Ă©s görcsmentesen ellazulnak, alapállapotban normális a tĂłnusuk, a test fĂĽggĹ‘leges helyzetĂ©t kĂ©pesek tartĂłsan biztosĂtani.
Janda felosztása szerint a törzsĂĽnk tartását biztosĂtĂł párok az alábbi izmok:
- hátsó nyakizmok – elülső nyakizmok
- trapézizom (m. trapezius) – nagy mellizom (m. pectoralis major)
- rombuszizom (m. rhomboideus) – elülső fűrészizom (m. serratus anterior)
- egyenes hasizom (m. rectus abdominis) – négyszögű ágyékizom (m. quadratus lumborum)
- kĂĽlsĹ‘ Ă©s belsĹ‘ ferde hasizom (m. obliquus externus Ă©s internus) – gerincmerevĂtĹ‘ izom (m. erector spinae)
- nagy farizom (m. gluteus maximus) – egyenes combizom (m. rectus femoris)
- kĂ©tfejű combizom (m. biceps femoris) – csĂpĹ‘horpasz-izom (m. iliopsosas)
- félhártyás izom (m. semimembranosus) – szabóizom (m. sartorius)
- félinas izom (m. semitendinosus) – széles pólyaizom (m. tensor fasciae latae)
Ha az izomegyensĂşly megbomlik, a tĂłnusos izmok zsugorodnak, az általuk áthidalt ĂzĂĽletek mozgása beszűkĂĽl, a fázisos izmok pedig megnyĂşlnak, elgyengĂĽlnek. Az eltolt erĹ‘viszonyoknak megfelelĹ‘ Ăşj "egyensĂşlyi" kĂ©nyszerhelyzet mozgásszervi panaszok egĂ©sz sorát alapozhatja meg.
A helytelen tartás huzamos fennállása felnĹ‘ttkori degeneratĂv betegsĂ©gekre hajlamosĂt, megnehezĂti a munkavĂ©gzĂ©st, nemkĂĽlönben az egyszerű, hĂ©tköznapi mozgásokat, mozdulatokat. A hosszĂş ideje fennállĂł fájdalom általános tűrĹ‘kĂ©pessĂ©gĂĽnket rontva tĂĽrelmetlenebbĂ©, kedvetlenebbĂ© tesz. A tĂĽneti kezelĂ©s sokszor hasztalan. Az okok, illetve az ok-okozati összefĂĽggĂ©sek feltárása szĂĽksĂ©ges.
Gerinciskola, medencebeállĂtĂł torna, tartáskorrekciĂł Ă©s stabilizálĂł tartásjavĂtĂł torna
A gyógytornászok első lépésben a tartáshiba okát keresik meg:
- alkati adottságok, végtaghosszkülönbség, régebbi medence- vagy alsó végtagi traumák
- hirtelen serdülőkori növekedés
- helytelen beavatkozás a csecsemĹ‘kori mozgásfejlĹ‘dĂ©sbe, kĂşszĂł korszak lerövidĂtĂ©se
- fájdalom, idegsérülés, idegbénulás miatt kialakuló védő-, kompenzáló mechanizmus
- mozgásszegĂ©ny Ă©letmĂłd, hát- Ă©s törzsizmok csökkent teherbĂrĂł kĂ©pessĂ©ge
- túl magas sarkú cipő hordása
- terhek cipelése, emelése
- rázkódással járó dinamikus helyzet- és helyváltoztatások
- törzsfordĂtással járĂł hirtelen törzsmozgások
- helyes testtartáshoz szükséges ismeret hiánya, illetve akaraterő, motiváció, készség hiánya
- stressz, közöny, pszichés tényezők
Második lĂ©pĂ©sben a medencĂ©t állĂtják be minden testhelyzetben, megtanĂtják az elongáciĂłt (hossztengelyi nyĂşjtĂłzást), a hasznos Ă©s káros mozdulatok, mozdulatsorok tudatosĂtását Ă©s kontrollálását, a károsak eliminálását.
A zsugorodĂł izmok nyĂşjtásával, Ă©s a megnyĂşlt izmok erĹ‘sĂtĂ©sĂ©vel Ăşn. izomfűzĹ‘t alakĂtanak ki. A mobilizáciĂłs gyakorlatok a gerinc mozgĂ©konyságának megtartását, a korrekciĂłs feladatok a helyes testtartás visszanyerĂ©sĂ©t cĂ©lozzák.
Váliné Fekete Szilvia
gyógytornász, egészségügyi szaktanár