Horzsolások, rándulások
A természet tavaszi éledésével párhuzamosan gyermekeink mozgásigénye is robbanásszerűen megnövekszik. Lekerülnek róluk a nehéz bundák, vastag overallok, gumicsizma helyett sportcipőbe bújtatják apró lábaikat. Óvodából, iskolából hazafelé menet nehéz kikerülni a játszóteret, ha csak néhány percre is, de csúszni kell egyet a csúszdán, ugrani a mászókáról, futni a labda után.
A szervezet stabil vázát a csontrendszer alkotja. A csontok élő csontszövetből és a bennük lerakódott szervetlen állományból, jórészt kalciumsókból állnak.
A csontokat alakjuk, szerkezetük szerint lehet csoportosítani. A hosszú csöves csontok elsősorban a végtagokban találhatók. Lapos csontok például a koponya csontjai. Köbös csontok a csigolyák, a kéz- és lábtőcsontok.
Minden csontnak van egy – csontonként változó vastagságú – tömör külső kéreg- és belső szivacsos állománya. A hosszú csöves csontok egy részében ezenkívül a velőűrnek nevezett üreg is megtalálható. A szivacsos állományt és a velőűrt csontvelő tölti ki. Ez a szövettípus vesz részt a vérképzésben, a vér sejtes elemeinek a termelésében.
A Nemzetközi Oszteoporózis Alapítvány (IOF, International Osteoporosis Foundation) minden év október 20-án tartotta az Oszteoporózis Világnapját. Ezen a napon a Föld számos országában szerveznek orvosszakmai és társadalmi eseményeket, amelyek célja felhívni a figyelmet erre a veszedelmes, és egyre jobban terjedő népbetegségre. Számos európai országban, így Franciaországban, Nagy-Britanniában, Németországban, Ausztriában, Belgiumban, stb. zajlanak ilyen rendezvények az Oszteoporózis Világnapján.
Az IOF 2008-ban jelentős megtorpanást észlelt több európai országban, így hazánkban is a csontritkulás ellátásának kormányzati és egészségbiztosítási hozzáállásában. Azt érzékelik, hogy a csontritkulást nem mindenütt kezelik népegészségügyi priorotásként és nem biztosítanak megfelelő forrásokat a betegség elleni küzdelemre. Több európai országban csak azután támogatják a csontritkulás felismerését és kezelését, ha a beteg már túl van az első csonttörésen. Történik mindez, egy olyan európai helyzetben, amely az alábbi adatokkal jellemezhető:
- Európában évente közel 3 millió csonttörés keletkezik oszteoporózis talaján.
- A porózisos csonttörések ellátásának a költségei az Európai Unióban évente 37 milliárd(!) eurót emésztenek fel.
- A törések gyakorisága egyre növekszik. Ha nem sikerül megtörni ezt a növekedést, a törésellátás költségei 10 éven belül megkétszereződnek. Ez pedig nem kikerülhető költség: a biztosítók legfeljebb az alapbetegség kezelését vonhatják meg, a szövődményként megjelenő csonttörés ellátását már mindenképpen el kell végezni a sérült emberen.
- A csípőtörésen átesett betegek közül minden ötödik (20%) meghal egy éven belül!
- Európában a csonttörést elszenvedő emberek több, mint 80%-a semmilyen oszteoporózis ellátásban nem részesül, sőt még a betegségük felismerésére sem kerül sor.
A betegség helyes megállapítása és a kellő kezelés, beavatkozás eldöntése mellett óriási szerepe van az elsősegélynyújtás sikerében az időtényezőnek.
A biológiai halál beállta mintegy négy perc alatt következik be. Szerencsés esetben - ha a beteg például előttünk esik össze, vagy a baleset az orrunk előtt történik - ennyi időnk van annak felismerésére, hogy az életfontos szervműködések vagy azok valamelyike megszűnt, és hogy hozzálássunk a légzés és/vagy a keringés pótlásához. Ez a nem túl hosszú idő azonban lényegesen lecsökkenhet, ha nem vagyunk a helyszínen, amikor a baj bekövetkezik.
Elmondom hát mindenkinek...
Az ezerarcú betegség
Betegtörténetek. E rovatban személyes vallomásokat olvashatnak majd. Olyan vallomásokat, melyek nemcsak egy-egy betegség mibenlétét, hanem a vele küzdő ember mindennapjait, apró örömeit és nagy bánatait mutatják be.
A mentők értesítése hozzátartozik a mentés folyamatához. Sajnos előfordulhat, hogy a helyszínen egyedül tartózkodik az elsősegélynyújtó, és nincs segítsége, aki telefonálni tudna vagy értesíthetné a mentőket.
