A XX. század első évtizedei sorra hozták magukkal azokat a döntő jelentőségű felfedezéseket, melyek nélkül ma aligha tudnánk elképzelni a modern orvosi diagnosztikát és terápiát.
Tán a legnagyobbak mind között Karl Landsteiner felfedezĂ©se a vĂ©rcsoportokat, valamint Sir Alexander Fleming szintĂ©n Nobel-dĂjjal elismert felfedezĂ©se a penicillint illetĹ‘en. A harmincas Ă©vek elejĂ©n már a szulfonamid terápiás hatását is felismerik.
A műtĂ©ti eljárások Ă©s technikák is sokat fejlĹ‘dnek. Krause vĂ©gzi el elsĹ‘kĂ©nt a Gasser-dĂşc kiirtását a tűrhetelen fájdalmat okozĂł trigeminus neuralgiában. Cushing a hipofĂzis patolĂłgiáján tĂşl agyműtĂ©tekben, gliomák, acusticus tumorok eltávolĂtásában jeleskedik.
Dandy kitalálja, hogyan vizsgálhatná az agykamrákat (ventriculographia), elzárĂłdott hydrocephalus esetĂ©n eltávolĂtja az utánpĂłtlást biztosĂtĂł plexus chorioideust. Soutter szĂvbillentyű-szűkĂĽletet (mitralis stenosist) egyszerű eszközzel, a saját ujjával szĂĽntet meg (berepeszti a szĂvpitvari fĂĽlcsĂ©n keresztĂĽl).
1933-ban – az ĂşjszĂĽlöttek egy szĂĽletĂ©si, keringĂ©si rendellenessĂ©gĂ©nek vĂ©gleges gyĂłgyĂtásakĂ©nt – elvĂ©gzik az elsĹ‘ (sebĂ©szi) Botall-vezetĂ©k zárást. 1941-ben – szintĂ©n ĂşjszĂĽlöttön – az elsĹ‘ veleszĂĽletett nyelĹ‘csĹ‘ atresia ("zsákutca") megoldására is sor kerĂĽl.
1944-ben Stockholmban Clarence Crafoord vezetĂ©sĂ©vel aorta rezekciĂłt (resectio – kimetszĂ©s) vĂ©geznek (vĂ©g a vĂ©ghez egyesĂtĂ©ssel). 1953-ban a szakma Ă©s a laikus közvĂ©lemĂ©ny egyaránt felhördĂĽl: nyitott szĂven – testen kĂvĂĽli (extrakorporális) keringĂ©s-fenntartással – szĂvpitvari sövĂ©nydefektust zárnak. (Bailey, Lewis, Varco). Az ötvenes Ă©vekben vĂ©rnyomás-sĂĽllyesztĂ©ses technikákkal, hypothermia használatával egĂ©szĂĽl ki a sebĂ©szet fegyvertára.
Japánban (1962-ben) sor kerĂĽl az elsĹ‘ felsĹ‘vĂ©gtag-replantáciĂłra (visszavarrásra), 1966-ban elsĹ‘ vesetranszplantáciĂłra, 1967 december 3-án pedig az elsĹ‘ szĂvátĂĽltetĂ©sre (DĂ©l-Afrikai Köztársaság., prof. Bernard). ImmunolĂłgiai okokbĂłl kifolyĂłlag (szervkilökĹ‘dĂ©s) a beteg sajnos csak 18 napig Ă©lt Ăşj szĂvĂ©vel.
A fejlĹ‘dĂ©s az utĂłbbi 30-40 Ă©vben tovább gyorsult, a hatalmas ismeretanyag-gyarapodás okán megszĂĽletett szakterĂĽletek bimbĂłzĂł hajtásai önállĂł diszciplĂnává válhatnak. Az egyre Ăşjabb Ă©s Ăşjabb diagnosztikai Ă©s terápiás eszközök, -eljárások, precĂziĂłs (optikai, lĂ©zeres) műszerek, kĂ©palkotĂł technikák, a komputerizáciĂłnak a robotikának, Ă©s Ăşjabban a mestersĂ©ges intelligenciának a terĂĽletre törtĂ©nĹ‘ betörĂ©se, valamint a folyamatosan bĹ‘vĂĽlĹ‘ biokĂ©miai, immunolĂłgiai, genetikai, farmakolĂłgiai Ă©s aneszteziolĂłgiai tudásbázis egyaránt jelentik a sebĂ©szet hátországát Ă©s töretlen fejlĹ‘dĂ©sĂ©nek motorját.
Váli Béla Edgár
orvosiLexikon.hu