védőoltás

Ma már senkinek sem lenne szabad meghalnia veszettségben. Megfelelő védőoltásokkal és felvilágosító programokkal a veszettség megelőzhető! - hívja fel a figyelmet több nemzetközi szervezet, köztük az ENSZ és a WHO, akik terveik szerint 2030-ig teljesen fel szeretnék számolni a veszettség miatti elhalálozást.

Talán kevesen gondolnánk, de a veszettség mind a mai napig komoly problémát jelent, elsősorban a fejlődő – afrikai és ázsiai – országokban, ahol nagyobb populációkban élnek kóbor kutyák. Magyarország kifejezetten jó helyzetben van, hiszen nálunk már a 40-es évek óta kötelező a kutyákat nyilvántartani és veszettség ellen beoltani, így a megbetegedés jelentősen visszaszorult. Hazánkban főleg a vadon élő állatok, döntően a rókák hordozzák a kórt, viszont megfelelő védekezés hiányában nemcsak a házi kedvencek, hanem a haszonállatok is megfertőződhetnek.

Ideális esetben egyiket sem. A bárányhimlőt nem szerencsés elkapni, de nem is érdemes elkerülni.

Az ellentmondást az a szakmai ismeret oldja fel, hogy a kisgyermekként elkapott bárányhimlő élethosszon át tartó védettséget biztosít ugyan, de már egészen fiatalon is rizikót jelent a betegség szövődményeit illetően. További hátulütője a dolognak, hogy bár a betegek döntő többsége meggyógyul, a vírus életük végéig szervezetükben marad.

Akik influenza ellen be kívánják oltatni magukat, azok a 2019/2020-as szezonban is alapvetően kétféle oltóanyagból választhatnak.

Noha támogatás – a védőoltás ingyenes a rizikócsoportba tartozóknak – döntően a háromkomponensű vakcinához jár, aki négykomponensűt szeretne, annak a háziorvos minden további nélkül felírja. Felmerül a kérdés, hogy érdemes-e az utóbbit választani. Írásunk végére kiderül.

Nem ritka, hogy házi kedvenceink, és itt most elsősorban az emlős kisállatokra gondoljunk, a törődést, ápolást, táplálékot nyújtó kezet játékból, félelemből megsértik, megharapják, megkarmolják.

Legyen szó akár állati - de akár emberi - harapás okozta sebekről, ezek minden esetben súlyosan fertőzöttnek tekintendők. Ezekben a sebekben ún. vegyes baktériumflóra található, vagyis számolni kell bennük mind aerob, mind anaerob kórokozók jelenlétével. Ez előbbi azt jelenti, hogy a kórokozó csak oxigén jelenlétében tud életben maradni és szaporodni, míg az utóbbi épp ellenkezőleg, oxigén jelenlétében elpusztul vagy inaktív állapotba kerül.

Unos-untalan terítékre kerül ez a fertőző megbetegedés, főként a védőoltások kapcsán, melyek a médiumokban harsogó „már tarol az influenza”, „veszélyesebb lesz az influenza”, „nagy járvány várható” szalagcímek okán is remekül fogytak, fogynak. Kétségtelen tény, hogy a megviselt immunrendszerű, alapbetegséggel küszködő, illetve idősebb embereknek tanácsos beoltatniuk magukat minden évben, függetlenül attól, hogy milyen vírus(ok) szerepe lesz feltételezhető a betegség megnyilvánulásában.

Írásunk címe némileg talányos, de ha szán rá három percet, a végén mindenre fény derül, méghozzá szigorúan az evidencia alapú orvoslás határain belül maradva.

Mindannyian tudjuk, hogy a szezonális influenza megbetegedés megelőzése érdekében oltásra van szükség. Az influenzát persze enélkül is meg lehet úszni, és ehhez még remetének sem kell lenni: immunrendszerünk állapota, korábbi fertőzés(ek), keresztreakciók és számos más tényező játszhat itt szerepet. A megbetegedés jó eséllyel (de nem garantáltan) történő elkerüléséhez azonban a vakcina időben történő beadása elengedhetetlen.

Az influenza vírusa változékony. Ezért kell évről évre felülvizsgálni az oltóanyag összetételét. Gondos szakmai mérlegelés előzi meg, hogy mely vírustörzsek inaktivált virionjai kerüljenek bele, külön a Föld északi és külön annak déli féltekéjét illetően. Előfordul, hogy az oltás többnyire három vírustörzse közül egy-egy, olykor kettő is azonos az elmúlt szezon vakcinájában találhatóakkal. Mi több, az oltóanyag összetétele akár változatlan is maradhat, ahogy ezt éppen most, az aktuális 2014/2015-ös járvány és felkészülés kapcsán tapasztalhatjuk.

Amit az oltásról tudni kell

December elején értesültünk arról, hogy az Egyesült Államokban, majd Portugáliában, s mostanra már a környező országokban is elindult az influenzajárvány. Jellegzetessége, hogy csecsemők és kisgyermekek körében okoz súlyos tüneteket, halálos kimenetellel. Ez eltér az elmúlt évek tapasztalataitól, azaz, hogy leginkább az idősebbek - 60 év felettiek - és a krónikus betegségben szenvedők a fertőzés áldozatai.

Hazánkban már novemberben elérhetővé vált az oltóanyag, a kiemelten veszélyeztetettek számára térítésmentesen, de bárki megveheti - orvosi vényre - a gyógyszertárakban.

Koronavírus elleni oltóanyagra emberi számítás szerint idén nem számíthatunk, bár most valóban komoly erőfeszitéseket tesznek kifejlesztéséért, a folyamat felgyorsításáért.

A korábbi koronavírus járványok nem teljesedtek ki pandémiává, így a vonatkozó vakcinák fejlesztése megállt.

Az Ebola vírus által okozott vérzéses láz az emberiséget érintő egyik legveszélyesebb vírusfertőzés.

A halálozási aránya 50–90 százalék közötti. A betegség Afrika és Ázsia dzsungeleiből ered. Az Ebola vírus számos formáját izolálták már, ezek klinikailag némiképp eltérő kórképet idéznek elő.

A vírus a fertőzött egyén vérével, testnedveivel, spermájával történő közvetlen érintkezés útján terjed. Beteg vagy elpusztult csimpánzról is átvihető az emberre. Lappangási ideje 2–21 nap.