gerincvizsgálat

[gac]

Dorn-terápiaDieter Dorn 1938-ban született egy német kistelepülésen. Ifjúkorában mezőgazdasági termelőként dolgozott és nem is tervezett – mai kifejezéssel élve – pályamódosítást, nem voltak a földtől, annak művelésétől távol álló ambíciói.Egy napon azonban oly szerencsétlenül emelt fel egy méretes farönköt, hogy utána egyszerűen nem bírt felegyenesedni. – Hexenschuss! – hasított belé. – Már csak ez hiányzott!
Hogy, hogy nem, Dorn derekát egy a telepen dolgozó nyolcvanéves parasztbácsi roppantotta a helyére. Azonnal megszűnt a fájdalma, mi több, késő estig dolgozott a gazdaságban. Az esetnek híre kelt, és egyre többen kérték az idős ember segítségét mozgásszervi panaszaik orvoslásához. A falubeliek elégedetten, túlnyomórészük gyógyultan távozott. Kis idő múlva a parasztbácsi meghalt, de mivel Herr Dorn az esetek többségénél jelen volt és figyelemmel követte a különböző fogásokat, a falu népe benne látta a gyógyító utódot. Első nekifutásként felesége tíz éve fennálló migrénjét szüntette meg, majd felbátorodva egyre többet és többet tudott segíteni a hozzá fordulókon. Csaknem tíz év telt el így.

Dorn mélyreható anatómiai és élettani ismeretek nélkül „praktizált”, így egyre sürgetőbb szükségét érezte annak, hogy intézményes egészségügyi képzésen vegyen részt. Ekkor vallotta be: „Ha tudtam volna, hogy ilyen bonyolult az anatómia, sok mindent nem is mertem volna megtenni.” Dieter Dorn szó szerint az ujjaiban érezte embertársai „elesettségét”, tapintással érzékelte az egyenlőtlenségeket. Kifejlesztett egy sajátos technikát, fellazította a tartóizmot, helyére tornáztatta a kiálló csigolyát. 1975-ben könyvet írt a módszeréről, majd betegeknek szervezett tanfolyamokat, melyen az önsegítő Dorn gyakorlatokat tanította.

Ezt a kellemetlen, gyötrő állapotot szinte minden ember megtapasztalta már, hiszen a felnőtt lakosság körében ez az egyik leggyakoribb panasz. Az esetek nagy részében, csak „egyszerű" fejfájásról van szó, melyet például megfázás, közeledő időjárási front, túlzott alkoholfogyasztás vagy éppen megfeszített szellemi munka hív elő. Az így kialakult fejfájás fejfájáscsillapító hatására megnyugtatóan elmúlik, ám ha gyakran visszatérő, nehezen múló állapotról van szó, akkor már bizony tanácsos szakemberhez fordulni.

Kevesen vannak azok a szerencsések, akik a herpesz fertőzés semmilyen formájával nem találkoztak. Akinek valaha már megjelentek a száján vagy a teste egyéb területén a típusos hólyagocskák, tudja, hogy ez a látszólag jelentéktelen elváltozás milyen kellemetlen lehet annak, akinek a bőrén kialakul.

Fülkürt (tuba auditiva)Az nem más, mint egy 3.5-4 cm-es kürtő (tuba auditiva), amely átjárást, szellőzést biztosít a középfül számára az orrgarat, végeredményben a külvilág felé.

Közönséges esetben a két fülkürt megnyílása nyeléskor, ásításkor történik, amely a lágyszájpadot emelő és feszítő izmok összehúzódásainak köszönhető. Ezek egyes rostjai a külső harmadát tekintve csontos, belső kétharmadában porcos képlet garatüregi végénél erednek. Az izmok összehúzódásukkor a hártyás beszájadzásokat is megfeszítik; ez az egyszerű mechanizmus nyitja a „szelepeket”. Noha nem minden nyeléskor történik meg mindez, a percenkénti 1-3 megnyílás elegendő a nyomás észrevétlen kiegyenlítődéséhez, a dobüreg szellőzéséhez.

