ízület

Arisztotelész 2300 évvel ezelőtt írta: „az orvos kötelessége, hogy a beteg szenvedését, fájdalmát enyhítse.” A beteg fájdalmának csillapításához és szenvedésének csökkentéséhez való jogot ma már senki nem vitatja, gyakorlati megvalósulása azonban sok kívánnivalót hagy maga után. 2005. November 1-én a temetőbe menet találkoztunk egy régi nőismerősünkkel. Elpanaszolta hogy erős fájdalma van, aminek alapja a gerinc és csípő ízületi elváltozása.

A hipermobilitás a normális ízületi mozgástartományt jellemző Gauss-görbe felső végének felel meg az adott népességben.

A tünetegyüttes mostohagyerek a reumatológiában is, sokszor vélik banálisnak, pedig a betegnek sok szenvedést okoznak a különböző testtájakon megjelenő, visszatérő ízületi, illetve vázizomrendszeri és sokszor zsigeri problémák, melyeket tisztázatlan eredetűnek tartott krónikus, kiterjedt fájdalom kísérhet.

Horzsolások, rándulások

A természet tavaszi éledésével párhuzamosan gyermekeink mozgásigénye is robbanásszerűen megnövekszik. Lekerülnek róluk a nehéz bundák, vastag overallok, gumicsizma helyett sportcipőbe bújtatják apró lábaikat. Óvodából, iskolából hazafelé menet nehéz kikerülni a játszóteret, ha csak néhány percre is, de csúszni kell egyet a csúszdán, ugrani a mászókáról, futni a labda után.

Latinul: hallux valgusA láb leggyakoribb deformitásai közé tartozó bütyök (hallux valgus) akkor alakul ki, amikor a láb öregujjának csontjai és ízületei – főként statikai okokból kifolyólag – elmozdulnak, az öregujj a többi ujj felé mozdul, így a fényképen is látható módon a láb belső oldalán kitüremkedés jön létre. Nőknél gyakrabban találkozhatunk ezzel az eltéréssel, amit minden bizonnyal a láb rossz statikáját elősegítő szűk, magas sarkú, hegyes orrú cipők viselése okoz.

PCPAz ún. autoimmun betegségek csoportjába tartozó idült, gyulladásos kórkép, amikor az ízületen belüli szöveteket (elsősorban kötőszövetet) a szervezet által termelt ellenanyagok megtámadják, jellegzetes tüneteket okozva. Átlagosan minden 75. ember érintett, a nők esélye, hogy megbetegednek, közel háromszoros a férfiakhoz képest.

Bármely életkorban előfordulhat

 

Artritisz. Az ízületek gyulladását nevezzük így. Ilyenkor az ízületi folyadék felgyülemlik az ízületekben, melyek fájdalmasan megduzzadnak. A betegségnek különböző típusai vannak a gyulladt ízületek száma, a betegség lefolyása és időtartama szerint. Az ízületi gyulladások egy részének oka ismeretlen, ilyen a reumatoid artritisz. Néhány esetben azonban a kórokozó (baktérium vagy vírus) az ízületi folyadékból vagy a vérből kimutatható. A betegség néhány típusa csak rövid ideig tart, de vannak olyan fajtái is, melyek évekig elhúzódhatnak, sőt akár egy egész életen át elkísérhetik a beteget.

Az állkapocs, azaz temporomandibuláris ízület (TMI) működésében egy speciális, páros ízület. Rágáskor a bennük lévő porckorong segíti a két oldal összehangolt őrlőmozgását, a forgómozgással kombinált szimmetrikus előre-hátra csúszást.

A TMI ritkán előforduló betegségei közé sorolhatók fejlődési rendellenességei, vagy a súlyos táplálkozási nehézséget okozó csontos összenövés (ankylosis), mely megakadályozza az ízfelszínek mozgását. Gyakrabban találkozhatunk traumás eredetű látszólagos csontosodással (pseudoankylosissal). Ekkor az ütés hatására képződött vérömleny lágyszövetes átépüléssel szervül, majd kalcifikálódik az ízületi tokon belül.

A legtöbb panaszt az állkapocs ficama okozza. Ilyenkor az ízületi fejecs kiugrik az ízületi árokból és kint reked (luxáció). Két irányba mozdulhat: előre vagy hátra. Szerencsésebb esetben az állkapocs csupán szubluxálódik, azaz spontán visszatér funkcionális anatómiai helyzetébe. A kificamodott állkapcsot minél hamarabb reponálni kell.

Mitől betegszik meg a térdizület?

Az arthrosis nem időskori kór, a betegek harmada 65 évnél fiatalabb A mozgásszervi betegségek rendkívüli módon rontják az élet minőségét. Hazánkban legalább egymillióan szenvednek kopásos ízületi betegségben.

Ficamok, rándulások

A testünk szilárd vázát alkotó csontok mozgatását az ízületek teszik lehetővé. Ezek a mérnöki pontossággal megkonstruált biomechanikus szerkezetek ellenállnak ugyan a nagy igénybevételnek, mégis igen könnyen sérülnek külső erőhatásokra.

A testünk szilárd vázát alkotó csontok mozgatását az ízületek teszik lehetővé.

Az ízületeket a két-három, porccal borított, ízesülő csontfelszín, az ízületi tok és a tokot kívülről erősítő, stabilizáló szalagok alkotják. Az ízesülő csontok végei közül a domború a fej, a homorú a vápa. A porcfelszínek kisebb súrlódását az ízületi tokon belül található ízületi folyadék biztosítja. A hengerfelszínű ízületekben - például az ujjpercek között - egyetlen tengely körül történik a mozgás. A tenyerünkkel szembefordítható hüvelykujjunkat már kéttengelyű, úgynevezett nyeregízületben tudjuk mozgatni. Gömbfelszín körül végez szabad mozgást például a váll- és a csípőízület.

Feliratkozás ízület csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×