Nyári fertőzések Strandszezonban semmire sem vágyunk jobban, mint hogy kellemes környezetben egy medencében hűsölhessünk. Nem is gondolunk arra, hogy esetleg valamilyen fertőzést szedhetünk össze, vagy „felfázhatunk". Ezek a fertőzések megegyeznek az úgynevezett nemi úton terjedő betegségek nagy részével. Hogyan lehet ezeket megelőzni, gyógyítani?
Fertőző betegségek / immunológia
Kevesen vannak azok a szerencsések, akik a herpesz fertőzés semmilyen formájával nem találkoztak. Akinek valaha már megjelentek a száján vagy a teste egyéb területén a típusos hólyagocskák, tudja, hogy ez a látszólag jelentéktelen elváltozás milyen kellemetlen lehet annak, akinek a bőrén kialakul.
A herpeszt okozó vírusnak két fajtája van, az 1-es és a 2-es típus. Az előbbi elsősorban az arcon, ajkakon kialakuló hólyagos bőrbetegségért, míg az utóbbi inkább a nemi szerveken kialakuló herpeszfertőzésért okolható. Míg az ajkakon jelentkező herpesz legelső fertőzése rendszerint már kisgyermekkorban lezajlik, addig a nemi szervek fertőzése sokkal inkább a pubertás környékén következik be.
A nozokomiális* fertőzés a kórházi felvételt követő 48 órán túl fellépő fertőzés, amivel a betegek és a kórházi dolgozók egyaránt szembesülhetnek az egészségügyi ellátás során.
A nozokomiális fertőzésre való hajlam endogén és exogén tényezőkre, valamint az infekciókontroll hiányára vezethetők vissza.
A kullancsok világszerte, így Magyarországon is sok bajt és betegséget okoznak. A kullancsfajok biológiájáról, a fertőző betegségek kórokozóinak terjesztésében játszott szerepükről, az ellenük való védekezés módszereiről és a bőrből történő szakszerű eltávolításukról sok tévhit kering a köztudatban. Cikkünk célja, hogy a kullancsokról szóló tévhitek helyett a valós tényeket ismertessük, hogy a természetben mindenki biztonságosabban dolgozhasson, ill. tölthesse a szabadidejét.
A kullancsok támadása
A mononukleózis infekciózát, más néven a Pfeiffer-féle mirigylázat az úgynevezett Epstein-Barr vírus (EBV) okozza.
Az EBV emberi herpeszvírus. Az e vírus okozta fertőzés meglehetősen gyakori: Magyarországon az ötéves gyermekek mintegy hetven százaléka átesett már EBV fertőzésen, s a felnőttek kilencvenöt százalékánál is kimutatható egy korábbi fertőzés nyoma. A fertőzés felléphet gyermek- és serdülőkorban, de felnőttkorban is. A betegség lázzal, torokfájással és megnagyobbodott nyirokcsomókkal jár.
Ismét egyre több a megbetegedés
A tuberkulózis sokáig halálos kórnak számított, ám a múlt század ötven-hatvanas éveire – az orvostudomány és a gyógyszerkutatás fejlődésének köszönhetően – a leküzdhetetlennek hitt betegség gyógyíthatóvá vált. Az antibiotikumos kezelések, a védőoltások bevezetése a nyolcvanas évekre megállította a kórokozó terjedését. A legyőzöttnek hitt betegség azonban világszerte ismét egyre több megbetegedést okoz. Az Egészségügyi Világszervezet szerint ennek három fő oka van.
Hitek és tévhitek
Alig telt el nap decemberben, hogy ne hallottunk, olvastunk volna új híreket a meningococcus-fertőzésről. Új típusú baktérium, e betegségben meghalt és megbetegedett gyermekek, járvány és még sok hír és rémhír keringett az országban komoly pánikot keltve. A szakemberek gyakran elkeseredve próbálták tisztázni a helyzetet. A mi célunk is ez: leírni, mi is a valóság meningococcusügyben.
