csigolyacsúszás

Dorn-terápiaDieter Dorn 1938-ban született egy német kistelepülésen. Ifjúkorában mezőgazdasági termelőként dolgozott és nem is tervezett – mai kifejezéssel élve – pályamódosítást, nem voltak a földtől, annak művelésétől távol álló ambíciói.Egy napon azonban oly szerencsétlenül emelt fel egy méretes farönköt, hogy utána egyszerűen nem bírt felegyenesedni. – Hexenschuss! – hasított belé. – Már csak ez hiányzott!
Hogy, hogy nem, Dorn derekát egy a telepen dolgozó nyolcvanéves parasztbácsi roppantotta a helyére. Azonnal megszűnt a fájdalma, mi több, késő estig dolgozott a gazdaságban. Az esetnek híre kelt, és egyre többen kérték az idős ember segítségét mozgásszervi panaszaik orvoslásához. A falubeliek elégedetten, túlnyomórészük gyógyultan távozott. Kis idő múlva a parasztbácsi meghalt, de mivel Herr Dorn az esetek többségénél jelen volt és figyelemmel követte a különböző fogásokat, a falu népe benne látta a gyógyító utódot. Első nekifutásként felesége tíz éve fennálló migrénjét szüntette meg, majd felbátorodva egyre többet és többet tudott segíteni a hozzá fordulókon. Csaknem tíz év telt el így.

Dorn mélyreható anatómiai és élettani ismeretek nélkül „praktizált”, így egyre sürgetőbb szükségét érezte annak, hogy intézményes egészségügyi képzésen vegyen részt. Ekkor vallotta be: „Ha tudtam volna, hogy ilyen bonyolult az anatómia, sok mindent nem is mertem volna megtenni.” Dieter Dorn szó szerint az ujjaiban érezte embertársai „elesettségét”, tapintással érzékelte az egyenlőtlenségeket. Kifejlesztett egy sajátos technikát, fellazította a tartóizmot, helyére tornáztatta a kiálló csigolyát. 1975-ben könyvet írt a módszeréről, majd betegeknek szervezett tanfolyamokat, melyen az önsegítő Dorn gyakorlatokat tanította.

Funkcionális egység Kapandji szerintA Kapandji-féle funkcionális egység vagy „segmentum mobile” két szomszédos ízület mobilis kapcsolatát jelenti, beleértve az összes anatómiai képletet (csigolyatest, porckorong, nyúlványok, kisízületek, szalagok, izmok). A mozgásszegmentnek egyszerre két – egymásnak látszólag ellentmondó – feltételnek kell megfelelnie. Egyrészt mobilisnak kell lennie, hogy – összességében – hajlékonyságot tudjon biztosítani, másrészt (a test tengelyében) stabilnak és teherbírónak kell maradnia. A forgáspont a kisízület, a tengelyirányú terhelés a csigolyatestre és a porckorongra nehezedik, az ellenerőt pedig a csigolyák között és mellett húzódó szalagok és izmok tartása ill. ereje képezi.

A mozgás szabadságaNapi csupán tíz-tizenöt szabad percet igénylő tartáskorrigáló, a medence dőlésszögét beállító, gerincet mobilizáló gyakorlatsor.

- Álljon egyenesen, két kar a test mellett, arccal előre tekint. Kilégzésre a has- és farizmokat megfeszíti, vállat hátrahúzva a mellkast kiemeli és fejtetővel felfelé nyújtózkodik. Belégzésre ellazít.

- Széken terpeszülés, teljes talppal a talajon támaszkodik, kézzel a bokákat átfogja, hátat ellazítja. Minél tovább tartsa meg egyenletes légzéssel.

- Támlás széken ülve egyik lábat a székre teszi, kezeket tarkón átkulcsolja. Belégzéskor a mellkast a széktámla felett lassan hátrafelé nyújtja, kilégzésre ellazít.

- Guggolótámasz, fejet vállat a két térd közé hajlítani, sarkat, tenyeret a talajon tartani. Lassú térdnyújtással a feneket megemelni, hátat egyenesíteni, arccal lefelé tekinteni. Teljes térdnyújtás a talp- és tenyértámasz megtartásával, a hát kiegyenesítésével.

Feliratkozás csigolyacsúszás csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×