A Crohn-betegség diétás kezelése

[gac]
8124

A Crohn-betegség leggyakrabban a csípőbelet érinti. (A kép forrása: Patika Tükör)A Crohn-betegség leggyakrabban fiatalkorban kezdődik és élethosszig tart. A kóroka ismeretlen, kialakulásában több tényező játszhat szerepet. A betegség leggyakrabban a csípőbelet (ileum) érinti, de a tápcsatorna bármely részén előfordulhat.

A megbetegedett területre jellemző a bélfal megvastagodása, aminek következtében a bél ürege változó mértékben beszűkül és annak falában sipolyok alakulnak ki. Nagymértékű szűkület esetén a bél elzáródhat, a bélfalat áttörő sipolyok, hasűri tályogok, bél-bél közötti söntök alakulhatnak ki.
A súlyos állapotú Crohn-beteg étvágytalan, így hiányosan táplálkozik. A gyulladásos terület helyének és kiterjedésének függvényében romlik a tápanyagok, vitaminok, ásványi sók felszívódása. A beteg állapotában jó és rossz időszakok váltakoznak.

A terápia célja a tünetek csökkentése, a tünetmentesség megtartása. A bél nyugalmi állapotának biztosítása végett megvonjuk a betegség súlyosbodását elősegítő tápanyagokat (bizonyos fehérje és zsiradékféleségeket, a finomított cukrokat). A betegség fennállásának idején számításba jöhet az elemi diéta is. Egyes esetekben azonban a tünetek fokozódása figyelhető meg az elemeire bontott tápanyagok bevitelekor is. A folyadék és a nátriumpótlás mellett célszerű a főleg szénhidráttartalmú, könnyen emészthető, nem allergizáló ételeket (pl.: rizsnyáklevest, zabnyáklevest, főtt vagy héjában sült burgonyát, vizes burgonyapürét főtt rizst, főtt sárgarépát, reszelt almát, stb.) adni a betegnek. Előnyösek lehetnek a nagy duzzadóképességgel rendelkező pektintartalmú ételek, mert a káros anyagokat megkötik és kedvezően hatnak a bélműködésre is.

A betegség által érintett bélszakasz elhelyezkedésétől és kiterjedésétől függően a betegek különbözőképpen tűrik a zsiradékot, a fehérjéket és az aminosavakat. Ezek beépítése csak a tényleges állapot és tűrőképesség messzemenő figyelembevételével történhet. Általában a könnyen felszívódó MCT-t tartalmazó zsiradékokat és durva rostokat nem tartalmazó fiatal állatok húsát (csirkét, pulykát, halat, borjút, házinyulat) valamint sovány, savanyított tejtermékeket javasoljuk a remissziós szakaszban.

A tünetmentes vagy a tünetszegény időszakban az étrendet az egyén tűrőképességéhez igazítjuk.
A diéta hosszú távra szól, ezért arra kell törekedni, hogy minél változatosabb, valamint a tápanyagszükséglet és a beteg tűrőképessége összehangolt legyen. A durva rostos ételek (a szárazhüvelyesek és füstölt húsok) a csípős paprika, bors, a torma és a mustár, a zsiradékban gazdag nyersanyagok és konyhatechnikai eljárások (szalonnafélék, bő zsírban sütés) mellőzését javasoljuk a betegség nyugalmi szakaszában is.

Cél, hogy a beteg visszanyerje megfelelő tápláltsági állapotát, s rendeződjön az esetleges vitamin- (B12) és ásványi anyag (vas, kálium, nátrium) hiánya.

 

Andrássy Istvánné
dietetikus

To prevent automated spam submissions leave this field empty.
Kép CAPTCHA
Kérjük, írja be a képen látható karaktereket, ügyelve a kis- és nagybetűkre.







Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×