alkartörés

A szervezet stabil vázát a csontrendszer alkotja. A csontok élő csontszövetből és a bennük lerakódott szervetlen állományból, jórészt kalciumsókból állnak.

A csontokat alakjuk, szerkezetük szerint lehet csoportosítani. A hosszú csöves csontok elsősorban a végtagokban találhatók. Lapos csontok például a koponya csontjai. Köbös csontok a csigolyák, a kéz- és lábtőcsontok.

Minden csontnak van egy – csontonként változó vastagságú – tömör külső kéreg- és belső szivacsos állománya. A hosszú csöves csontok egy részében ezenkívül a velőűrnek nevezett üreg is megtalálható. A szivacsos állományt és a velőűrt csontvelő tölti ki. Ez a szövettípus vesz részt a vérképzésben, a vér sejtes elemeinek a termelésében.

 

A Nemzetközi Oszteoporózis Alapítvány (IOF, International Osteoporosis Foundation) minden év október 20-án tartotta az Oszteoporózis Világnapját. Ezen a napon a Föld számos országában szerveznek orvosszakmai és társadalmi eseményeket, amelyek célja felhívni a figyelmet erre a veszedelmes, és egyre jobban terjedő népbetegségre. Számos európai országban, így Franciaországban, Nagy-Britanniában, Németországban, Ausztriában, Belgiumban, stb. zajlanak ilyen rendezvények az Oszteoporózis Világnapján.

Az IOF 2008-ban jelentős megtorpanást észlelt több európai országban, így hazánkban is a csontritkulás ellátásának kormányzati és egészségbiztosítási hozzáállásában. Azt érzékelik, hogy a csontritkulást nem mindenütt kezelik népegészségügyi priorotásként és nem biztosítanak megfelelő forrásokat a betegség elleni küzdelemre. Több európai országban csak azután támogatják a csontritkulás felismerését és kezelését, ha a beteg már túl van az első csonttörésen. Történik mindez, egy olyan európai helyzetben, amely az alábbi adatokkal jellemezhető:

- Európában évente közel 3 millió csonttörés keletkezik oszteoporózis talaján.
- A porózisos csonttörések ellátásának a költségei az Európai Unióban évente 37 milliárd(!) eurót emésztenek fel.
- A törések gyakorisága egyre növekszik. Ha nem sikerül megtörni ezt a növekedést, a törésellátás költségei 10 éven belül megkétszereződnek. Ez pedig nem kikerülhető költség: a biztosítók legfeljebb az alapbetegség kezelését vonhatják meg, a szövődményként megjelenő csonttörés ellátását már mindenképpen el kell végezni a sérült emberen.
- A csípőtörésen átesett betegek közül minden ötödik (20%) meghal egy éven belül!
- Európában a csonttörést elszenvedő emberek több, mint 80%-a semmilyen oszteoporózis ellátásban nem részesül, sőt még a betegségük felismerésére sem kerül sor.

A csontritkulásban szenvedők száma folyamatosan nő. Világszerte, az 50 év feletti korosztályt nézve háromból egy nő és négyből egy férfi szenved el csonttörést gyenge csontozata miatt. Az Egyesült Államokban és Japánban mintegy 75 millió embert érint a betegség, más számítások szerint a világon hozzávetőleg 200 millió ember él csontritkulással. Magyarországon körülbelül 800.000 osteoporosisos beteg él, osteoporosis elleni gyógyszeres kezelés alatt ugyanakkor maximum 100.000 érintett áll. Az EU tagállamaiban minden 30. másodpercben bekövetkezik egy olyan törés, amely az osteoporosis számlájára írható. Itthon évente 64.000 csontritkulással összefüggésbe hozható törést diagnosztizálnak.

MérlegFizikális háttér és gyakorlati megfontolások Testünk statikai szerkezetének állandóságához az agonista és antagonista izomcsoportok egyensúlya szükséges. Ezek működési mechanizmusuk és felépítésük alapján is különböznek egymástól. Funkcionálisan elkülöníthetők a hajlító és nyújtó, illetve a közelítő és távolító izmok. Szerkezetileg a myoglobinban gazdag, tónusos, vörös izom az egyik típus. Ilyen felépítésűek a testtartásért is felelős, tartósan terhelhető, lassan reagáló, de lassan is fáradó izmok. A másik típus a fázisos, fehér izom, mely gyorsan húzódik össze és hamar elfárad, rövid ideig terhelhető, hosszabb pihenést igényel.Amennyiben az izompárok egyensúlyban vannak, akkor elemeik terheléskor teljes összehúzódásra képesek, nyugalomban maximálisan és görcsmentesen ellazulnak, alapállapotban normális a tónusuk, a test függőleges helyzetét képesek tartósan biztosítani.
 
Janda felosztása szerint a törzsünk tartását biztosító párok a következő izmok: hátsó nyakizmok – elülső nyakizmok; trapézizom (m. trapezius) – nagy mellizom (m. pectoralis major); rombuszizom (m. rhomboideus) – elülső fűrészizom (m. serratus anterior); egyenes hasizom (m. rectus abdominis) – négyszögű ágyékizom (m. quadratus lumborum); külső és belső ferde hasizom (m. obliquus externus és internus) – gerincmerevítő izom (m. erector spinae); nagy farizom (m. gluteus maximus) – egyenes combizom (m. rectus femoris); kétfejű combizom (m. biceps femoris) – csípőhorpasz-izom (m. iliopsosas); félhártyás izom (m. semimembranosus) – szabóizom (m. sartorius); félinas izom (m. semitendinosus) – széles pólyaizom (m. tensor fasciae latae).

A kisgyermekkorban elkezdett mozgásterápiának a lényege a prevenció és a kezdődő rendellenességek korrekciója. A foglalkozások során oldott légkört kell teremtenünk annak érdekében, hogy a gyerekek kinyíljanak, aktivizálódjanak. 

Kerüljük a szigorú fegyelmezést, meg kell éreztetnünk a mozgás örömét. A gyakorlatoknak sikerélményt kell nyújtaniuk, ezért a természetes mozgásokat, játékos elemeket szükséges előnyben részesítenünk.

Feliratkozás alkartörés csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×