A Dorn-terápia

Dieter Dorn 1938-ban született egy német kistelepülésen. Ifjúkorában mezőgazdasági termelőként dolgozott és nem is tervezett – mai kifejezéssel élve – pályamódosítást, nem voltak a földtől, annak művelésétől távol álló ambíciói.

Egy napon azonban oly szerencsétlenül emelt fel egy méretes farönköt, hogy utána egyszerűen nem bírt felegyenesedni.
– Hexenschuss! – hasított belé. – Már csak ez hiányzott!

Hogy, hogy nem, Dorn derekát egy a telepen dolgozó nyolcvanéves parasztbácsi roppantotta a helyére. Azonnal megszűnt a fájdalma, mi több, késő estig dolgozott a gazdaságban.

Az esetnek híre kelt, és egyre többen kérték az idős ember segítségét mozgásszervi panaszaik orvoslásához. A falubeliek elégedetten, túlnyomórészük gyógyultan távoztak.

Kis idő múlva a parasztbácsi meghalt, de mivel Herr Dorn az esetek többségénél jelen volt és figyelemmel követte a különböző fogásokat, a falu népe benne látta a gyógyító utódot. Első nekifutásként felesége tíz éve fennálló migrénjét szüntette meg, majd felbátorodva egyre többet és többet tudott segíteni a hozzá fordulókon. Csaknem tíz év telt el így.

Dorn mélyreható anatómiai és élettani ismeretek nélkül „praktizált”, így egyre sürgetőbb szükségét érezte annak, hogy intézményes egészségügyi képzésen vegyen részt. Ekkor vallotta be: „Ha tudtam volna, hogy ilyen bonyolult az anatómia, sok mindent nem is mertem volna megtenni.”

Dieter Dorn szó szerint az ujjaiban érezte embertársai elesettségét, tapintással érzékelte az egyenlőtlenségeket. Kifejlesztett egy sajátos technikát, fellazította a tartóizmot, helyére tornáztatta a kiálló csigolyát. 1975-ben könyvet írt a módszeréről, majd betegeknek szervezett tanfolyamokat, melyen az önsegítő Dorn gyakorlatokat tanította.

Mint minden új, "kívülről jövő" és gyorsan terjedő módszert, úgy ezt is támadta az orvostudomány. Hiányolták a hatékonyságot elemző klinikai vizsgálatokat és a strukturális végtaghossz-különbség figyelembevételét.

Azóta a módszer jelentős fejlődésen, valamint klinikai vizsgálatokon ment keresztül. A Dorn-módszert ma már világszerte elismerik, használják, tanítják.

Továbbfejlesztése egyrészt Helga Popp és Eberhard Popp, másrészt Burkhard Hock nevéhez fűződik, előbbiek a dinamikus gerincterápiát, utóbbi a Spike-Hock módszert dolgozta ki Dorn-alapokra építve, új megoldásokkal bővítve a fizioterápiás eljárások arzenálját.

Mit csinál egy Dorn-terapeuta?

Kooperatív módszert követve, szelíd gerinc- és ízületi terápiát alkalmaz. Bevethető funkcionális végtagrövidülés, csípőízületi szubluxáció, kismedencei blokád, gerincferdülés, degeneratív gerincbetegségek esetén.

• ElsĹ‘ lĂ©pĂ©sben az esetleges ferdesĂ©g/aszimmetria okát tárjuk fel: a gerinc bázisának tekintett medencĂ©t Ă©s keresztcsontot állĂł testhelyzetben vizsgáljuk, szĂĽksĂ©g esetĂ©n vĂ­zszintes sĂ­kba korrigáljuk. AmĂ­g a lábak kĂĽlönbözĹ‘ hosszĂşságĂşak, az a medencĂ©t elferdĂ­ti, ha pedig a medence – mint alap – bármely oldalra lejt, arra a gerincoszlop – mint felĂ©pĂ­tmĂ©ny – nem kĂ©pes megfelelĹ‘en támaszkodni. A torziĂł oka sokszor a hosszan tartĂł ĂĽlĂ©s során szerzett csĂ­pĹ‘Ă­zĂĽleti szubluxáciĂł: a combcsont feje nincs optimális pozĂ­ciĂłban az Ă­zĂĽleti vápában (acetabulumban). Akkor lehet egyenes a gerincoszlop, ha statikailag pontos az alapozás.
• Második lĂ©pĂ©sben a gerincoszlopot lentrĹ‘l felfelĂ© haladva, csigolyánkĂ©nt törekszĂĽnk a frontális sĂ­kban egyenes helyzetbe hozni. A beavatkozás – eltĂ©rĹ‘en a csontkovács mĂłdszerektĹ‘l – mozgásban törtĂ©nik, azaz az asszimmetria megszĂĽntetĂ©sĂ©nek kĂ­sĂ©rlete során a páciens aktĂ­van ingamozgást vĂ©gez lábbal, karral vagy fejjel. KiegĂ©szĂ­thetĹ‘ a kezelĂ©s izomlazĂ­tĂł Breuss-masszázzsal.
• Harmadik lĂ©pĂ©sben megtanĂ­tjuk az önállĂłan is vĂ©gezhetĹ‘ tövisgyakorlatokat, melynek segĂ­tsĂ©gĂ©vel a páciens be tudja állĂ­tani az Ă­zĂĽleteit, csigolyáit, megelĹ‘zendĹ‘ a nyaki, a mellkasi vagy ágyĂ©ki rĂ©giĂłk egyenetlen terhelĂ©sĂ©bĹ‘l fakadĂł degeneratĂ­v elváltozásokat.

Kezelés után ajánlott sok folyadékot, gyógyteát fogyasztani, 2-3 napig kerülni az erőfeszítést, olívaolajjal masszírozni, a gyógytornász javasolta „házi feladatot” nem elfelejteni, testtartást kontrollálni.

A hosszan tartó fejfájás önsegítő Dorn-gyakorlata

Üljön egy székre kényelmesen, tegye a jobb mutató és középső ujját a nyaka legfájdalmasabb pontjára, pici nyomást tegyen rá, majd az enyhén oldalra döntött fejjel végezzen folyamatos „nem-nem” mozgást!

* * *

Dieter Dorn elkötelezett munkája, önzetlen segítő szándéka, illetve az általa fémjelzett, könnyen integrálható metódus világszerte termékeny talajra lelt a mégoly különböző kulturális és társadalmi berendezkedésű országok egészségügyi intézményeinek, szakembereinek módszertani palettáján.

Dorn segített felismerni, hogy messze többet tehetünk saját egészségünk megőrzéséért, testünk, mozgásszervrendszerünk karbantartásáért, mint azt korábban gondoltuk volna. Ezért is ajánlom mindannyiunk, szakemberek, páciensek figyelmébe egyaránt a fentebb nagy vonalakban vázolt módszert, azoknak is, akik a Schroth-, McKenzie-, Feldenkrais-, Pilates- vagy a jógagyakorlatokra esküsznek.

Pácienseinknek a gyógyító mozgásformákat, a terapeutáknak pedig hivatásukat kell gyakorolni, ismereteiket, kreativitásukat a nyilvánvaló közös cél érdekében, az arra rászorulók egészségének megőrzése, helyreállítása szolgálatába állítva.

Váliné Fekete Szilvia
gyógytornász, egészségügyi szaktanár

További információ:
GYĂ“GYTORNAPRAXIS.hu