köhögés

Köhög a gyerek

Allergia: egyes idegen anyagokkal való "találkozásra" az immunrendszer túlérzékenyen reagál, azaz a szervezet fokozott védekezésbe kezd. A leggyakoribb allergiás megbetegedések: a szénanátha, az asztma, bizonyos bőrbetegségek. A szervezet túlérzékenységét kiváltó ún. allergének között megtaláljuk a háziport, a virágporokat, a vegyszereket, a gyógyszereket, az ételeket, a fémeket, a madártollat és az állati szőrt is.

Ismét egyre több a megbetegedésA hajléktalanok között gyakoribb a tbc előfordulása. A tuberkulózis sokáig halálos kórnak számított, ám a múlt század ötven-hatvanas éveire – az orvostudomány és a gyógyszerkutatás fejlődésének köszönhetően – a leküzdhetetlennek hitt betegség gyógyíthatóvá vált. Az antibiotikumos kezelések, a védőoltások bevezetése a nyolcvanas évekre megállította a kórokozó terjedését. A legyőzöttnek hitt betegség azonban világszerte ismét egyre több megbetegedést okoz. Az Egészségügyi Világszervezet szerint ennek három fő oka van.

Alapvetések

- testsúly csökkentése (obesitas esetén)
- fizikai munka kerülése, ha feltétlenük szükséges, akkor a medencefenék izmait megfeszítve végezni
- a krónikus köhögéssel járó betegségek ellátása
- dohányzás mellőzése
- székrekedés kezelése
- folyadékbevitel csökkentése, diétás tényezők figyelembevétele
- ülőmunkát végzőknél legalább két óránként öt percnyi állás, járkálás a kismedencei keringési pangás megelőzésére
- a változó korú nők hormonpótlása segíti a kötőszöveti fixáló mechanizmust
- urológiai, nőgyógyászati, neurológiai alapbetegségek kezelése

Már élénk színekben pompáznak a gyümölcsfák és a rétek. A szemet gyönyörködtető látvány sokakra, sajnos, inkább riasztóan hat, hiszen több százezer honfitársunk számára ez a kínzó tünetekkel járó allergiaszezon kezdetét jelenti.
A szénanátha és az asztma egymással szoros összefüggésben áll – mondja dr. Gálffy Gabriella a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának adjunktusa. Ha az eleinte csak kisebb kellemetlenségeknek látszó tüneteket: orrfolyást, orrdugulást, szemviszketést, tüsszögést kiváltó szénanátha tartósan fennáll anélkül, hogy kezelnék, nagy eséllyel alakulhat ki asztma. Ugyanakkor az asztmások mintegy 80%-ának van szénanáthája is. Ha a két betegség együtt jelentkezik, a szénanátha jelentősen ronthatja a beteg asztmáját. Az asztma a kínzó, görcsös köhögésről, nehézlégzésről, ritkábban fulladásos rohamokról ismerhető fel.
A szoros kapcsolat fő oka, hogy légutaink egységet alkotnak. Mindkét esetben az egymással összefüggő légutak valamely része kerül folyamatos gyulladásba allergiás alapon: a szénanáthánál a felső légutak, az asztmánál a hörgők. Közösek az allergiás reakciót kiváltó tényezők és a gyulladáskeltő anyagok közül az ún. leukotriének jelenléte.

A dohányzás alapvető veszélyei – nagyításához kattintson a képre! (Médiatár)Földünkön több mint egy milliárd ember fújja nap, mint nap a füstöt. A dohányzás 3 millió ember halálát okozza évente. Törvényi beavatkozás és a józan belátás, az egészségtudatos gondolkodásmód megerősödése nélkül ez a szám a következő évezred '20-as, '30-as éveire akár 10 millióra emelkedhet.
A dohányosok nagy többsége 18 éves kora előtt már kipróbált valamilyen dohányterméket. Ha ennek a tendenciának nem tudunk gátat szabni, akkor becslések szerint az egész életen át tartó dohányzás 250 millió ma élő gyermek halálát fogja okozni. 151 országot tekintve a serdülő korú lányok körülbelül 7, míg a fiúk közel 12 %-a hódol ennek a rendkívül káros szenvedélynek.
Hazánk a világranglistán dobogós helyre került. Évente csaknem 30 ezer ember veszíti életét a dohányzással összefüggő betegségek következtében. Ez az egy évben előforduló halálesetek húsz százalékát teszi ki. Magyarországon minden harmadik ember dohányzik, és ezt az arányt évek hosszú sora óta nem sikerül visszaszorítani. A fiatalok egyre hamarabb kezdik, minden ötödik 10 éves már elszívta az első cigijét. A 13 évesek között már 50 százalékos az arány, 10 kezdő középiskolásból pedig már 7 cigarettázott. Sokan a szüleiket követik. Minden ötödik gyermek egy doboz cigarettát szív el passzív dohányosként egyetlen hétvége alatt.

Célkeresztben: a meghűlés

A ködös, nyirkos, őszi napok visszatérő problémája a meghűlés, a nátha, vagy pontosabban a felső légúti megbetegedések. Kellemetlen tünetei, az ezzel járó rossz közérzet, fáradtság nemcsak hangulatunkat rontja, hanem néhány napra ágyba is parancsolhat bármelyikünket.

