A tuberkulózis sokáig halálos kórnak számított, ám a múlt század ötven-hatvanas éveire – az orvostudomány és a gyógyszerkutatás fejlődésének köszönhetően – a leküzdhetetlennek hitt betegség gyógyíthatóvá vált. Az antibiotikumos kezelések, a védőoltások bevezetése a nyolcvanas évekre megállította a kórokozó terjedését. A legyőzöttnek hitt betegség azonban világszerte ismét egyre több megbetegedést okoz. Az Egészségügyi Világszervezet szerint ennek három fő oka van.
- A fejlődő országok alacsony színvonalú egészségügyi ellátása, illetve a politikai, etnikai okokból hazájukat elhagyni kényszerülő menekültek nem megfelelő egészségügyi ellátása.
- A kórokozó alkalmazkodott az antibiotikumhoz, ezért a betegség hatékony gyógyításához egyre korszerűbb gyógyszerekre van szükség.
- Az immunrendszer megbetegedése, valamint az immunhiányos betegségek (például AIDS) kiszolgáltatottabbá teszik a szervezetet a fertőzéssel szemben.
A tuberkulózis a Koch-baktérium okozta idült fertőző tüdőmegbetegedés, amely cseppfertőzés útján terjed. A fertőzőképes tüdőbeteg által kiköhögött mikrocseppek csupán néhány baktériumot tartalmaznak. Részben a kórokozó fertőzőképességétől, részben pedig a szervezet ellenálló-képességétől függ, hogy a szervezetbe jutott baktérium betegséget okoz-e vagy sem.
Az egészséges szervezet a tuberkulózis baktériummal szemben úgy védekezik, hogy azt a fehérvérsejtek egy típusával, a makrofággal veszi körbe. A baktérium körül egy kemény burok alakul ki, amelyben ugyan a baktérium életben marad, de nem betegít meg. 40 éves korig szinte minden ember átesik a fertőzésen, észrevehető betegség nélkül.
A tuberkulózis megelőzésére szolgáló BCG-oltás Magyarországon kötelező. Az első oltást a gyerekek csecsemőkorban kapják. Gyermek- és tinédzser-, majd fiatal felnőttkorban – ismételt tbc-próbáktól függően – a BCG-oltást szükség esetén megismétlik.
Bár a tbc cseppfertőzés útján terjed, mégsem olyan könnyű elkapni. Általában a legyengült immunrendszerű, rossz egészségügyi állapotban lévő, nem megfelelő higiénés viszonyok között élő emberek jobban ki vannak téve a fertőzés veszélyének.
A fertőzöttség azonban nem jelenti azt, hogy a betegség kifejlődik a szervezetünkben. Az egészséges szervezet ugyanis a már említett védőburokkal veszi körül a baktériumot. Nem árt azonban az elővigyázatosság, hiszen a baktérium tovább él az elszigetelt burokban, és ha a szervezet ellenállóképessége valamilyen okból csökken, a fertőzés megtámadhatja a szervezetet.
Ha valaki tartósan ki van téve a fertőzés veszélyének – családjában, közvetlen környezetében fertőző beteg van –, vagy gyanús panaszai vannak, például tartós köhögés (véres köpet), tartós hőemelkedés, étvágytalanság, fájdalmas légzés, köhögés, indokolatlan fáradtság, levertség, érdemes orvoshoz fordulni és mellkasröntgen-, illetve laborvizsgálatok útján megbizonyosodni arról, valóban fennáll-e a fertőzés veszélye. A tüdőtuberkulózis gyógyszeres kezelést igényel, és ma már minden formája gyógyítható.
Magyarországon a tbc-s betegek száma a szegények és a hajléktalanok között a legmagasabb. Az ő szűrésük döntő fontosságú a tbc leküzdésében.
A tuberkulózis hatékony gyógyításához és a teljes gyógyuláshoz elengedhetetlen a sokszor hosszadalmasnak tűnő gyógyszeres kezelés szigorú betartása. A megelőzés egyetlen módja azonban az évenkénti szűrővizsgálat.
Potondi Eszter
forrás: archívum
(Patika Tükör – 040303)