Ma már senkinek sem lenne szabad meghalnia veszettségben. Megfelelő védőoltásokkal és felvilágosító programokkal a veszettség megelőzhető! - hívja fel a figyelmet több nemzetközi szervezet, köztük az ENSZ és a WHO, akik terveik szerint 2030-ig teljesen fel szeretnék számolni a veszettség miatti elhalálozást.
Talán kevesen gondolnánk, de a veszettség mind a mai napig komoly problémát jelent, elsősorban a fejlődő – afrikai és ázsiai – országokban, ahol nagyobb populációkban élnek kóbor kutyák. Magyarország kifejezetten jó helyzetben van, hiszen nálunk már a 40-es évek óta kötelező a kutyákat nyilvántartani és veszettség ellen beoltani, így a megbetegedés jelentősen visszaszorult. Hazánkban főleg a vadon élő állatok, döntően a rókák hordozzák a kórt, viszont megfelelő védekezés hiányában nemcsak a házi kedvencek, hanem a haszonállatok is megfertőződhetnek.
Egészségünk védelméért, vészhelyzetben
"Az árvízi fertő ellen", "Megkezdődött az árvíz sújtotta települések fertőtlenítése", "Nincs járványveszély", "Újra iható az ivóvíz a dömös-pilismarót-dobogókői vízellátási rendszerben", "Szúnyogirtás a Duna mentén."
Ilyen és hasonló címekkel jelentek meg cikkek, tudósítások az árvízi veszély elmúltával az országos és megyei napilapokban. Az árvíz várható közegészségügyi következményeinek (járvány-, illetve fertőzésveszély, az ivóvíz minőségének romlása) megelőzése legalább olyan fontos fejezete a vészhelyzet kezelésének, mint az emberek, az állatok és a vagyontárgyak mentése. S ezt a számok is bizonyítják... Az áradatnak leginkább kitett Pest megyében például az árvízi védekezésre 300 millió forintot, s az árhullám levonulása utáni takarításra, fertőtlenítésre ugyanilyen összeget fordított az állam...
Az influenzua vírusa az ún. orthomyxovírusok közé tartozik. Nem csak az embert betegítheti meg, hanem előszeretettel tanyázik madarakban, sertésekben, lovakban.
A sertések és madarak lehetnek a legnagyobb "tározói" (reservoir), lehetőséget teremtve ezzel arra, hogy itt olyan változásokon essen át, melyek fokozzák fertőzőképességét (vagy súlyosabb betegséget okozzanak), de legalábbis egy lépéssel előrébb járjanak a kifejlesztett oltóanyaghoz képest.
Az 1857 május 13-án Indiában született orvos édesapja az angol hadsereg tábornoka volt. Tanulmányai befejezése után rövid ideig polgári hajóorvosként működött, majd részt vett a burmai háborúban. Harminc évesen hagyta el Indiát és Londonba költözött. Hamar elkötelezte magát a kutatással, szűkebben a mai szemmel még gyerekcipőben járó mikrobiológiával.
Különösen a malária és annak problémaköre keltette fel figyelmét. Hosszú évek kimerítő kísérleteivel próbálta megragadni a betegség bakteriológiai hátterét, de erőfeszítéseit nem koronázta siker.
1897 augusztusában már szinte futószalagon vizsgálta és boncolta a különféle nemzetséghez tartozó szúnyogokat és azok lárváit. Nem talált semmit. Lelkesedése erősen megcsappant, de a sorozatos kudarcok ellenére az asszisztense által hozott utolsó lárvákat, illetve az azokból kifejlődött tarka szárnyú rovarokat (Anopheles) még lelkiismeretesen megvizsgálta.
Csökkenthető a fertőző betegségek kialakulásának esélye. A közelmúlt egyik nagy jelentőségű orvosi felfedezése egy jótékony bacilus, amely új fejezetet nyithat egyes fertőző és más betegségek elleni védekezésben.
A lépfene
A lépfene a Bacillus anthracis nevű baktérium által okozott fertőzés, amely állatokat és embereket egyaránt megbetegíthet. Noha az elmúlt év tragikus terrorcselekményei kapcsán igen gyakran hallhattunk a hírekben az anthraxfertőzésről, a betegség nem új keletű, már az ókor óta ismert.
