A XX. század első évtizedei sorra hozták magukkal azokat a döntő jelentőségű felfedezéseket, melyek nélkül ma aligha tudnánk elképzelni a modern orvosi diagnosztikát és terápiát.
Tán a legnagyobbak mind között Karl Landsteiner felfedezése a vércsoportokat, valamint Sir Alexander Fleming szintén Nobel-díjjal elismert felfedezése a penicillint illetően. A harmincas évek elején már a szulfonamid terápiás hatását is felismerik.
A műtéti eljárások és technikák is sokat fejlődnek. Krause végzi el elsőként a Gasser-dúc kiirtását a tűrhetelen fájdalmat okozó trigeminus neuralgiában. Cushing a hipofízis patológiáján túl agyműtétekben, gliomák, acusticus tumorok eltávolításában jeleskedik.
Dandy kitalálja, hogyan vizsgálhatná az agykamrákat (ventriculographia), elzáródott hydrocephalus esetén eltávolítja az utánpótlást biztosító plexus chorioideust. Soutter szívbillentyű-szűkületet (mitralis stenosist) egyszerű eszközzel, a saját ujjával szüntet meg (berepeszti a szívpitvari fülcsén keresztül).
1933-ban – az újszülöttek egy születési, keringési rendellenességének végleges gyógyításaként – elvégzik az első (sebészi) Botall-vezeték zárást. 1941-ben – szintén újszülöttön – az első veleszületett nyelőcső atresia ("zsákutca") megoldására is sor kerül.
1944-ben Stockholmban Clarence Crafoord vezetésével aorta rezekciót (resectio – kimetszés) végeznek (vég a véghez egyesítéssel). 1953-ban a szakma és a laikus közvélemény egyaránt felhördül: nyitott szíven – testen kívüli (extrakorporális) keringés-fenntartással – szívpitvari sövénydefektust zárnak. (Bailey, Lewis, Varco). Az ötvenes években vérnyomás-süllyesztéses technikákkal, hypothermia használatával egészül ki a sebészet fegyvertára.
Japánban (1962-ben) sor kerül az első felsővégtag-replantációra (visszavarrásra), 1966-ban első vesetranszplantációra, 1967 december 3-án pedig az első szívátültetésre (Dél-Afrikai Köztársaság., prof. Bernard). Immunológiai okokból kifolyólag (szervkilökődés) a beteg sajnos csak 18 napig élt új szívével.
A fejlődés az utóbbi 30-40 évben tovább gyorsult, a hatalmas ismeretanyag-gyarapodás okán megszületett szakterületek bimbózó hajtásai önálló diszciplínává válhatnak. Az egyre újabb és újabb diagnosztikai és terápiás eszközök, -eljárások, precíziós (optikai, lézeres) műszerek, képalkotó technikák, a komputerizációnak a robotikának, és újabban a mesterséges intelligenciának a területre történő betörése, valamint a folyamatosan bővülő biokémiai, immunológiai, genetikai, farmakológiai és aneszteziológiai tudásbázis egyaránt jelentik a sebészet hátországát és töretlen fejlődésének motorját.
Váli Béla Edgár
orvosiLexikon.hu