versenysport

Fertőzések, elváltozások

A sportolás - ma úgy tartják - mindenki számára előnyös. Így aztán a sport különböző ágazatai folyamatosan fejlődnek, a részvétel egyre nő, és mind több és több időt áldozunk a sportolásra, és még több pénzt költünk a sporteszközökre.

Ám az előnyök mellett néha hátrányok és káros következmények is előfordulhatnak, melyekről mindenképpen beszélnünk kell. Ezek egy része bőrgyógyászati jellegű: ezek lehetnek fertőzéses, traumatikus és klimatikus eredetűek, illetve már fennálló bőrfolyamatok sportolástól súlyosbodhatnak.

Fertőző következmények

Ha ritkább a levegő

A hegymászókról szóló riportokat, ismeretterjesztő filmeket nézők gyakran hallhatják a kifejezést: hegyibetegség. E szót hallva az embernek félelmetes, esetleg misztikus elképzelései támadhatnak. Honnan, miért és mikor támadhat a csúcsokat ostromlókra ez az alattomos kórság. Tényleg alattomos? Tényleg kiszámíthatatlan? Mit tudunk a hegyibetegségről?

Joachim Deckarm (fotó: Armin Kübelbeck; liszensz: CC-BY-SA-3.0 [http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0] – via Wikimedia Commons)

Egy német kézilabdázó, Joachim Deckarm 1979 március 30-án szenvedett tragikus balesetet Magyarországon, a Tatabányai Bányász ellen játszott KEK elődöntő mérkőzésen. Szerencsétlen szituációban fejelt össze Pánovics Lajossal, a következő pillanatban pedig – már eszméletlenül és tehetetlenül – fejjel a csarnok padlózatának csapódott.
Noha Pánovics is szédülve, vérző sérüléssel tápászkodott fel, a 25 éves, 194 cm magas német átlövő sokkal rosszabbul járt. Súlyos koponyatraumát szenvedett, kis híján meghalt. Kómába került, s bár beavatkozások egész sorát hajtották végre rajta, 131 napig lebegett eszméletlenül élet és halál között.
A több mint százszoros német válogatott, világbajnok sportember a hetvenes évek végének egyik legismertebb kézilabdázója volt. Karrierje nem egyszerűen kettétört, orvosai idővel egyre kevesebb reményt fűztek felébredéséhez. Deckarm azonban – több mint négy hónappal balesete után – egy napon magához tért, és ezzel elkezdődött élete legkeményebb és leghosszabb edzése... a mindennapokért.

Egyórás tevékenység alatt, testtömeg kilogrammonként.

1 kalória (kcal) = 4186 j (joule) – Kalkulátorunkhoz kattintson ide!

Vigyázzunk a strandon, uszodában

Sokan gondolják, hogy a talp szélén, vagy a lábujjak között megjelenő hámlás egyszerűen csak a száraz bőr részjelensége, pedig ezek a tünetek a láb gombás fertőzésének leggyakoribb megnyilvánulásai. A bőr gombás megbetegedései világszerte elterjedtek, és gyakoriságuk alapján népbetegségnek számítanak.

Fiatal emberek halálával szembesülni mindig lesújtó. Különösen igaz ez, ha a tragédiát kamera is megörökíti – Fehér Miklós magyar válogatott labdarúgó halálát megrendülve, könnyekkel küszködve néztük a televízió képernyőjén keresztül. Hogyan történhet meg ez látszólag makkegészséges fiatalokkal?

Mitől betegszik meg a térdizület?

Az arthrosis nem időskori kór, a betegek harmada 65 évnél fiatalabb A mozgásszervi betegségek rendkívüli módon rontják az élet minőségét. Hazánkban legalább egymillióan szenvednek kopásos ízületi betegségben.

Izzadás, gombásodás

Lábunk a legjobban igénybe vett testrészeink egyike. Kimutatták, hogy egy tevékeny ember születéstől haláláig olyan sokat járkál, hogy ezzel hétszer kerülhetné meg az Egyenlítőt.
Ehhez a terheléshez egészséges lábakra van szükség, de az is érthető, hogy éppen emiatt lábakkal kapcsolatban sokféle probléma merülhet fel.

A magyar sportkardiológia megteremtése

Az elmúlt években történ tragikus sportolói halálesetek kapcsán átfogó szűrőprogram indult, melynek során eddig 133 olimpikon és 67 élsportoló teljeskörű kardiológiai és sportélettani kivizsgálására került sor. A vizsgálatok fókuszában a hirtelen szívhalál rizikófaktorainak keresése, illetve megelőzése áll. A vizsgálatok további célja volt a sportág-specifikus, személyre szabott, lehetőleg minél inkább pálya közeli mérések végzése.


A sportolók minden mért és számított paramétere egy biobankban került rögzítésre, melyben különböző kardiológiai kórképekben szenvedő betegek adatai is megtalálhatók, és bioinformatikai módszerekkel összefüggéseikben elemezhetők. Kiemelendő, hogy a világon egyedülállóan 24 órás EKG valamint szív-MRI és echocardiographiás vizsgálat történik szűrés jelleggel. Ezáltal a kóros elváltozások korábban, precízebben diagnosztizálhatók és részletesebb információkhoz juthatunk a sportolói szív struktúrájával, működésével kapcsolatban. A vizsgálatok lehetőséget teremtenek a sportolói edzett szív és a kóros állapotú szív közötti nem mindig éles határ objektív elkülönítésére.

