Sérült ízületek

A testünk szilárd vázát alkotó csontok mozgatását az ízületek teszik lehetővé.

Az ízületeket a két-három, porccal borított, ízesülő csontfelszín, az ízületi tok és a tokot kívülről erősítő, stabilizáló szalagok alkotják. Az ízesülő csontok végei közül a domború a fej, a homorú a vápa. A porcfelszínek kisebb súrlódását az ízületi tokon belül található ízületi folyadék biztosítja. A hengerfelszínű ízületekben - például az ujjpercek között - egyetlen tengely körül történik a mozgás. A tenyerünkkel szembefordítható hüvelykujjunkat már kéttengelyű, úgynevezett nyeregízületben tudjuk mozgatni. Gömbfelszín körül végez szabad mozgást például a váll- és a csípőízület.

Az ízületek sérülései a rándulások és a ficamok. Rándulásról akkor beszélünk, ha az ízületi fej eltávolodik az ízületi vápától, a szalagok és az ízületi tok megnyúlnak vagy részben elszakadnak, de az ízületet alkotó csontok az erőhatást követően visszaugranak a helyükre.
Ficam esetén a fejecs kiugrik a vápából, és nem is tér oda vissza. Rendszerint a szalagok és az ízületi tok szakadásával jár. Ezek a sérülések általában jelentős húzó, csavaró vagy oldalirányú erők hatása esetén alakulnak ki.
A leggyakoribb ficam - az emberi szervezet legszabadabban mozgatható ízületében, a vállban - könnyen kialakulhat bárkinél. Buszon, villamoson, fej felett kapaszkodva, ha hirtelen fékez a jármű, illetve nyújtott karra eséskor a felkarcsont nagy ízületi fejecse kiugrik a lapocka sekély ízületi vápájából.

Rándulást követően az ízület:

• nyugalomban is fájdalmas,

duzzadt,

esetleg a bőr alatt szederjes elszíneződés, vérömleny látható,

a sérült testrész mozog ugyan, de az ízület mozgásterjedelme beszűkült - például nem nyújtható vagy hajlítható teljesen az adott végtag,

a mozgatás fokozza a fájdalmat, különösen az ízület szélső helyze-teiben.

Ficam esetén a sérült ízület a fenti tüneteken kívül még:

• deformált,

egyáltalán nem vagy csak minimálisan mozgatható,

a helyzete rugalmasan rögzített, vagyis visszaugrik a mozgatás előtti, kificamodott állapotba, és

a fájdalom igen erős.

A megrándult ízületet:

nyugalomba kell helyezni, a kart fel kell kötni, a lábat fel kell polcolni,

jó hatású az ízület hideg vizes borogatása, jegelése,

a leggyakrabban előforduló rándulás talán a bokarándulás, ilyenkor jó hasznát vehetjük a rugalmas pólyának, valamint a fáslinak,

a pihentetésen kívül a duzzanatot és a fájdalmat a helyileg alkalmazható kenőcsök enyhítik.

A sérüléses eredetű ficamoktól el kell különíteni az úgynevezett szokványos ficamot, amely leggyakrabban szintén a vállízületben fordul elő. Szinte mindennapos sportolóknál, elsősorban tornászoknál, úszóknál. Erőteljes karmozdulatra vagy viszonylag kis erőbehatásra a felkar kiugrik a helyéről. Akinél gyakran előfordul, olykor képes saját magának is helyretenni a kificamodott felkart. Véglegesen csak műtéttel kezelhető.

forrás: Patika Tükör - 2005-02-05

Közzétéve: 2016. 04. 06. 00:28