védőoltás

Akik influenza ellen be kívánják oltatni magukat, azok a 2019/2020-as szezonban is alapvetően kétféle oltóanyagból választhatnak.

Noha támogatás – a védőoltás ingyenes a rizikócsoportba tartozóknak – döntően a háromkomponensű vakcinához jár, aki négykomponensűt szeretne, annak a háziorvos minden további nélkül felírja. Felmerül a kérdés, hogy érdemes-e az utóbbit választani. Írásunk végére kiderül.

Az influenzával kapcsolatos hírekre portálunkon rendszeresen reagálunk, többnyire azzal a célzattal, hogy kiegyensúlyozzuk a médiumokban harsogó, a veszély bulvárjellegű felerősítésében érdekelt hírműsorokat, cikkeket. Mivel a téma döntően orvosi, biológiai, virológiai jellegű, laikus szerzőkkel, szerkesztőkkel szemben nem merül fel a tudományos megközelítés igénye. Felmerül ellenben a kérdéskör józan, tényeken alapuló, felesleges pánikkeltésre okot nem adó kezelésének követelménye.

2004 februárjában írtuk: „A madárinfluenza persze nem újkeletű. Az első észlelés Olaszországban 1878-ban(!) történt, ekkor írták le azt, hogy az adott madárállomány teljesen elpusztult. Több mint száz évvel később az USA-ban (Pennsylvania) már 17 milló szárnyast kellett ahhoz elpusztítani, hogy a fertőzés tovaterjedését megakadályozzák. Utóbbi a védekezés kulcsa. A fertőzött állományt szigorúan eliminálni kell, karantén, fertőtlenítés foganatosítandó (a vírus hőre, fertőtlenítőszerekre érzékeny). A szegényebb országokban ennek nagyon komoly gazdasági kihatásai vannak, így például Mexikóban 1992-95 között többször is felütötte a fejét a járvány. Ez a madárállomány kímélése, a nem kellő szigorúsággal és következetességgel folytatott védekezés miatt történhetett.”

Az utolsó néhány mondat a lényeg. Nem véletlen, hogy a sertésinfluenza emberről emberre terjedni képes járványa Mexikóban jelent meg először. Mexikó ugyanis a vírus számára egy rekombinálódási kánaánnak bizonyult, ahol szabadon garázdálkodhattak madarak, emlősök (sertések), emberek között. Az első hírek a mexikói betegek körében tapasztalható magas mortalitási (halálozási) arányról szólnak, szemben a nem mexikói illetőségű páciensekkel, akik között fatális kimenetelről még nincs tudomásunk. Elképzelhető, hogy ez a különbség is genetikai szinten lesz majd kimutatható.