csípőprotézis

[gac]

Arisztotelész 2300 évvel ezelőtt írta: „az orvos kötelessége, hogy a beteg szenvedését, fájdalmát enyhítse.” A beteg fájdalmának csillapításához és szenvedésének csökkentéséhez való jogot ma már senki nem vitatja, gyakorlati megvalósulása azonban sok kívánnivalót hagy maga után. 2005. November 1-én a temetőbe menet találkoztunk egy régi nőismerősünkkel. Elpanaszolta hogy erős fájdalma van, aminek alapja a gerinc és csípő ízületi elváltozása.

A csontok képezik az emberi test vázát, támasztékát, szolgálják a mozgáshoz szükséges izomtapadási alapokat, ízületeket, és védelmet jelentenek a különlegesen érzékeny szerveknek, mint az agy, a szem, a fül, a tüdők, a szív. A csontok kollagén alapból, és az abban lerakódott ásványi anyagokból (kalcium, magnézium, nátrium, foszfát, karbonát) állnak. A csontokban állandó építési és lebontási folyamatok játszódnak le.

A mozgásszervi betegségek igen nagy csoportját a csípőízület gyulladásos és porcelfajulásán alapuló elváltozásai teszik ki. Az ízületi porc fokozatos leépülése, degenerálódása az ízület anatómiai szerkezetét megváltoztatja, a beteg funkcionális képességeit károsítja, s olyan nagymértékű állapotromlást hoz létre, hogy a terápia konzervatív úton már nem valósítható meg, csakis a műtéti megoldás jöhet szóba.

A csontritkulásban szenvedők száma folyamatosan nő. Világszerte, az 50 év feletti korosztályt nézve háromból egy nő és négyből egy férfi szenved el csonttörést gyenge csontozata miatt. Az Egyesült Államokban és Japánban mintegy 75 millió embert érint a betegség, más számítások szerint a világon hozzávetőleg 200 millió ember él csontritkulással. Magyarországon körülbelül 800.000 osteoporosisos beteg él, osteoporosis elleni gyógyszeres kezelés alatt ugyanakkor maximum 100.000 érintett áll. Az EU tagállamaiban minden 30. másodpercben bekövetkezik egy olyan törés, amely az osteoporosis számlájára írható. Itthon évente 64.000 csontritkulással összefüggésbe hozható törést diagnosztizálnak.

Kerüljük el, ha lehet. Ebben a D-vitamin is segíthet.A nem csigolyatörések 90%-a elesés következménye. Az elesés a funkcionális hanyatlással függ össze. Ez az idős emberek esendővé válását jelzi, rokkantsághoz, az önellátás képességének elvesztéséhez vezethet.

Magyarországon minden tizedik ember csontritkulásban szenved. Ez az alattomosan, mindenfajta jelzés és fájdalom nélkül érkező betegség a felelős a hazánkban évente kb. 15 000 csípőtáji és 70 000 egyéb törés bekövetkeztéért. Világviszonylatban a csontritkulásra visszavezethető halálozások száma megközelíti a mell- és nőgyógyászati daganatok okozta halálozások számát.

A szakemberek szerint fiatalkorban tehetünk a legtöbbet csontjaink épségének megőrzéséért, mégpedig - elsősorban - megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú élelmiszer fogyasztásával és rendszeres testmozgással. Persze előfordulhat, hogy mindez kevés.

Akinek felmenői között volt vagy van csontritkulásos beteg, aki erős dohányos, esetleg rendszeres alkoholfogyasztó, aki valamilyen krónikus betegség miatt szteroidtartalmú tablettákat szed vagy bizonyos krónikus megbetegedésekben - például veseelégtelenségben, pajzsmirigy-működési rendellenességben - szenved, annak számolnia kell az üvegcsontúvá válás veszélyével. Utóbbi esetekben a szakorvosok ún. másodlagos csontritkulásról beszélnek.

Ficamok, rándulások

A testünk szilárd vázát alkotó csontok mozgatását az ízületek teszik lehetővé. Ezek a mérnöki pontossággal megkonstruált biomechanikus szerkezetek ellenállnak ugyan a nagy igénybevételnek, mégis igen könnyen sérülnek külső erőhatásokra.

A testünk szilárd vázát alkotó csontok mozgatását az ízületek teszik lehetővé.

Az ízületeket a két-három, porccal borított, ízesülő csontfelszín, az ízületi tok és a tokot kívülről erősítő, stabilizáló szalagok alkotják. Az ízesülő csontok végei közül a domború a fej, a homorú a vápa. A porcfelszínek kisebb súrlódását az ízületi tokon belül található ízületi folyadék biztosítja. A hengerfelszínű ízületekben - például az ujjpercek között - egyetlen tengely körül történik a mozgás. A tenyerünkkel szembefordítható hüvelykujjunkat már kéttengelyű, úgynevezett nyeregízületben tudjuk mozgatni. Gömbfelszín körül végez szabad mozgást például a váll- és a csípőízület.

Feliratkozás csípőprotézis csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×