A fülkürt (szerzői nevén Eustach-kürt) szerepe azonban nem merül ki ebben. Némi képzavarral élve a középfül szemétledobója is egyben, hiszen a dobüregnek (ami a dobhártya mögött kezdődik) ez a vezeték teszi lehetővé a fentebb részletezett mechanizmussal segített, csillószőrök közreműködésével végbemenő tisztulását.

Egyre több orvos véli úgy világszerte, hogy a komputertomográfia (CT) alkalmazása messze gondosabb mérlegelést igényelne, mint ahogy az a jelenlegi gyakorlat alapján megvalósul.

A rutineljárású képalkotó módszer nélkülözhetetlen segítője az orvosi diagnózis felállításának, de szűrő-megelőző jellegű, illetve különösen a rejtett betegségek felderítését szolgáló teljes test CT nehezen indokolható, sőt veszélyes.

MérlegFizikális háttér és gyakorlati megfontolások Testünk statikai szerkezetének állandóságához az agonista és antagonista izomcsoportok egyensúlya szükséges. Ezek működési mechanizmusuk és felépítésük alapján is különböznek egymástól. Funkcionálisan elkülöníthetők a hajlító és nyújtó, illetve a közelítő és távolító izmok. Szerkezetileg a myoglobinban gazdag, tónusos, vörös izom az egyik típus. Ilyen felépítésűek a testtartásért is felelős, tartósan terhelhető, lassan reagáló, de lassan is fáradó izmok. A másik típus a fázisos, fehér izom, mely gyorsan húzódik össze és hamar elfárad, rövid ideig terhelhető, hosszabb pihenést igényel.Amennyiben az izompárok egyensúlyban vannak, akkor elemeik terheléskor teljes összehúzódásra képesek, nyugalomban maximálisan és görcsmentesen ellazulnak, alapállapotban normális a tónusuk, a test függőleges helyzetét képesek tartósan biztosítani.
 
Janda felosztása szerint a törzsünk tartását biztosító párok a következő izmok: hátsó nyakizmok – elülső nyakizmok; trapézizom (m. trapezius) – nagy mellizom (m. pectoralis major); rombuszizom (m. rhomboideus) – elülső fűrészizom (m. serratus anterior); egyenes hasizom (m. rectus abdominis) – négyszögű ágyékizom (m. quadratus lumborum); külső és belső ferde hasizom (m. obliquus externus és internus) – gerincmerevítő izom (m. erector spinae); nagy farizom (m. gluteus maximus) – egyenes combizom (m. rectus femoris); kétfejű combizom (m. biceps femoris) – csípőhorpasz-izom (m. iliopsosas); félhártyás izom (m. semimembranosus) – szabóizom (m. sartorius); félinas izom (m. semitendinosus) – széles pólyaizom (m. tensor fasciae latae).

A mozgásszervi betegségek - szerte a világ civilizált országaiban - immár csakúgy népbetegségnek számítanak, mint például az allergia vagy a csontritkulás.
A nemzetközi egészségstatisztikai adatok szerint az iparilag fejlett országokban - elsősorban - a mozgásszegény, stresszes életmód következtében a felnőtt lakosságnak csaknem 90 százaléka szenved életének egy periódusában nyak-, hát- vagy derékfájástól.

Funkcionális egység Kapandji szerintA Kapandji-féle funkcionális egység vagy „segmentum mobile” két szomszédos ízület mobilis kapcsolatát jelenti, beleértve az összes anatómiai képletet (csigolyatest, porckorong, nyúlványok, kisízületek, szalagok, izmok). A mozgásszegmentnek egyszerre két – egymásnak látszólag ellentmondó – feltételnek kell megfelelnie. Egyrészt mobilisnak kell lennie, hogy – összességében – hajlékonyságot tudjon biztosítani, másrészt (a test tengelyében) stabilnak és teherbírónak kell maradnia. A forgáspont a kisízület, a tengelyirányú terhelés a csigolyatestre és a porckorongra nehezedik, az ellenerőt pedig a csigolyák között és mellett húzódó szalagok és izmok tartása ill. ereje képezi.

