A Crohn-betegség diétás kezelése

[gac]

8124

A Crohn-betegség leggyakrabban a csípőbelet érinti. (A kép forrása: Patika Tükör)A Crohn-betegség leggyakrabban fiatalkorban kezdődik és élethosszig tart. A kóroka ismeretlen, kialakulásában több tényező játszhat szerepet. A betegség leggyakrabban a csípőbelet (ileum) érinti, de a tápcsatorna bármely részén előfordulhat.

A megbetegedett területre jellemző a bélfal megvastagodása, aminek következtében a bél ürege változó mértékben beszűkül és annak falában sipolyok alakulnak ki. Nagymértékű szűkület esetén a bél elzáródhat, a bélfalat áttörő sipolyok, hasűri tályogok, bél-bél közötti söntök alakulhatnak ki.
A súlyos állapotú Crohn-beteg étvágytalan, így hiányosan táplálkozik. A gyulladásos terület helyének és kiterjedésének függvényében romlik a tápanyagok, vitaminok, ásványi sók felszívódása. A beteg állapotában jó és rossz időszakok váltakoznak.

A terápia célja a tünetek csökkentése, a tünetmentesség megtartása. A bél nyugalmi állapotának biztosítása végett megvonjuk a betegség súlyosbodását elősegítő tápanyagokat (bizonyos fehérje és zsiradékféleségeket, a finomított cukrokat). A betegség fennállásának idején számításba jöhet az elemi diéta is. Egyes esetekben azonban a tünetek fokozódása figyelhető meg az elemeire bontott tápanyagok bevitelekor is. A folyadék és a nátriumpótlás mellett célszerű a főleg szénhidráttartalmú, könnyen emészthető, nem allergizáló ételeket (pl.: rizsnyáklevest, zabnyáklevest, főtt vagy héjában sült burgonyát, vizes burgonyapürét főtt rizst, főtt sárgarépát, reszelt almát, stb.) adni a betegnek. Előnyösek lehetnek a nagy duzzadóképességgel rendelkező pektintartalmú ételek, mert a káros anyagokat megkötik és kedvezően hatnak a bélműködésre is.

A betegség által érintett bélszakasz elhelyezkedésétől és kiterjedésétől függően a betegek különbözőképpen tűrik a zsiradékot, a fehérjéket és az aminosavakat. Ezek beépítése csak a tényleges állapot és tűrőképesség messzemenő figyelembevételével történhet. Általában a könnyen felszívódó MCT-t tartalmazó zsiradékokat és durva rostokat nem tartalmazó fiatal állatok húsát (csirkét, pulykát, halat, borjút, házinyulat) valamint sovány, savanyított tejtermékeket javasoljuk a remissziós szakaszban.

A tünetmentes vagy a tünetszegény időszakban az étrendet az egyén tűrőképességéhez igazítjuk.
A diéta hosszú távra szól, ezért arra kell törekedni, hogy minél változatosabb, valamint a tápanyagszükséglet és a beteg tűrőképessége összehangolt legyen. A durva rostos ételek (a szárazhüvelyesek és füstölt húsok) a csípős paprika, bors, a torma és a mustár, a zsiradékban gazdag nyersanyagok és konyhatechnikai eljárások (szalonnafélék, bő zsírban sütés) mellőzését javasoljuk a betegség nyugalmi szakaszában is.

Cél, hogy a beteg visszanyerje megfelelő tápláltsági állapotát, s rendeződjön az esetleges vitamin- (B12) és ásványi anyag (vas, kálium, nátrium) hiánya.

 

Andrássy Istvánné
dietetikus


Hasznosnak találja? Kérjük, nyilvánítsa ki tetszését facebook oldalunk javára. Köszönjük!
To prevent automated spam submissions leave this field empty.
Kép CAPTCHA
Kérjük, írja be a képen látható karaktereket, ügyelve a kis- és nagybetűkre.







Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×