versenysport

Egy német kézilabdázó, Joachim Deckarm 1979 március 30-án szenvedett tragikus balesetet Magyarországon, a Tatabányai Bányász ellen játszott KEK elődöntő mérkőzésen. Szerencsétlen szituációban fejelt össze Pánovics Lajossal, a következő pillanatban pedig – már eszméletlenül és tehetetlenül – fejjel a csarnok padlózatának csapódott.

Noha Pánovics is szédülve, vérző sérüléssel tápászkodott fel, a 25 éves, 194 cm magas német átlövő sokkal rosszabbul járt. Súlyos koponyatraumát szenvedett, kis híján meghalt. Kómába került, s bár beavatkozások egész sorát hajtották végre rajta, 131 napig lebegett eszméletlenül élet és halál között.

Vigyázzunk a strandon, uszodában

Sokan gondolják, hogy a talp szélén, vagy a lábujjak között megjelenő hámlás egyszerűen csak a száraz bőr részjelensége, pedig ezek a tünetek a láb gombás fertőzésének leggyakoribb megnyilvánulásai. A bőr gombás megbetegedései világszerte elterjedtek, és gyakoriságuk alapján népbetegségnek számítanak.

Mitől betegszik meg a térdizület?

Az arthrosis nem időskori kór, a betegek harmada 65 évnél fiatalabb A mozgásszervi betegségek rendkívüli módon rontják az élet minőségét. Hazánkban legalább egymillióan szenvednek kopásos ízületi betegségben.

A magyar sportkardiológia megteremtése

Az elmúlt években történ tragikus sportolói halálesetek kapcsán átfogó szűrőprogram indult, melynek során eddig 133 olimpikon és 67 élsportoló teljeskörű kardiológiai és sportélettani kivizsgálására került sor. A vizsgálatok fókuszában a hirtelen szívhalál rizikófaktorainak keresése, illetve megelőzése áll. A vizsgálatok további célja volt a sportág-specifikus, személyre szabott, lehetőleg minél inkább pálya közeli mérések végzése.

A sportolók minden mért és számított paramétere egy biobankban került rögzítésre, melyben különböző kardiológiai kórképekben szenvedő betegek adatai is megtalálhatók, és bioinformatikai módszerekkel összefüggéseikben elemezhetők. Kiemelendő, hogy a világon egyedülállóan 24 órás EKG valamint szív-MRI és echocardiographiás vizsgálat történik szűrés jelleggel. Ezáltal a kóros elváltozások korábban, precízebben diagnosztizálhatók és részletesebb információkhoz juthatunk a sportolói szív struktúrájával, működésével kapcsolatban. A vizsgálatok lehetőséget teremtenek a sportolói edzett szív és a kóros állapotú szív közötti nem mindig éles határ objektív elkülönítésére.

Az átfogó kutatómunka eredményeként meghatározhatók a sportolók sportág-specifikus keringési paramétereire vonatkozó normálértékek is, melyek a jövőben „gold standard”-ként szolgálhatnak a kóros elváltozások kiszűrésére és biztos alapot adhatnak a prevenció jelentőségének megerősítésére. Eredményeink hozzájárulhatnak a sportolói hirtelen szívhalál előfordulásának csökkenéséhez.

A testünk szilárd vázát alkotó csontok mozgatását az ízületek teszik lehetővé.

Az ízületeket a két-három, porccal borított, ízesülő csontfelszín, az ízületi tok és a tokot kívülről erősítő, stabilizáló szalagok alkotják. Az ízesülő csontok végei közül a domború a fej, a homorú a vápa. A porcfelszínek kisebb súrlódását az ízületi tokon belül található ízületi folyadék biztosítja. A hengerfelszínű ízületekben - például az ujjpercek között - egyetlen tengely körül történik a mozgás. A tenyerünkkel szembefordítható hüvelykujjunkat már kéttengelyű, úgynevezett nyeregízületben tudjuk mozgatni. Gömbfelszín körül végez szabad mozgást például a váll- és a csípőízület.

Ezen írásunkban az Achilles-ín (tendo calcaneus) részleges szakadásának konzervatív terápiájához tartozó, az érintettek által könnyen elsajátítható, egyszerűbb gyógytorna gyakorlatokat foglaljuk össze.

Nyilvánvalóan a megelőző vizsgálat, a pontos diagnózis orvos és gyógytornász részéről elengedhetetlen.