Fontos a mozgás!

 

A cikk első részében a csontritkulás formáival, veszélyeztető tényezőivel, jellemző tüneteivel ismerkedhettek meg. Ezúttal a mozgásterápiáról esik szó. A téma igen fontos, hiszen a megfelelő időben és módon alkalmazott fizioterápia nagyban segíti a beteg mozgásszervi problémáinak javítását s biztosíthatja a megfelelő életminőség megtartását.

Mit érhetünk el mozgásterápiával?

· Fájdalomcsillapítást

· A helyes, gazdaságos légzést

· A gerinc alaki változásainak megelőzését vagy annak korrekcióját

· A helyes tartás kialakítását

· Az általános mozgáskészség javítását

A fülzúgás, latin nevén tinnitus, melynek jelentése csengés, csörgés. Olyan hang hallását jelenti az egyik, vagy mindkét fülben, ritkábban a fejben, ami nem emberen kívüli hangforrásból ered.

Az érintett időnként, vagy tartósan különféle hangokat hall a fülben, fejben. Ez lehet például morajlás, kattogás, sistergés, sípolás, dübörgés. Egyesek olyan zajhoz hasonlítják, mint a magasfeszültségű vezeték zúgása, vízcsobogás, repülőgépzaj, motorhang.

Kyphotikus hát, domború hát vagy klasszikus hanyagtartás (dorsum rotundum). A háti kyphosis fokozottabb a normálisnál, mely gyakran lehúzódik az ágyéki gerinc felső részére is. A medence hátrabillen, ennek következtében a hátsó combizmok és csípőfeszítő izmok rövidülnek, az előreesett vállak miatt a mellkasizmok, vállberotátor izmok zsugorodnak, a hosszanti hátizmok megnyúlnak. A fejbiccentő izom zsugorodása miatt a nyaki lordózis fokozódhat.

Dr. Rudolf Klapp német ortopédsebész 1873-ban született Arolsenben. 1899-től a gerincbetegségekre specializálódott.
A konzervatív terápiának nagy jelentőséget nyilvánított, ezért tanulmányozta a macskafélék mozgását. Kutatómunkája során az emberi faj felegyenesedéséből eredő fizikai ártalmakat keresve, annak ellensúlyozását célzó speciális kúszó módszert dolgozott ki. 1907-ben Berlinben nappali gerinciskolát, 1926-ban Potsdamban bentlakásos intézetet hozott létre.

A fülzúgás Magyarországon körülbelül 400.000 embert érint. A betegek életkor szerinti megoszlása az elmúlt évtizedek alatt jelentősen megváltozott, az 55 év feletti korosztályról a 30-as éveikben járókra tolódott. Kevesen tudják, hogy a gyógyszeres kezelés mellett számos alternatív gyógymód is létezik a fülzúgás kezelésére.
A fülzúgással (tinnitus) együtt élő személyek olyan hangokat hallanak egyik vagy mindkét fülükben, melyeket környezetük nem. Ez a sípolás, kattogás, morajlás, sistergés, dübörgés rendkívül zavaró, csökkenti a koncentrálóképességet, megnehezíti az elalvást és állandó frusztrációt eredményez. Mivel a beteg nem tudja kikapcsolni a hangforrást, állandóan szorong, hogy mikor múlik el vagy jön elő ismételten a hang, amely emeli a stressz-szintet, esetenként ördögi körben erősítve a tüneteket.
Hátterében fülészeti és neurológiai betegségek, bizonyos szervi betegségek, vagy akár trauma, például hirtelen erős zaj, hangos zene állhat. A legtöbb esetben a fülcsengés összefüggésbe hozható a fül elégtelen vérellátásával, amikor a sejtekhez, szövetekhez nem jut elegendő oxigén.

Feliratkozás gerincvizsgálat csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×