Mely gyógynövényeket ajánlhatjuk e kellemetlen panaszok enyhítésére, a gyorsabb gyógyulás érdekében, vagy éppen a szövődmények megelőzésére? Ismerkedjünk meg röviden néhány ilyen, általában közönséges növényfajjal, melyek gyógyhatású részét (szaknyelven: a "drogot") célszerű házipatikánkban is tartani.

Tüsszögés, köhögés, torokfájás

Hogyan "fázunk meg"?

Az idiopathiás tüdőfibrózis (IPF) egy ritka tüdőbetegség, amelyet – éppen a ritkasága miatt – igen nehéz felismerni. A betegség oka ismeretlen, erre utal az „idiopathiás” (ejtsd: idiopátiás) kifejezés. A világon mintegy 5 millió ember él ezzel a betegséggel, a magyarországi betegek száma 300-1000-re tehető.

A betegség jelenleg sajnos gyógyíthatatlan, de a beteg életminősége szempontjából igen nagy jelentősége van a korai felismerésnek és a megfelelő kezelésnek.

DEFINÍCIÓ

Idült hörgőgyulladásról akkor beszélünk, amikor a hörgő nyálkahártyájának gyulladása két egymást követő évben legalább három hónapig tartó fokozott váladékképződéssel és köhögéssel járó panaszt okoz. Általában 60 év feletti betegeket érint, allergiával gyakran társul. Az évek előrehaladtával a tünetek súlyosbodnak, nehézlégzés, fulladás alakul ki. Jellemző tünet a reggeli nagy mennyiségű köpet. Tekintettel arra, hogy a betegek 90 %-a erős dohányos, a dohányzás elhagyása kiemelt jelentőségű. A légszennyezettség, a passzív dohányzás a tüneteket súlyosbítják.

A meleg nyár után rosszkedvűen vesszük tudomásul, hogy a lenge ruhatárat az őszi pulóverek, majd a téli sapkák, sálak és kabátok váltják fel. Átöltözik körülöttünk a természet is. Ismét eljött az ősz, a tél...

A nyirkos őszi-téli időjárás kedvez a légúti kórokozók szaporodásának és terjedésének, mi magunk pedig ebben az időszakban fogékonyabbakká válunk a meghűléses megbetegedésekre.

Környezetünkben gyakrabban hangzanak fel a "megfáztam, náthás, influenzás vagyok" mondatok. De valójában milyen tünetei is vannak ezeknek a betegségeknek, hogyan előzhetőek meg, hogyan kezelhetőek?

A legszomorúbb hírek között tartom számon, amikor egy egyébként egészséges embertársunk banális, egyben fatális felsőlégúti elzáródás miatt veszíti el életét.

Gyermek esetén ezt még nehezebb feldolgozni, különösen akkor, ha környezetében volt felnőtt, aki segíthetett volna.

Noha a légúti elzáródás az egyik legmagasabb időfaktorú akut katasztrófa lehet, a kapkodástól mentes, célszerű beavatkozás túlnyomórészt sikerrel jár.

Hogy nem is ugyanaz a betegség? Két különböző kórképpel állunk szemben? Pedig a tünetek - orrfolyás, köhögés, tüsszögés, torokfájás, láz, izom- és ízületi fájdalmak - mindkét esetben ugyanazok. Mi is a különbség a kettő között?

A nátha - orvosi nevén rhinitis acuta - az orrnyálkahártya heveny gyulladása. Fő tünete a híg, vizes jellegű orrfolyás. Ugyanakkor a megfázás vagy meghűlés egyik tünete maga a nátha. Ezenkívül számos egyéb, nem jellegzetes panasz is felléphet a betegnél. A tünetek azért igen változatosak, mert több mint kétszázféle vírus képes megfázást okozni.

A pszeudokrupp, vagy ahogyan legtöbbször röviden nevezzük: a krupp, a kisgyermekkor betegsége. A megfigyelések és a rendelkezésünkre álló adatok alapján 1-5 éves kor között fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A folyamat lényege, hogy a légcső kezdeti szakaszán - a hangszalagok alatti rövid szakaszon - a nyálkahártya hirtelen megduzzad. A jelentős nyálkahártya-duzzanatot a légcső ezen szakaszának sajátosságai teszik lehetővé: itt a nyálkahártya nagyon laza, a gyulladás jelentős szöveti vizenyőképződéssel jár. A kisgyermekek légcsöve relatíve szűk, így ennek átmérőjében fellépő változás nagyon hamar jelentős szűkületet okoz.

A felső és alsó légutakat egységesen nyálkahártyabélés borítja, melynek szerkezete igen jellegzetes. A nyálkahártya-borítást csillószőrös hengerhám alkotja, melynek felszínéről - csak mikroszkóppal látható - csillószőrök emelkednek ki. Ezeket a csillószőröket kettős rétegű folyadékfilm borítja. A csillószőrök állandóan, egy meghatározott irányban, söpréshez hasonlóan mozognak, és ezzel a felszínükön lévő folyadékréteget a garat felé viszik. Az egész felszínt beborító nyák termelése a nyálkahártyába ágyazott, speciális sejtek és mirigyek révén történik.

