A szem fénytörési hibáiból eredő homályos látást különböző optikai eszközökkel (szemüveg, távcsőszemüveg, kontaktlencse) lehet korrigálni.
A kontaktlencse – amelyet közvetlenül a szemgolyó elülső felszínére helyeznek – népszerűségének magyarázata az, hogy teljesebb látásélességet biztosít (még nagy dioptriák esetében is) mint a szemüveg.
Kontaktlencse esetében nem érvényesül a szemüveglencsék széli torzító (prizmás) hatása, és a szemfenéken keletkező kép nagyságát sem befolyásolja, így a két szem közötti jelentős dioptriakülönbség is korrigálható vele. Viselése közben nem jelentkezik a szemüvegkeret látóteret szűkítő hatása, nem párásodik be, gyakorlatilag láthatatlan. Egyes speciális esetekben (szemüvegkeret anyagára kialakult allergia, fülkagyló rendellenességei, bizonyos szembetegségek stb.), amikor a szemüveg viselése lehetetlen, a kontaktlencse a választandó látásjavító eszköz.
Nyilvánvaló előnyei mellett azonban vannak viselésének bizonyos korlátai is.
- Alapvető, hogy a páciens motivált legyen (hiszen akarata ellenére senkinek nem lehet kontaktlencsét illeszteni), és rendelkezzen némi kézügyességgel a kontaktlencse felhelyezéséhez és levételéhez.
- Ugyanilyen fontos a páciens személyi higiénéje, mert a kontaktlencse gondozást, ápolást igényel, ami egy magára igénytelen személytől nem várható el.
- A kontaktlencse viselése a szemüvegnél kissé hosszabb megszokási idővel jár.
Kontaktlencse előtt...
Ha valaki kontaklencsét szeretne viselni, előbb egy részletes szemészeti vizsgálaton kell átesnie. A vizsgáló meghatározza a szükséges erősséget (dioptriát) és görbületet, biomikroszkóppal átnézi és megítéli a szemhéjak, a kötőhártya, szaruhártya állapotát, a könnyfilm stabilitását, szükség esetén méri a könnytermelés mértékét. Ezután történik a páciens igényeinek és állapotának megfelelő kontaktlencse kiválasztása és felpróbálása. Próba után, az ellenőrző vizsgálat során azt nézzük meg, hogy a lencse jól illeszkedik-e a szemre.
Nem jó!
- Szoros illesztés: a lencse nem mozog, nehezen távolítható el, szárazságérzést, szaruhártya-ödémát, felszíni keringési zavart okoz.
- Laza illesztés: a lencse csúszkál, kiesik, idegentest-érzéssel, irritációval jár.
Azt is ellenőrizzük, hogy megfelelő-e a korrekció: elég élesen lát-e a páciens, vagy esetleg "túlkorrigált". Ezután következik a kezelés, az ápolás, a lencse levételének, felhelyezésének betanítása, ellenőrzése.
A kontaktlencseviselőknek rendszeres szemészeti kontrollon kell részt venni (panasz esetén azonnal, egyébként félévente), mert a túlhordásból eredő problémák kezdetben nem okoznak panaszt, csak biomikroszkópiával észlelhetők.
Az ápolás szabályai
A hagyományos – egyre inkább visszaszoruló – kemény és az azt kiváltó ún. félkemény, gázpermeabilis kontaktlencsék ápolása egyszerűbb. Több gondosságot igényelnek a lágy lencsék. Alapszabály azonban mindenféle lencsénél, hogy mielőtt hozzányúlnánk, alaposan mossunk kezet! Egyetlen kivétel van: ha valami beleesett a szemünkbe, olyankor inkább kézmosás nélkül vegyük ki a lencsét, mert az így szembe jutó kórokozók kisebb problémát okoznak, mint a lencse alá szorult idegentest.
A napi ápolás során a szemből kivett kontaktlencsét le kell mosni, öblíteni a megfelelő, speciálisan lágy vagy kemény kontaktlencséhez kifejlesztett tisztítófolyadékkal, majd a szintén speciális tároló folyadékban kell tárolni. Az újabb ápolószerek tisztításra és tárolásra egyaránt alkalmasak.
A kontaktlencse felszínén a leggondosabb ápolás mellett is marad némi – könnyből kicsapódott – fehérje, szénhidrát, ami kezdetben elhanyagolható, de hosszú távon "mohapárna"-szerű felrakódások kialakulásához vezethet. Ez a szem felszínén mindig meglévő csekély számú baktérium felszaporodásának, fertőzések fellobbanásának lehetőségét hordozza. Emiatt fontos az ún. fehérjeoldás.
A felrakódások kialakulásának annál kisebb az esélye, minél rövidebb a lencse hordási ideje. Ebből a szempontból egyértelműen az egyszer használatos lencsék a leghigiénikusabbak. (Ezt követik a heti, kétheti és havi, ill. 3 havi cseréjű lencsék.) 3 havi vagy annál ritkább cseréjű lencsék esetén fontos, hogy havonta egyszer enzimatikus fehérjeoldást végezzünk fehérjeoldó tabletták segítségével.
Vannak esetek (száraz szem szindróma, szeles-huzatos környezet, monitoros munkahely, légkondicionáló), amikor a szem a kontaktlencse alatt kiszárad, viselése kényelmetlenné válik. Ilyenkor a megfelelő komfortérzet miatt szükség lehet a szem nedvesítésére. Erre a tisztító-tároló folyadék alkalmatlan, erre műkönnyet kell használni. A kontaktlencse forgalmazóknál kapható nedvesítő szemcseppek bármelyike megfelelő. A gyógyszertárakban kapható műkönnyek olyan adalékanyagokat tartalmaznak, amelyek beépülve a lencse anyagába károsítják azt, ezért ilyeneket ne használjon, ha a lencse a szemében van!
A kontaktlencse-viselés esetleges szövődményei
- A leggyakoribbak a nem megfelelő ápolásból eredő gyulladások, főleg vírusos, ritkábban bakteriális, esetleg gombás fertőzések. Utóbbi a kontaktlencsét viselők esetében gyakoribb, mint a lencsét nem viselők között, kezelése nem megoldott, ezért különösen fontos a megelőzés.
- Gyakran okoz szövődményt a túlhordás, amely főleg a lágy lencsét viselőknél figyelhető meg.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni a megfelelő ápolás, a viselési- és hordási idők betartásának, valamint a rendszeres szemészeti ellenőrzésnek a fontosságát.
forrás: archívum
(Patika Tükör – 050205)