Mit tehetĂĽnk az allergiát kiváltĂł, illetve a betegsĂ©get sĂşlyosbĂtĂł környezeti hatások csökkentĂ©séért?
- Fontos az újszülöttek anyatejes táplálása, legalább féléves korukig.
- A szoptatni nem tudĂł allergiás kismamák a gyerekorvosnál kĂ©rjĂ©k a hipoallergĂ©n tápszerek felĂrását.
- Kerüljük a túlérzékenységet kiváltó anyagokkal való találkozást. Ha túl gyakran produkál felsőlégúti megbetegedéseket hároméves kor alatti gyermekünk, ne vigyük "virágzó" erdőbe kirándulni, tartsuk a hütőgép mélyhűtőjében a textiljátékait, ne délben sétáljunk vele, kerüljük a forgalmas útszakaszokat, ne használjunk tollpárnát stb.
- Az allergiás beteg – lehetőség szerint – magas hegyek között vagy tengerparton nyaraljon.
- Táplálkozásunk legyen kiegyensúlyozott, minél több friss nyersanyagból készült ételt fogyasszunk.
- Az allergiás beteg kerülje a fizikai és érzelmi megterheléseket.
A leggyakoribb allergének (allergiát okozó anyagok):
- virágpor: füvek, fák virágpora
- háziporatka (szőnyegben, szőnyegpadlóban, lakástextiliákban, textiljátékokban tanyázik ez az apró élősködő)
- állati szőrök, tollak
- penészgombák
- élelmiszerek: liszt, tehéntej, tyúktojás (utóbbi a gyerekeknél az emésztőszervekben és bőrön vált ki allergiás reakciót), csonthéjasok, egyes gyümölcsök
- gyĂłgyszerek
- Ă©lelmiszeradalĂ©kok, fűszerek, tartĂłsĂtĂłszerek
- vegyszerek
- dohányfüst
- kipufogógázok
A szülők figyelmébe
Csecsemő- és kisgyermekkorban a bőrkiütések igen gyakoriak. 4-10 éves korban az allergiás eredetű asztmák következnek gyakoriság tekintetében, majd a serdülő- és fiatal felnőtt korban a szénanátha a leggyakoribb.
Az allergia öröklődése esetén az egymást követő generációkban egyre fiatalabb korban jelentkezik a betegség valamely fajtája.
Az allergia kezelĂ©sĂ©re adott gyĂłgyszerek gyakran hátrányosan befolyásolják a gyerek figyelemösszpontosĂtási Ă©s tanulási teljesĂtĹ‘kĂ©pessĂ©gĂ©t. Az allergiás gyerek fáradĂ©konyabb, Ă©rzĂ©kenyebb a kĂĽlönfĂ©le fertĹ‘zĂ©sekre, szövĹ‘dmĂ©nyek kialakulására.
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 030701)