Hashártyagyulladásnál akaratlagos, majd akarattól független izomvédekezést tapasztalhatunk.A közelmúltban egy budapesti tömegközlekedési eszközön a szó szoros értelmében átdöfött fiatalember életét a gyors és szakszerű sebészorvosi ellátás mentette meg. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az ilyen és hasonló esetekben magas százalékban fellépő és könnyen végzetessé váló másodlagos hashártyagyulladás nem komplikálta a sérült állapotát.

Ritka betegségeknek hívjuk azokat a betegségeket, amelyek előfordulása a népességben kevesebb, mint 1/2000, azaz kétezer emberből legfeljebb egyet súlyt.

Azonban több ezer ilyen betegséget tartanak nyilván, amelyek együttesen már jelentős részét érintik az embereknek – ezért is hívják fel a figyelmet február utolsó napján a ritka betegségekre.

A limfómát, azaz a nyirokrendszer rosszindulatú daganatát világszerte az elmúlt két évtizedben egyre gyakrabban diagnosztizáljuk, Magyarországon évente közel 1500 új beteget fedeznek fel. A betegség többnyire krónikus lefolyású, tünetei nem látványosak és más, kevésbé súlyos betegségekben is előfordulhatnak. Ez az a kór, amelyről az emberek nagyon keveset tudnak, noha az utóbbi időben egyre sikeresebben kezelhető és gyógyítható. Korán felismert limfómában az időben elkezdett korszerű terápia betegségmentességet, akár jelentős mértékben gyógyulást, de mindenképpen az élettartam és az életminőség jelentős javulását eredményezi – tájékoztatott Dr. Udvardy Miklós egyetemi tanár, a Belgyógyászati Intézet igazgatója.
A betegek jelentősebb része panaszmentes. Tünetként tartós, vagy visszatérő „megmagyarázhatatlan" láz, erős éjszakai izzadás, akaratlan és jelentős fogyás, fáradékonyság és étvágytalanság, a nyirokcsomók fájdalmatlan megnagyobbodása, vagy ritkábban az egész testfelületre kiterjedő, kínzó viszketés jelentkezhet. A nem nyirokcsomókból, hanem más helyről kiinduló limfóma a megbetegedett szervre jellemző panaszokat okoz: a gyomorban vagy a belekben kifejlődő limfóma például hasi fájdalmakat, emésztési zavarokat, míg a mellűri limfóma köhögést, nehézlégzést okozhat. Ha túl sokáig jelentkeznek a fentiekben említett panaszok, vagy makacsul tartja magát egy nyirokcsomó duzzanat, feltétlenül orvoshoz kell fordulni, hiszen az időben felismert betegség kezelhető!

DEFINÍCIÓ

Igen erős köhögéssel járó heveny légúti fertőzés, melyet baktérium okoz. Cseppfertőzéssel terjed, a köhögés során a baktériumokkal zsúfolt nyákcseppek a levegőbe jutnak, majd onnan belégzés útján jutnak a szervezetbe.

TÜNETEK

Nyolcmilliárd pollen. Bármilyen hihetetlennek tűnik is ez a szám, bizony ennyi virágport szór széjjel az allergiás tünetek zömét okozó parlagfű egyetlen egyede. A támadás július közepe táján indul, augusztusban éri el csúcspontját, de a kisebb-nagyobb rohamokra egészen a fagyok beálltáig számítani lehet.
A parlagfű pollenjei a szelek szárnyán kelnek útra, gyakran igen messzire – akár 100 km-re is – eljutnak. Ha a nyár derekán hirtelen addig nem észlelt tüneteket – orr- szájpad-, szemviszketés, tüsszögés, orrfolyás – észlelünk magunkon, s ezek ráadásul nem múlnak el egy héten belül, akkor bizony nagy eséllyel mi is a parlagfű-allergiások népes táborához csatlakoztunk. A pollenek a légutakon keresztül jutnak be a szervezetbe. Az előbb említett szénanáthás tüneteken kívül asztmás – fulladás, köhögés, nehézlégzés – tüneteket is előidézhetnek, sőt ekcéma (az allergiás bőrgyulladás egyik fajtája) is előfordulhat a hatásukra.

Metsző szél, hóesés, latyak, köd és pára. Odakint minden nyirkos és hideg. Ez a hűléses megbetegedések melegágya, a megfázásé és az influenzáé. Együtt emlegetjük őket, mégis két különböző vírusfertőzésről van szó. Ezt azért is érdemes tudni, mert az utóbbi komoly betegség, ami súlyos szövődményekkel járhat.

Vírusoknak azokat a szervezeteket nevezzük, amelyek főleg nukleinsavakból és az azt védő fehérjeburokból épülnek fel. Méretük 100-2000 angström közé esik (1 angström 0.0000000001 méter). Csak elektronmikroszkóppal tehetők láthatóvá, kizárólag élő sejteken belül képesek szaporodni, és azt is csak meghatározott gazdaszervezeten belül.

Feliratkozás köhögés csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×