Reméljük, most már hamarosan élvezhetjük a kora tavaszi napok, hetek örömeit, a langyosodó hőmérsékletet, a levegő friss illatát, az ébredő természetet. A gyógynövények kedvelői már készülhetnek a növények gyűjtésére.
IdĂ©zzĂĽnk fel nĂ©hány jĂł tanácsot, szabályt a növĂ©nyek gyűjtĂ©sĂ©rĹ‘l, szárĂtásárĂłl, tárolásárĂłl.
- Csak olyan növĂ©nyeket gyűjtsĂĽk, amelyeket biztosan ismerĂĽnk, szĂĽksĂ©g esetĂ©n ne restelljĂĽnk szakĂ©rtĹ‘höz fordulni (persze segĂthet a szakirodalom is).
- Soha ne gyűjtsĂĽnk olyan helyen, ahol számĂtani lehet szennyezĂ©sekre, a növĂ©nyállomány károsodására. KerĂĽljĂĽk tehát az ipari ĂĽzemek, vegyi gyárak, raktárak, benzinkutak stb. környĂ©kĂ©t, s ne gyűjtsĂĽnk a nagyobb forgalmĂş utak, vasutak mentĂ©n sem. A tavaszi-nyári idĹ‘szak mezĹ‘gazdasági munkái (trágyázás, műtrágyázás, növĂ©nyvĂ©dĹ‘-rovarirtĂł szerek használata) kapcsán Ă©rintett terĂĽletek kerĂĽlendĹ‘k. E tanács mĂ©g akkor is megszĂvlelendĹ‘, ha a terĂĽlet növĂ©nyei látszĂłlag Ă©pek, egĂ©szsĂ©gesek!
- A növĂ©nyek szárĂtása szellĹ‘s, levegĹ‘s helyen törtĂ©njen. A szárĂtás megkezdĂ©sekor távolĂtsunk el minden más, gyűjteni nem szándĂ©kozott növĂ©nyt (annál inkább, mert ezek frissen sokkal jobban felismerhetĹ‘k, mint kĂ©sĹ‘bb). A kellĹ‘ szárĂtáshoz sokszor forgassuk át a növĂ©nyeket, hogy ne következhessĂ©k be - kĂĽlönösen a szárĂtás elejĂ©n - befĂĽlledĂ©s, ami kĂ©sĹ‘bb kellemetlen gondokat (gombafertĹ‘zĂ©s stb.) okozhat.
- A már kellĹ‘en megszáradt növĂ©nyállományt szellĹ‘sen igyekezzĂĽnk tárolni, s a továbbiakban is Ăłvjuk a nagyon nedves levegĹ‘tĹ‘l vagy egyĂ©b szennyezĹ‘ forrásoktĂłl. A szárĂtás mĂ©rtĂ©kĂ©t megĂtĂ©lhetjĂĽk a növĂ©nyek fizikai jellegĂ©bĹ‘l, azaz, jĂłl száradt a növĂ©ny, ha tapintáskor, csavaráskor nem hĂşzĂłs, nyĂşlĂłs, hanem inkább ropogĂłs, törĂ©keny.
Néhány kora tavaszi gyógynövény
Az Ă©bredezĹ‘ növĂ©nyvilág egyik legkorábbi kĂ©pviselĹ‘je egy Ă©rdekes, a fĂ©szekvirágzatĂşakhoz tartozĂł, szerĂ©ny növĂ©ny, a martilapu. FeltűnĹ‘ Ă©s szokatlan tulajdonsága, hogy gyökĂ©rtörzsĂ©bĹ‘l korán tavasszal nem a levelek, hanem a virágok jelennek meg elĹ‘ször. Az aranysárga virágok tĹ‘kocsányon helyezkednek el, melyet pirosas-barnás pikkelylevelek borĂtanak. A jĂłval kĂ©sĹ‘bb megjelenĹ‘ levelek tőállásĂşak, kerekdedek, karĂ©josak, fonákjuk molyhos, Ă©s elĂ©g tekintĂ©lyes mĂ©retĂĽk (10-30 cm) is lehet. A martilapu eurázsiai származásĂş, igĂ©nytelen növĂ©nyĂĽnk, mely szinte mindenĂĽtt megĂ©l, de elsĹ‘sorban a lazább, bolygatott talajokon, felhagyott művelĂ©sű helyeken, kertben, Ăşt mentĂ©n számĂthatunk rá. Drog - azaz gyĂłgyhatásĂş növĂ©nyi rĂ©sz - lehet a levĂ©l vagy a virágzat. Nyálkaanyagok, flavonoidok Ă©s triterpĂ©nszármazĂ©kok mellett nyomokban nĂ©mi alkaloid is jelen lehet benne. A nyálkaanyagok miatt elsĹ‘sorban köptetĹ‘kĂ©nt, a lĂ©gĂşti tĂĽnetek enyhĂtĂ©sĂ©re szolgálĂł teakeverĂ©kekben használjuk. KĂ©szĂthetĹ‘ a növĂ©nybĹ‘l egyĂ©bkĂ©nt fĂĽrdĹ‘ Ă©s boroga tás is, nehezen gyĂłgyulĂł sebek, kelĂ©sek kezelĂ©sĂ©re.