Az átfogó kutatómunka eredményeként meghatározhatók a sportolók sportág-specifikus keringési paramétereire vonatkozó normálértékek is, melyek a jövőben „gold standard”-ként szolgálhatnak a kóros elváltozások kiszűrésére és biztos alapot adhatnak a prevenció jelentőségének megerősítésére. Eredményeink hozzájárulhatnak a sportolói hirtelen szívhalál előfordulásának csökkenéséhez.

Ficamok, rándulások

A testünk szilárd vázát alkotó csontok mozgatását az ízületek teszik lehetővé. Ezek a mérnöki pontossággal megkonstruált biomechanikus szerkezetek ellenállnak ugyan a nagy igénybevételnek, mégis igen könnyen sérülnek külső erőhatásokra.

A testünk szilárd vázát alkotó csontok mozgatását az ízületek teszik lehetővé.

Az ízületeket a két-három, porccal borított, ízesülő csontfelszín, az ízületi tok és a tokot kívülről erősítő, stabilizáló szalagok alkotják. Az ízesülő csontok végei közül a domború a fej, a homorú a vápa. A porcfelszínek kisebb súrlódását az ízületi tokon belül található ízületi folyadék biztosítja. A hengerfelszínű ízületekben - például az ujjpercek között - egyetlen tengely körül történik a mozgás. A tenyerünkkel szembefordítható hüvelykujjunkat már kéttengelyű, úgynevezett nyeregízületben tudjuk mozgatni. Gömbfelszín körül végez szabad mozgást például a váll- és a csípőízület.

Ha egy sportoló egyik veséjét el kell távolítani, az nem csupán jövőbeni sporttevékenységére, hanem – főként hosszabb távon – mindennapi életvezetésére is hatással lehet.

Az egyik vese kiesése esetén ugyanis a szervezet homeosztázisa sérülékenyebbé válik. A vesék részt vesznek a vérnyomás hormonális (renin-angiotenzin), központi és környéki idegrendszeri (vegetatív), valamint egyéb mechanizmusok által megvalósuló összetett szabályozásában. A kor előrehaladtával emelkedhet a vérnyomás, növekedhet a valószínűsége a magasvérnyomás betegség kialakulásának.

Több követéses vizsgálat számolt be arról, hogy az egyik oldali szerv eltávolítása után a megmaradt vese szöveteiben idővel degeneratív, szklerotikus folyamatok indulhatnak be. Ez egyes esetekben – hosszú évek alatt – a vese funkciójának, többek között az érgomolyagokhoz kötött szűrőképességnek, azaz a glomeruláris filtrációnak a romlásához, a fehérjemegtartó képesség csökkenéséhez, illetve veseelégtelenséghez is vezethet (utóbbi indikátora a vizeletben kimutatható kreatinin szintjének emelkedése).

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a más és más betegcsoportokon végzett, különböző intézetekhez köthető vizsgálatok ellentmondásosak, leginkább a túlsúlyossággal párhuzamosan megfigyelhető kockázat-emelkedésében bontakozott ki egyetértés.

Teljesen elszakadt Achilles-ínEzen írásunkban az Achilles-ín (tendo calcaneus) részleges szakadásának konzervatív terápiájához tartozó, az érintettek által könnyen elsajátítható, egyszerűbb gyógytorna gyakorlatokat foglaljuk össze.

Nyilvánvalóan a megelőző vizsgálat, a pontos diagnózis orvos és gyógytornász részéről elengedhetetlen. Illusztrációnkon műtéti feltárás alatt álló teljes szakadást szemlélhetnek meg (nagyítás a Médiatárban) – sajnos még egy ilyen rendkívül erős, ellenálló ín is traumatizálódhat, rupturálódhat.Az Achilles-ín "szerencsésebb", részleges szakadásánál magától érthetően tilos az érintett lábon lábujjhegyre állni. Fokozatos terheléssel kezdjünk el mozogni. Lássuk a gyakorlatokat!

A nyári melegben hamar megszomjazunk, több folyadékot fogyasztunk. Ennek egyik magyarázata a szervezet hőszabályozása, melynek segítségével a legkülönbözőbb környezeti hőmérsékletekhez alkalmazkodunk.

Állandó testhőmérsékletünk fenntartása a bőrünk felső rétegében található kiterjedt hajszálérhálózatnak köszönhető, mely hideg környezetben összeszűkül, nagy melegben kitágul, ilyenkor a verejtékmirigyek működése fokozódik, izzadunk. A bőr felületéről elpárolgó verejték hőt von el, hűti a bőrfelületet. A bőr felületéről elpárolgó nedvességet általában nem is észleljük, de magas környezeti hőmérsékleten végzett munka, sport, teniszezés, tánc stb. igen nagy hőtermeléssel jár, ezekben az esetekben a szervezet hőleadását az izzadás biztosítja. Különleges körülmények között a verejték térfogata néhány óra alatt akár több liter is lehet. Az elveszített folyadékot pótolni kell.

Feliratkozás versenysport csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×