gerincsérv

Dieter Dorn 1938-ban született egy német kistelepülésen. Ifjúkorában mezőgazdasági termelőként dolgozott és nem is tervezett – mai kifejezéssel élve – pályamódosítást, nem voltak a földtől, annak művelésétől távol álló ambíciói.

Egy napon azonban oly szerencsétlenül emelt fel egy méretes farönköt, hogy utána egyszerűen nem bírt felegyenesedni.
– Hexenschuss! – hasított belé. – Már csak ez hiányzott!

A mellkaskimeneti szindróma (TOS – Thoracic Outlet Syndrome) gyűjtőfogalom, mely több ideg-érrendszeri kompressziós kórképet foglal magába a nyak-vállöv területén.

A karfonat a nyaki ötös, hatos, hetes, nyolcas, valamint az egyes háti gyökből összefonódva halad a gerinc mellett a felső végtag felé. A kulcscsont felett három kötegbe rendeződve folytatják útjukat a csontok és izmok által határolt szűk scalenus hasadékon, valamint nyaki „háromszögeken” keresztül létfontosságú erek társaságában.

Egyre több orvos véli úgy világszerte, hogy a komputertomográfia (CT) alkalmazása messze gondosabb mérlegelést igényelne, mint ahogy az a jelenlegi gyakorlat alapján megvalósul.

A rutineljárású képalkotó módszer nélkülözhetetlen segítője az orvosi diagnózis felállításának, de szűrő-megelőző jellegű, illetve különösen a rejtett betegségek felderítését szolgáló teljes test CT nehezen indokolható, sőt veszélyes.

A mozgásszervi betegségek - szerte a világ civilizált országaiban - immár csakúgy népbetegségnek számítanak, mint például az allergia vagy a csontritkulás.
A nemzetközi egészségstatisztikai adatok szerint az iparilag fejlett országokban - elsősorban - a mozgásszegény, stresszes életmód következtében a felnőtt lakosságnak csaknem 90 százaléka szenved életének egy periódusában nyak-, hát- vagy derékfájástól.

Az ülőmunka elsősorban a derekunkat terheli meg, mivel ez testünk egyik legjobban igénybe vett területe, tehát érthető, hogy a tartós ülés következtében itt jelentkezik leggyakrabban a klasszikus derékfájás tünete.

További fájdalomtünetek léphetnek fel a nyak-vállöv izmaiban, valamint a hátizmokban.

A Kapandji-féle funkcionális egység vagy „segmentum mobile” két szomszédos ízület mobilis kapcsolatát jelenti, beleértve az összes anatómiai képletet (csigolyatest, porckorong, nyúlványok, kisízületek, szalagok, izmok).

A mozgásszegmentnek egyszerre két – egymásnak látszólag ellentmondó – feltételnek kell megfelelnie. Egyrészt mobilisnak kell lennie, hogy – összességében – hajlékonyságot tudjon biztosítani, másrészt (a test tengelyében) stabilnak és teherbírónak kell maradnia.

A mozgásszervi megbetegedésről

A mozgásszervi megbetegedéseket korunk népbetegségeként tartják számon, mely hazánkban is nagyon sok embert érint: kit közvetve, a családjában előforduló megbetegedések révén, kit úgy, hogy saját maga az érintett. A lakosság 15-20 százalékánál diagnosztizálható mozgásszervi betegség, több mint százezren szenvednek gyulladásos ízületi megbetegedésben, és 10-20 százalékra tehető azoknak a száma, akiknél kopásos ízületi betegségek tünetei jelentkeznek.

A mozgásszervi megbetegedésekről dr. Szombati Istvánt, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet reumatológusát kérdeztük.

Feliratkozás gerincsérv csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×