Fontos sejtcsoportokat határoztak meg az emberi hippokampusz kĂĽlönbözĹ‘ rĂ©tegeiben a HUN-REN KĂsĂ©rleti Orvostudományi KutatĂłintĂ©zet (KOKI) kutatĂłi. EredmĂ©nyeik olyan betegsĂ©gek kutatásában bĂrhatnak nagy jelentĹ‘sĂ©ggel, mint a skizofrĂ©nia, az epilepszia Ă©s az Alzheimer-kĂłr.
A hippokampusz egy Ĺ‘si agykĂ©rgi terĂĽlet, amely kulcsszerepet játszik a tanulásban Ă©s az emlĂ©kezĂ©sben. FĹ‘ funkciĂłja a tudatosan hozzáfĂ©rhetĹ‘, jellemzĹ‘en nyelvi formába önthetĹ‘, felidĂ©zhetĹ‘ emlĂ©kek elraktározása Ă©s elĹ‘hĂvása - olvashatĂł a HUN-REN Magyar Kutatási HálĂłzat közlemĂ©nyĂ©ben.
A hippokampusz működĂ©sĂ©nek mĂ©lyebb megĂ©rtĂ©sĂ©hez azonban olyan számĂtĂłgĂ©pes modellekre van szĂĽksĂ©g, melyek pontos mennyisĂ©gi adatokon alapulnak, pĂ©ldául a kĂĽlönbözĹ‘ sejtcsoportok sejtjeinek a számán Ă©s azok kapcsolati hálĂłzatán, azaz szinapszisain.
MĂg a rágcsálĂłk hippokampuszának neuronális összetĂ©telĂ©rĹ‘l Ă©s szinaptikus felĂ©pĂtĂ©sĂ©rĹ‘l már számos számszerű adat áll rendelkezĂ©sre, az emberi hippokampuszra vonatkozĂł hasonlĂł ismeretek továbbra is hiányosak. Ennek oka, hogy a vizsgálathoz olyan agyi mintákra van szĂĽksĂ©g, amelyek jĂłl vannak tartĂłsĂtva, Ă©s amelyeket a halál beállta után legfeljebb 3,5 Ăłrával gyűjtöttek be. Ilyen mintákat azonban nagyon nehĂ©z beszerezni.
A HUN-REN KOKI kutatĂłcsoportja Nyiri Gábor vezetĂ©sĂ©vel sztereolĂłgiai mĂłdszereket alkalmazva becsĂĽlte meg három fĹ‘ gátlĂł sejtcsoport teljes sejtszámát az emberi hippokampusz kĂĽlönbözĹ‘ rĂ©tegeiben. Emellett háromdimenziĂłs elektronmikroszkĂłpos vizsgálatok segĂtsĂ©gĂ©vel a hippokampuszban találhatĂł összes gátlĂł szinapszis számát is meghatározták.
A kutatók a vizsgálatokhoz szükséges kiváló minőségű mintákat a HUN-REN KOKI Humán Agyszövet Laboratóriumának, valamint a tatabányai Szent Borbála Kórház Patológiai Osztályának közreműködésével szerezték be.
Ezek az eredmények fontos adatokat szolgáltatnak az emberi hippokampusz hálózatainak modellezéséhez és összetett szabályozási dinamikájának megértéséhez, ami pedig fontos ahhoz, hogy megértsék a hippokampusz működését.
Mindezek pedig olyan betegsĂ©gek kutatásában nyĂşjthatnak nagy segĂtsĂ©get, mint a skizofrĂ©nia, az epilepszia vagy az Alzheimer-kĂłr, mivel ezek mind összefĂĽggĂ©sben állnak az interneuronok működĂ©si zavaraival. Mivel számos neurolĂłgiai Ă©s pszichiátriai rendellenessĂ©g is az itt találhatĂł gátlĂł idegsejt csoportokhoz köthetĹ‘, ezĂ©rt e rendellenessĂ©gek hatĂ©konyabb terápiáinak kidolgozásához szĂĽksĂ©ges a hippokampusz működĂ©sĂ©nek jobb megĂ©rtĂ©se is.
A HUN-REN KOKI kutatĂłinak tanulmánya a Journal of Neuroscience cĂmű szaklap márciusi számának cĂmlapján jelent meg.
(MTI)
A hippocampus – hasonlatosságuk okán – a tengeri csikóhalról kapta nevét.
>>> több információ