Hatalmas lépfenejárványokat jegyeztek fel a történetírók, többek között 1617-ben Nápolyban és környékén, amikor fertőzött állatok húsának elfogyasztása után lángolt fel a betegség. Ekkor több tízezer ember vesztette életét. Azonban a kór még néhány évtizeddel ezelőtt is százszámra szedte áldozatait hazánkban és Európa déli részén.
Ideális esetben egyiket sem. A bárányhimlőt nem szerencsés elkapni, de nem is érdemes elkerülni.
Az ellentmondást az a szakmai ismeret oldja fel, hogy a kisgyermekként elkapott bárányhimlő élethosszon át tartó védettséget biztosít ugyan, de már egészen fiatalon is rizikót jelent a betegség szövődményeit illetően. További hátulütője a dolognak, hogy bár a betegek döntő többsége meggyógyul, a vírus életük végéig szervezetükben marad.
Védőoltással megelőzhető a leggyakoribb fertőző gyermekbetegségA bárányhimlő heveny, ragályos, hólyagos kiütéssel járó, többnyire jóindulatú betegség. Ezért a hazai köztudatban úgy él, mint szükséges rossz: egyik gyereknek sem árt, ha átesik rajta. Kevesen tudják azonban, hogy esetenként súlyos idegrendszeri és légúti tünetekkel, májelégtelenséggel, baktériumok keltette felülfertőzéssel járhat, valamint veszélyezteti a kismamák és magzatuk egészségét.
A fertőző fehérje
Tatárbifsztek, bélszín, marhavelő pirítóssal, hagymás rostélyos - mennyei eledelek. Finomak, ízletesek és - legalábbis az utóbbi időszak híradásai szerint - veszélyesek. Valóban azok lennének? Fölösleges riadalomról vagy valóban megalapozott félelemről van szó? Alábbi összeállításunkkal a fenti kérdésekre próbáltunk választ keresni. Segítségünkre dr. Nagy Attila, a prion fehérjék okozta betegségek miniszteri biztosa volt.
Prion, a fertőző fehérje
Az orvos gyakran teszi fel betegének a következő kérdések valamelyikét: „Érzékeny-e valamilyen gyógyszerre? Gyógyszerallergiáról tud-e? Kapott-e valaha valamilyen gyógyszertől kiütést?”
Az allergia a szervezet túlérzékenységi reakciója.
Az utóbbi hetekben egyre több, a címbéli betegség Aedes szúnyogok által terjesztett, látszólag súlyosabb lefolyású, rosszabb prognózisú eseteiről ad hírt a sajtó Dél-Amerikából. Jelentőségét a halálos áldozatok száma, valamint a betegség, illetve terjesztői eddig nem jellemző területeken történő felbukkanása adja.
A Dengue-láz – az említett szúnyog inváziója idején – leggyakrabban Indiában, a Fülöp-szigeteken, Afrikában, a Karib-térségben és Közép-Amerikában üti fel időről-időre a fejét. A nyolcvanas években még Texasban is előfodult, de megjelenésük Dél-Amerikában – ha nem is szokatlan – eleddig nem okozott komolyabb fejfájást. Most azonban hatalmas, a korábban határnak tartott 25-30. szélességi fokot ostromló, egyre délebbre fekvő területeken is megjelenik – Kolumbián valamint Brazília északi és középső területein túl immáron Bolívia, Paraguay és Argentína is érintett. A terjedés összefüggésben lehet bolygónk éghajlatának feltartóztathatatlannak tűnő változásaival.
A betegséget a szúnyogok elleni védekezéssel lehet megelőzni. Bár a felelősnek tartott flavivírus a sárgaláz kórokozójával rokonságban áll, keresztimmunitás nem tapasztalható. A védőoltás kifejlesztését a közelmúlt eseményei vélhetően felgyorsítják, annál is inkább, mert a betegség prognózisa – a vírus veszélyesebb képviselőinek térnyerése okán – romlott, mortalitása (halálozási aránya) – főként a gazdaságilag, intézményesen elmaradottabb, elszigeteltebb területeken – a korábbi évekhez-évtizedekhez képest emelkedett.
Oldalak
- 1
- 2
- 3
- 4
- következő ›
- utolsó »