ElĂ©g közismert, ĂĽde lomberdeinkben, tölgyesekben, gyertyános tölgyesekben, de parkokban, kertekben is megtalálhatĂł a tavasz friss zöldsĂ©gnövĂ©nye, a salátaboglárka. GyökĂ©rágai gumĂłsan vastagodottak, 15-20 cm-nĂ©l nagyobb hajtása ritkán van. Levelei fĂ©nyeszöldek, kerekdedek-szĂvesek, vese alakĂşak, a levĂ©lszĂ©l Ă©p vagy csipkĂ©s. Virágait a háromtagĂş csĂ©sze Ă©s 8-12 tagĂş aranysárga levelekbĹ‘l állĂł sziromkör jellemzi. Virágzására március-áprilisban számĂthatunk. A salátaboglárka a rĂ©gi magyar konyha kora tavaszi friss Ă©s vitamindĂşs zöldsĂ©gfĂ©lĂ©je volt, használata sajnos szinte teljesen "kiment a divatbĂłl". CĂ©lszerű lenne ismĂ©t felvenni a tavaszi salátafĂ©lĂ©k sorába, kivĂ©ve persze, ha szennyezett helyen nĹ‘. Ilyenkor feltĂ©tlen kerĂĽljĂĽk gyűjtĂ©sĂ©t. A gyűjtĂ©s kapcsán figyelnĂĽnk kell másra is, mert a salátaboglárka - virága alapján - esetleg összetĂ©veszthetĹ‘ más, frissen mĂ©rgezĹ‘ boglárkafajokkal. Csak az gyűjtse, aki biztosan felismeri!
A tavasz egyik hamar sarjadĂł Ă©s virágzĂł növĂ©nye a jellegzetes illatĂş zamatos turbolya. Az ernyĹ‘sök családjába tartozĂł egyĂ©ves növĂ©ny 40-70 cm-re nĹ‘, szára hengeres, szárcsomĂłi alatt szĹ‘rözött. Levelei többszörösen összetettek. HosszĂş kocsányon fejlĹ‘dĹ‘, ernyĹ‘s virágai aprĂłk, a sziromlevelek fehĂ©rek. A növĂ©ny feltűnĹ‘ tulajdonsága erĹ‘s ánizsillata. ElĹ‘fordulására gyomtársulásokban, kertekben, vagy akár a városi terĂĽleteken is számĂthatunk. NĂ©hol termesztett fajtáit is ismerik, hiszen fűszer- Ă©s gyĂłgynövĂ©ny. LegfĹ‘bb hatĂłanyagai: az apiin glikozid, illĂłolaj, keserűanyagok. A friss növĂ©ny C-vitaminban, karotinban, vasban gazdag, belĹ‘le akár saláta vagy fĹ‘zelĂ©k is kĂ©szĂthetĹ‘. Az egĂ©sz növĂ©ny forrázatát vese-, Ă©s lĂ©gĂşti problĂ©máknál, emĂ©sztĂ©si zavaroknál, vagy Ă©tvágygerjesztĹ‘kĂ©nt is alkalmazzák. Tudunk a növĂ©ny kozmetikai hasznosĂtásárĂłl is, amikor tisztĂtĂł pakolásokat kĂ©szĂtenek belĹ‘le.
Saját megfigyelĂ©s, hogy egyes, kedvtelĂ©sbĹ‘l tartott állataink (tengerimalac, hörcsög) igen szĂvesen fogyasztják a növĂ©ny friss, vitamin- Ă©s lĂ©dĂşs hajtásait. Akár friss fogyasztásra, akár szárĂtásra gyűjtĂĽnk, mindig kerĂĽljĂĽk a láthatĂłan szenynyezett terĂĽleteket!
Dr. Vetter János
egyetemi tanár
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 030305)