Ma, a mobiltelefonok korában még vidékről, vagy egy földút széléről is könnyebben hívhatunk segítséget, mint akár csak néhány évvel korábban.
Az egyedül lévő elsősegélynyújtónak azonban ilyenkor is mérlegelnie kell: mivel segíthet többet a sérültnek? Ha ellátást nyújt, és utána hívják a mentőket, vagy fordítva.
Amit a csontritkulásról tudnunk kell
(1. rész)
Új népbetegség a csontritkulás (oszteoporózis) hazánkban és a világon egyaránt. A változás (menopauza) korában szinte minden harmadik nő, valamint az időskorúak nagy százaléka szenved ebben a betegségben. A magyar lakosság 7-10 százaléka, mintegy 700 ezer ember érintett. Nőknél négyszer gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál.
A csont és a csontritkulás
Az utóbbi napokban mindannyiunknak komoly gondot okozott az országszerte jelentkező ónos eső, szitálás. Az utak szinte járhatatlanná váltak, számos baleset (ficam, törés, rándulás és zúzódás) történt, amely a Baleseti Sebészeti Osztályokra komoly többletterhet rótt. Mi okozza az ónos esőt?
Az oszteoporózis (osteoporosis) anyagcsere eredetű, atrófiás jellegű csontbetegség, melyben a csontszövet egésze (szervetlen és szerves állománya) arányosan csökken.
A csont ásványianyag-tartalmának meghatározására alkalmas eljárások a klasszikus röntgenfelvétel, a csigolyadeformitási indexek mérése, az oszteodenzitometria és az ultrahangos – kvantitatív – csontvizsgálat. A szekunder oszteoporózisok kizárásához további rutin- és specifikus laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére is szükség lehet.
Ficamok, rándulások
A testünk szilárd vázát alkotó csontok mozgatását az ízületek teszik lehetővé. Ezek a mérnöki pontossággal megkonstruált biomechanikus szerkezetek ellenállnak ugyan a nagy igénybevételnek, mégis igen könnyen sérülnek külső erőhatásokra.
A testünk szilárd vázát alkotó csontok mozgatását az ízületek teszik lehetővé.
Az ízületeket a két-három, porccal borított, ízesülő csontfelszín, az ízületi tok és a tokot kívülről erősítő, stabilizáló szalagok alkotják. Az ízesülő csontok végei közül a domború a fej, a homorú a vápa. A porcfelszínek kisebb súrlódását az ízületi tokon belül található ízületi folyadék biztosítja. A hengerfelszínű ízületekben - például az ujjpercek között - egyetlen tengely körül történik a mozgás. A tenyerünkkel szembefordítható hüvelykujjunkat már kéttengelyű, úgynevezett nyeregízületben tudjuk mozgatni. Gömbfelszín körül végez szabad mozgást például a váll- és a csípőízület.
Az elsősegélynyújtás során esetenként szükség lehet a sérült szorult, veszélyes helyzetbôl történő kimentésére.
Ehhez azonban csak akkor fogjunk hozzá, ha ezzel nem veszélyeztetjük sem az ő, sem pedig a segélynyújtó(k) testi épségét. A mentés akkor indokolt, ha az ellátást a beteg feltalálási helyén nem lehet megkezdeni.
Dr. Kökény Zoltán írása
Jön a nyár, vége az iskolának, ilyenkor a nagyobb gyerekek, vagy éppen az egész család vakációjuk egy részét kirándulással, táborozással töltik.
Ám ahhoz, hogy a pihenés zavartalan legyen, bizony fel kell készülni minden zavaró körülményre. Felsérthetjük a bőrünket, kificamíthatjuk a bokánkat, leéghetünk a napon, "agyoncsíphetnek" a szúnyogok, eleshetünk.
A villámcsapás
Az Egyesült Államok Nemzeti Meteorológiai Szolgálata 1959 és 1994 között 3 239 halálesetet regisztrált, melyek villámcsapás miatt, többnyire szívmegállás okán következtek be. Ennek több mint háromszorosa az egyéb, nem halálos sérülések száma, melyeket villámcsapás okozott.
Azonban az embert ért villámcsapások száma ennél jóval magasabb lehet, mivel vannak, akiken a villámcsapás következtében semmiféle sérülés nem keletkezik, és bármennyire is hihetetlen, a villámsújtottak egy része késve vagy egyáltalán nem fordul orvoshoz. A villámcsapás - az esetek több mint felénél - a szabadban dolgozókat, a futókat, kocogókat, sportolókat, turistákat éri.
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.